A cégek egyharmada nem foglalkozik a változások kezelésével
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA hazai vállalkozások több mint fele volt kénytelen közepes, vagy annál is nagyobb mértékű nem várt változásokkal szembenézni 2012-ben - derül ki a V-csoport Menedzsment Kft. által végzett felmérésből. Az előző esztendőben ez az arány nagyobb, csaknem kétharmados volt. A válaszadók kevesebb, mint tíz százalékánál adódtak csak kisebb változások tavaly.
A társaságok többségénél a nem várt változások közepes mértékben befolyásolták az üzletvitelt, a válaszadók nyolc százaléka azonban nagyon nagymértékű befolyásról számolt be. A szervezet működését a krízisek hasonló arányban befolyásolták, mint az üzletmenetet. Érdekes ugyanakkor, hogy miközben a cégeknek a felmérés szerint komoly változásokkal kellett szembenézniük, a válaszokból kiderül, hogy azok az üzletvitelt valamivel nagyobb mértékben befolyásolták, mint a szervezetek működését.
Solti Előd változásmenedzser szerint ezekből az adatokból az is kiolvasható, hogy a magyar cégvezetők még mindig nehézkesen reagálnak a változásokra, sokszor félnek attól, hogy a szervezet működését módosítsák, inkább "elszenvedik" az üzletvitel változását.
Pedig, mint az a felmérésből világosan kiderül, a cégek 65 százalékánál a nem várt változás a krízissel egyenlő, olyannyira, hogy a megkérdezettek felénél komoly pénzügyi veszteséget is okoz. Érdekes, hogy miközben 2012-ben valamivel kevesebb cég számolt be arról, hogy nem várt változással kellett szembenéznie, mint 2011-ben, a változást most jóval többen élték meg krízisként, hiszen a korábbi felmérésben mindössze a válaszadók 45,3 százaléka jelezte, hogy a változás cége életében krízishelyzetet okozott, vagyis az arány egy év alatt csaknem 20 százalék ponttal nőtt. Nem változott ugyanakkor jelentősen azoknak az aránya, akiknél a változás pénzügyi veszteséggel járt.
A változás a cégek jövőbeni várakozásait is befolyásolja, a megkérdezettek többsége szerint a közepesnél nagyobb, vagy nagyon nagy mértékben. Ami ennél is komolyabb gond, hogy a cégvezetők csaknem 40 százaléka szerint negatív irányba. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók alig kevesebb, mint negyede nem módosít várakozásain, még akkor sem, ha változásokkal kell szembenéznie.
A cégvezetők úgy látják, a válság évei alatt sikerült gyakorlatot szerezniük a változások kezelésében. Igaz, a válaszadók csaknem fele szerint ez a gyakorlat kicsi, vagy közepes. Nagy gyakorlattal mindössze a cégvezetők 6,8 százaléka rendelkezik. Ezek után igencsak meglepő, hogy a változások kezelésekor a válaszadók csaknem 80 százaléka saját, vagy kollégái tudásában bízik.
Úgy tűnik, a vállalkozások vezetői úgy érzik, hogy változáskezelési gyakorlatuk évről évre nő. Ezt bizonyítja az is, hogy a korábbi felmérésben még a cégvezetők 62,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs, vagy inkább kismértékű gyakorlata van a változások kezelésében. Most ez az arány mindössze 36 százalék. Az önbizalom növekedése abból is látszik, hogy az előző évben még jóval kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy házon belül megvan a szükséges tudás a változások kezeléséhez.
"A hazai vállalkozások többsége még mindig házon belül keres megoldást a nem várt változásokra. A cégek nem mernek, vagy nem tudnak segítséget kérni. Pedig a külső szem sokszor többet lát. A változásmenedzsment ugyanúgy egy szakma, mint mondjuk a könyvelő vagy a webfejlesztő. Ráadásul egy felkészült változásmenedzser a krízishelyzetben nem csupán a károk elhárításával foglalkozik, hanem - a változást lehetőségnek tekintve - hosszú távra tud segítséget nyújtani. A felmérésből világosan kitűnik, hogy miközben a cégvezetők önbizalma nő, a nem várt változások egyre nagyobb arányban sodorják krízishelyzetbe a vállalkozásokat. Ez világosan mutatja, hogy a házon belüli megoldás nem feltétlenül okos döntés" - mondta Solti Előd változásmenedzser.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a válaszadók tervezik-e, hogy a jövőben felkészülnek a változásokra. Igazán nem az meglepő, hogy a válaszadók 71 százaléka igennel válaszolt - ami a korábbi felméréshez viszonyítva 4 százalék pontos emelkedés -, hanem az, hogy 29 százalékuk nemet mondott.
