Eltitkolják a magyar cégek, ha meglopják őket
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMíg egy most közzétett német statisztika szerint tovább nőtt a vállalati gazdasági bűnözés, itthon nem nagyon vannak statisztikák a gazdasági bűnözés alakulására vonatkozóan - tette közzé felmérésének eredményét a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég.
Magyarországon a vállalati kultúra eltérése miatt a cégvezetők nem szeretik nyíltan bevallani, ha cégüknél valami csalás, vagy visszaélés történt, mert félnek, hogy kiderül, valamit rosszul csináltak - mondta Ámon Gábor a KPMG vitás gazdasági ügyek részlegének a vezetője. Szerinte nálunk az a jellemző, hogy az alkalmazottaknak nagyjából 10 százaléka soha nem követne el gazdasági bűncselekményt, 80 százalék megtenné, ha biztos lenne benne, hogy megússza, 10 százalék pedig aktívan keresi a lehetőséget.
Nem jellemző a kreatív könyvelés
Hazánkban inkább lopás, csalás, hűtlen kezelés fordul elő, az amerikai Enronéhoz, vagy az olasz Parmalatéhoz hasonló mérlegbeszámoló-hamisítás nem igazán jellemző, elsősorban azért, mert Magyarországon jóval kisebb a cégvezetésre nehezedő nyomás: kevés vállalat van a tőzsdén, a vállalatvezetők jutalmazása nem függ például az adott cég tőzsdei árfolyamának alakulásától - hangsúlyozta Ámon Gábor.
Mindamellett Magyarországon a vállalatvezetőknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a csalások, visszaélések megelőzésére, elsősorban olyan hatékony munkaszervezet kialakításával, ami biztosítja a megfelelő védelmet, de még nem túlzottan bürokratikus ahhoz, hogy akadályozza a munkát - fűzte hozzá a szakember.
Többnyire az alkalmazottak az elkövetők
A PricewaterhouseCoopers tavaly novemberben ismertette hazai felmérésének eredményét, amely szerint 75 magyarországi nagyvállalat 25 százalékánál történt gazdasági bűncselekmény az elmúlt két évben, a vállalatoknak okozott kár átlagos összege meghaladta a 170 millió forintot. Magyarországon leggyakrabban a fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzletekben, a pénzügyi szektorban, illetve a telekommunikáció területén tevékenykedő társaságoknál történik gazdasági bűncselekmény. A leggyakrabban, az esetek 58 százalékában a cégek saját alkalmazottai követik el a bűncselekményeket.
A Magyarországon a cégeknek okozott károk közül a leggyakoribb a csalás, a lopás és a hűtlen kezelés, mindkettő 38-38 százalékát teszi ki az elmúlt két évben történt és felderített gazdasági bűncselekményeknek. Az esetek 9 százalékában a cég pénzügyi adatait hamisították meg az elkövetők, 7 százalékban észleltek korrupciót, s ugyancsak 7 százalékban derült fény bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre.
MTI/Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Az EU-támogatások a bűnözők új csapásiránya
Versenyhivatali bírságok: fizetnek a bűnösök
Poloskák a neten: bankrablás lehallgatással
Nem új találmány a könyvelési csalás
Kifosztott bankszámlák, kihipózott kétezresek
Nem jellemző a kreatív könyvelés
Hazánkban inkább lopás, csalás, hűtlen kezelés fordul elő, az amerikai Enronéhoz, vagy az olasz Parmalatéhoz hasonló mérlegbeszámoló-hamisítás nem igazán jellemző, elsősorban azért, mert Magyarországon jóval kisebb a cégvezetésre nehezedő nyomás: kevés vállalat van a tőzsdén, a vállalatvezetők jutalmazása nem függ például az adott cég tőzsdei árfolyamának alakulásától - hangsúlyozta Ámon Gábor.
Mindamellett Magyarországon a vállalatvezetőknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a csalások, visszaélések megelőzésére, elsősorban olyan hatékony munkaszervezet kialakításával, ami biztosítja a megfelelő védelmet, de még nem túlzottan bürokratikus ahhoz, hogy akadályozza a munkát - fűzte hozzá a szakember.
Többnyire az alkalmazottak az elkövetők
A PricewaterhouseCoopers tavaly novemberben ismertette hazai felmérésének eredményét, amely szerint 75 magyarországi nagyvállalat 25 százalékánál történt gazdasági bűncselekmény az elmúlt két évben, a vállalatoknak okozott kár átlagos összege meghaladta a 170 millió forintot. Magyarországon leggyakrabban a fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzletekben, a pénzügyi szektorban, illetve a telekommunikáció területén tevékenykedő társaságoknál történik gazdasági bűncselekmény. A leggyakrabban, az esetek 58 százalékában a cégek saját alkalmazottai követik el a bűncselekményeket.
A Magyarországon a cégeknek okozott károk közül a leggyakoribb a csalás, a lopás és a hűtlen kezelés, mindkettő 38-38 százalékát teszi ki az elmúlt két évben történt és felderített gazdasági bűncselekményeknek. Az esetek 9 százalékában a cég pénzügyi adatait hamisították meg az elkövetők, 7 százalékban észleltek korrupciót, s ugyancsak 7 százalékban derült fény bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre.
MTI/Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Az EU-támogatások a bűnözők új csapásiránya
Versenyhivatali bírságok: fizetnek a bűnösök
Poloskák a neten: bankrablás lehallgatással
Nem új találmány a könyvelési csalás
Kifosztott bankszámlák, kihipózott kétezresek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?