Nyilvános lesz a cégek bűnlajstroma
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatHa a parlament megszavazza, a jövőben törvény írja elő a munkavállalók jogait megsértő, és a munkaköröknél diszkriminációt alkalmazó cégek adatainak nyilvánossá tételét.
Múlt héten terjesztette be a kormány azt a törvényjavaslatot, mely lehetővé tenné, hogy a munkavállalók jogait megsértő cégek adataihoz bárki nyilvánosan hozzáférhessen. A törvényjavaslat szerint a törvénysértő foglalkoztatók az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) honlapján lennének láthatóak.
Az összes adat nyilvános
A tervezet szerint nyilvánossá tennék a cégek nevét, székhelyét, adószámát, abban az esetben pedig, ha a foglalkoztató természetes személy, a nevét, születési helyét és születési idejét, lakcímét, adóazonosító jelét, tehát minden ahhoz szükséges adatot, hogy a jogsértő kiléte egyértelmű, mással összetéveszthetetlen legyen. Ez a rendelkezés beleillik a kormány azon intézkedéseinek a sorába, amelyek a gazdaságot hivatottak kifehéríteni. A bevételek növelése mellett cél a korrekt versenyhez nélkülözhetetlen egyenlő esélyek megteremtése, márpedig többek közt - a munkavállalói járulékokat fekete foglalkoztatással ellógó cég előnyt élvez a versenyben. A gazdaság rendbetételét, kifehérítését célzó intézkedések szerencsére - egybeesnek a munkavállalók érdekeivel, akik közül egyre többnek látszanak rendeződni munkakörülményei. Szigorodtak és megszaporodtak a munkaügyi ellenőrzések, lejár a munkavállalóikat színlelt szerződéssel foglalkoztató cégekkel szemben tanúsított moratórium, bevezették a védett tanú intézményét.
Milyen színű lesz a bűnlajstrom?
A munkahelyi jogsértések nyilvánossá tételére már volt példa Magyarországon. A Liga Szakszervezetek honlapján folyamatosan nyomon követhető a bővülő, szűkülő lista (pillanatnyilag tizenhat cég adata olvasható a Fekete Könyvben), sőt mint Gaskó Istvántól, a Liga elnökétől a FigyelőNet megtudta, a kormány kezdeményezéséhez a Liga volt az ötletgazda. Ha a lista gondolata nem is előzmény nélküli, új, és személetbeli változást is mutat, hogy az adatok közzétételét a jövőben törvény írja elő. Mivel a Liga már az elsőfokú bírói döntés után közzétette az adatokat, a lista nem volt mentes a vitától. A Fekete Könyvben megjelent cégek közül több protestált, mondván, ha még nem született jogerős bírói döntés, jogsértésről nem lehet beszélni. A szakbizottságok véleményezésére váró törvénytervezet elejét venné az effajta vitáknak, és a jogsértés megjelölése mellett közzétennék a jogsértést megállapító határozat, illetőleg, ha bírósági felülvizsgálatra kerül sor, a bírósági döntés keltét és számát. És még egy preventív hatás is érvényesül, hiszen a honlapon a cégre kiszabott büntetés is olvasható majd. Különbség az állami és szakszervezeti lista között, hogy míg a Liga listájáról le lehet kerülni abban az esetben, ha az inkriminált cég megjavul, ilyen szubjektív elemet nem tartalmaz a Pénzügyminisztérium (PM) tervezete, és az OMMF adatbázisából öt év elteltével törlik csak az adatokat.
Kevés az, kinek nem inge
A jogsértő cégeket már korábban is kizárták az állami támogatások, pályázatok köréből, a létrejövő adatbázissal azonban lehetőség lesz az alaposabb ellenőrzésre. Egy másik hatás is érvényesül emellett, nevezetesen a munkavállaló, az álláskereső is látja, milyen cégnél dolgozik, illetve akar elhelyezkedni. És végül a fogyasztó is jól jár, tájékozódhat, hogy a sok terméket, szolgáltatást kínáló cég közül melyiket válassza, ha számára fontos a jogkövető magatartás. A törvény kihirdetése után harminc nappal lép életbe. Gaskó István lapunknak elmondta, hogy a Liga marad a bíróságig jutott esetek publikálásánál. A lista valószínűleg nem lesz rövid, hiszen az OMMF adatai szerint száz esetből kilencvenháromban találtak jogsértést.