Solti Előd változásmenedzser szerint ezekből az adatokból az is kiolvasható, hogy a magyar cégvezetők még mindig nehézkesen reagálnak a változásokra, sokszor félnek attól, hogy a szervezet működését módosítsák, inkább "elszenvedik" az üzletvitel változását.
Pedig, mint az a felmérésből világosan kiderül, a cégek 65 százalékánál a nem várt változás a krízissel egyenlő, olyannyira, hogy a megkérdezettek felénél komoly pénzügyi veszteséget is okoz. Érdekes, hogy miközben 2012-ben valamivel kevesebb cég számolt be arról, hogy nem várt változással kellett szembenéznie, mint 2011-ben, a változást most jóval többen élték meg krízisként, hiszen a korábbi felmérésben mindössze a válaszadók 45,3 százaléka jelezte, hogy a változás cége életében krízishelyzetet okozott, vagyis az arány egy év alatt csaknem 20 százalék ponttal nőtt. Nem változott ugyanakkor jelentősen azoknak az aránya, akiknél a változás pénzügyi veszteséggel járt.
A változás a cégek jövőbeni várakozásait is befolyásolja, a megkérdezettek többsége szerint a közepesnél nagyobb, vagy nagyon nagy mértékben. Ami ennél is komolyabb gond, hogy a cégvezetők csaknem 40 százaléka szerint negatív irányba. Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók alig kevesebb, mint negyede nem módosít várakozásain, még akkor sem, ha változásokkal kell szembenéznie.
A cégvezetők úgy látják, a válság évei alatt sikerült gyakorlatot szerezniük a változások kezelésében. Igaz, a válaszadók csaknem fele szerint ez a gyakorlat kicsi, vagy közepes. Nagy gyakorlattal mindössze a cégvezetők 6,8 százaléka rendelkezik. Ezek után igencsak meglepő, hogy a változások kezelésekor a válaszadók csaknem 80 százaléka saját, vagy kollégái tudásában bízik.
Úgy tűnik, a vállalkozások vezetői úgy érzik, hogy változáskezelési gyakorlatuk évről évre nő. Ezt bizonyítja az is, hogy a korábbi felmérésben még a cégvezetők 62,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs, vagy inkább kismértékű gyakorlata van a változások kezelésében. Most ez az arány mindössze 36 százalék. Az önbizalom növekedése abból is látszik, hogy az előző évben még jóval kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy házon belül megvan a szükséges tudás a változások kezeléséhez.
"A hazai vállalkozások többsége még mindig házon belül keres megoldást a nem várt változásokra. A cégek nem mernek, vagy nem tudnak segítséget kérni. Pedig a külső szem sokszor többet lát. A változásmenedzsment ugyanúgy egy szakma, mint mondjuk a könyvelő vagy a webfejlesztő. Ráadásul egy felkészült változásmenedzser a krízishelyzetben nem csupán a károk elhárításával foglalkozik, hanem - a változást lehetőségnek tekintve - hosszú távra tud segítséget nyújtani. A felmérésből világosan kitűnik, hogy miközben a cégvezetők önbizalma nő, a nem várt változások egyre nagyobb arányban sodorják krízishelyzetbe a vállalkozásokat. Ez világosan mutatja, hogy a házon belüli megoldás nem feltétlenül okos döntés" - mondta Solti Előd változásmenedzser.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a válaszadók tervezik-e, hogy a jövőben felkészülnek a változásokra. Igazán nem az meglepő, hogy a válaszadók 71 százaléka igennel válaszolt - ami a korábbi felméréshez viszonyítva 4 százalék pontos emelkedés -, hanem az, hogy 29 százalékuk nemet mondott.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?