A tudás alkalmazhatóságának mérése e-learninggel

Nem kell elfelejteni a teszteket, csak be kell őket építeni egy történetbe. Nem egyszerűen csak felelet választós kérdések (jobb esetben nem csak kérdések), számolási példák, likert skálák, húzd össze típusú kérdések fognak megjelenni a képernyőn, hanem egy történet. Ebben a történetben az egyes állomásokon történő események, az esetleges döntési pontok mutatják meg azt, hogy a tanuló elsajátított-e a tananyagot, vagy sem. Ezen túl pedig azt is megtudhatjuk, hogy képes-e alkalmazni a tudását.

A fantázia a kerettörténet kitalálásához szükséges, hiszen - habár vannak triviális lehetőségek - azért nem egyszerű az Excel feltételes formázás funkciójára jó kerettörténetet kitalálni. Egy lista elemeit is meg lehet kérdezni egy beszélgetésbe ágyazva (egyik szereplő kérdezi a másikat), lépések sorrendjét vizualizálható egy kirakós segítségével, konkrét számokat pedig vissza lehet kérdezni több számból történő választással vagy üres szövegdobozzal is. Utóbbi esetben segíteni lehet a helyes válasz eltalálását (és ezzel együtt megtanulását is), ha a visszajelzés nem korlátozódik a "válaszod rossz!" üzenetre.

Az oktatásmenedzsment eszköz azért szükséges, hogy a kérdéseket, szituációs lapokat, kirakóst csak egyszer kelljen elkészíteni, ne kelljen minden alkalommal újra és újra fénymásolni. Az elektronizálás előnye még, hogy a "vizsgához" a tanulónak nem kell megjelenni valahol, csak leül az egyébként is használt számítógép elé, belép és már bele is élheti magát a kérdések megválaszolásába.

A fentieket összefoglalva a szorongós tesztektől a tudás alkalmazhatóságának mérése nincs is olyan messze, csak fantázia és egy jól működő oktatásmenedzsment rendszer kell hozzá.

ARTudasmenedzsment
HR Blog