Az összes adat nyilvános
A tervezet szerint nyilvánossá tennék a cégek nevét, székhelyét, adószámát, abban az esetben pedig, ha a foglalkoztató természetes személy, a nevét, születési helyét és születési idejét, lakcímét, adóazonosító jelét, tehát minden ahhoz szükséges adatot, hogy a jogsértő kiléte egyértelmű, mással összetéveszthetetlen legyen. Ez a rendelkezés beleillik a kormány azon intézkedéseinek a sorába, amelyek a gazdaságot hivatottak kifehéríteni. A bevételek növelése mellett cél a korrekt versenyhez nélkülözhetetlen egyenlő esélyek megteremtése, márpedig többek közt - a munkavállalói járulékokat fekete foglalkoztatással ellógó cég előnyt élvez a versenyben. A gazdaság rendbetételét, kifehérítését célzó intézkedések szerencsére - egybeesnek a munkavállalók érdekeivel, akik közül egyre többnek látszanak rendeződni munkakörülményei. Szigorodtak és megszaporodtak a munkaügyi ellenőrzések, lejár a munkavállalóikat színlelt szerződéssel foglalkoztató cégekkel szemben tanúsított moratórium, bevezették a védett tanú intézményét.
Milyen színű lesz a bűnlajstrom?
A munkahelyi jogsértések nyilvánossá tételére már volt példa Magyarországon. A Liga Szakszervezetek honlapján folyamatosan nyomon követhető a bővülő, szűkülő lista (pillanatnyilag tizenhat cég adata olvasható a Fekete Könyvben), sőt mint Gaskó Istvántól, a Liga elnökétől a FigyelőNet megtudta, a kormány kezdeményezéséhez a Liga volt az ötletgazda. Ha a lista gondolata nem is előzmény nélküli, új, és személetbeli változást is mutat, hogy az adatok közzétételét a jövőben törvény írja elő. Mivel a Liga már az elsőfokú bírói döntés után közzétette az adatokat, a lista nem volt mentes a vitától. A Fekete Könyvben megjelent cégek közül több protestált, mondván, ha még nem született jogerős bírói döntés, jogsértésről nem lehet beszélni. A szakbizottságok véleményezésére váró törvénytervezet elejét venné az effajta vitáknak, és a jogsértés megjelölése mellett közzétennék a jogsértést megállapító határozat, illetőleg, ha bírósági felülvizsgálatra kerül sor, a bírósági döntés keltét és számát. És még egy preventív hatás is érvényesül, hiszen a honlapon a cégre kiszabott büntetés is olvasható majd. Különbség az állami és szakszervezeti lista között, hogy míg a Liga listájáról le lehet kerülni abban az esetben, ha az inkriminált cég megjavul, ilyen szubjektív elemet nem tartalmaz a Pénzügyminisztérium (PM) tervezete, és az OMMF adatbázisából öt év elteltével törlik csak az adatokat.
Kevés az, kinek nem inge
A jogsértő cégeket már korábban is kizárták az állami támogatások, pályázatok köréből, a létrejövő adatbázissal azonban lehetőség lesz az alaposabb ellenőrzésre. Egy másik hatás is érvényesül emellett, nevezetesen a munkavállaló, az álláskereső is látja, milyen cégnél dolgozik, illetve akar elhelyezkedni. És végül a fogyasztó is jól jár, tájékozódhat, hogy a sok terméket, szolgáltatást kínáló cég közül melyiket válassza, ha számára fontos a jogkövető magatartás. A törvény kihirdetése után harminc nappal lép életbe. Gaskó István lapunknak elmondta, hogy a Liga marad a bíróságig jutott esetek publikálásánál. A lista valószínűleg nem lesz rövid, hiszen az OMMF adatai szerint száz esetből kilencvenháromban találtak jogsértést.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?