Szakmunkások nélkül meghal a gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA hazai szakképzés gondjairól és lehetőségeiről beszéltek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett "Versenyképes Magyarország - Versenyképes szakképzés" című konferencián, melyre Kiss Péter, munkaügyi miniszter is hivatalos volt. Az eseményen megszólalók egyetértettek abban, hogy egy prosperáló gazdaság elképzelhetetlen jól képzett szakmunkások nélkül.
Dr. Parragh László MKIK elnöke nyitóbeszédében kifejtette, hogy a szakképzés leértékelődése mellett erősen lecsökkenti a tanulók létszámát az egyetemek és főiskolák elszívó hatása, amely azonban diplomás túlképzéshez vezet. Parragh szerint azonban ezen különböző pénzügyi technikákkal lehet segíteni (például ösztöndíjak, vagy képzési hozzájárulás).
Naprakész szakmai ismeretek kellenek
Az elnök kihangsúlyozta a szakmák közötti átjárhatóság elősegítésének, azaz a mobilitásnak a fontosságát, illetve a szakképzés és a felnőttképzés integrált megújítását. A rövidebb ciklusú szakképzésekkel hamarabb lehetne enyhíteni a képzett szakmunkáshiányt, ugyanakkor a mesterképzésben követnünk kellene az élethosszig tartó tanulás elvét, azaz pár évenként vizsgával biztosítanák a naprakész szakmai ismereteket.
Hiányszakmák Magyar- országon
2006 tavaszán Csizmár Gábor - akkori munkaü- gyi miniszter - szerint hi- ányszakmának számított a textilipari dolgozó, a la- katos, a hús-, hal- és ba- romfifeldolgozó, a kőmű- ves, a hegesztő, a láng- vágó, az ács, a tehergép- kocsi-vezető, a forgácso- ló, az állványozó, a zöld- ség-, és gyümölcsfeldol- gozó, a sütő-, tésztaipari munkás, a pék, a villa- mossági szerelő és műszerész. Az MKIK elnöke elégedetten nyilatkozott az Oktatási Minisztériummal (OM) közös megállapodásukról és reményét fejezte ki, hogy a most megkötött együttműködés is eredményes lesz a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal (SZMM). Parragh ugyanakkor hozzátette: a minisztériumoknak nem kellene tartani attól, hogy átadják a szakképzési feladatokat civil szervezeteknek. Az OM már 16 szakmát, a mostani megállapodás szerint pedig az SZMM további 13 hiányszakma oktatását engedi át fokozatosan a kamarának.
Adócsökkentéssel szeretné növelni a foglalkoztatást a kamara
Parragh László problémaként említette a regionalitás hiányát a szakképzésben és felvetette a gyakorlati képzést végzőknél az adócsökkentést is, mint egyfajta állami támogatást. Az elnök rámutatott, hogy a felnőttképzés megerősítésével csökkenteni lehetne a magas munkanélküliséget is, mivel így szakmához juthatnának a szakképzetlenek és a tartósan munkanélküliek.
Dr. Parragh kiemelte annak fontosságát, hogy egy tanácsadói hálózat kiépítésével meggyőzzék a kkv szektort, miért érdekük bekapcsolódni a szakképzési folyamatokba a munkatársak oktatásra küldésével.
A piaci igények szerint fejlesztenék a szakoktatást
Kiss Péter (Forrás: mszp.hu) Kiss Péter, munkaügyi miniszter egyetértett a szakmunka presztízsének - akár kampányokkal is megerősített - növelésével. A minisztérium tervei között szerepel a szakképzési rendszer megnyitása a felsőfokú tanulmányok irányában, eddig ugyanis a szakközépiskolák sokszor zsákutcának bizonyultak és korlátozták a mobilitást.
A szakminiszter végezetül hangsúlyozta egy egységes minőségellenőrzési és egy pályakövetési rendszer kiépítését annak érdekében, hogy valós munkaerő-piaci visszajelzésekre támaszkodva fejleszthessék a szakoktatást. A konferencián mindkét fél egyetértett abban, hogy jól képzett szakmunkások nélkül nincs jól működő és versenyképes gazdaság.
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Összefogna a versenyszféra a szakképzésért
Már nem tartanak a pályakezdő szakmunkásoktól a cégek
Betanított munkást és lakatost a legnehezebb itthon találni
Naprakész szakmai ismeretek kellenek
Az elnök kihangsúlyozta a szakmák közötti átjárhatóság elősegítésének, azaz a mobilitásnak a fontosságát, illetve a szakképzés és a felnőttképzés integrált megújítását. A rövidebb ciklusú szakképzésekkel hamarabb lehetne enyhíteni a képzett szakmunkáshiányt, ugyanakkor a mesterképzésben követnünk kellene az élethosszig tartó tanulás elvét, azaz pár évenként vizsgával biztosítanák a naprakész szakmai ismereteket.
Hiányszakmák Magyar- országon
2006 tavaszán Csizmár Gábor - akkori munkaü- gyi miniszter - szerint hi- ányszakmának számított a textilipari dolgozó, a la- katos, a hús-, hal- és ba- romfifeldolgozó, a kőmű- ves, a hegesztő, a láng- vágó, az ács, a tehergép- kocsi-vezető, a forgácso- ló, az állványozó, a zöld- ség-, és gyümölcsfeldol- gozó, a sütő-, tésztaipari munkás, a pék, a villa- mossági szerelő és műszerész. Az MKIK elnöke elégedetten nyilatkozott az Oktatási Minisztériummal (OM) közös megállapodásukról és reményét fejezte ki, hogy a most megkötött együttműködés is eredményes lesz a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal (SZMM). Parragh ugyanakkor hozzátette: a minisztériumoknak nem kellene tartani attól, hogy átadják a szakképzési feladatokat civil szervezeteknek. Az OM már 16 szakmát, a mostani megállapodás szerint pedig az SZMM további 13 hiányszakma oktatását engedi át fokozatosan a kamarának.
Adócsökkentéssel szeretné növelni a foglalkoztatást a kamara
Parragh László problémaként említette a regionalitás hiányát a szakképzésben és felvetette a gyakorlati képzést végzőknél az adócsökkentést is, mint egyfajta állami támogatást. Az elnök rámutatott, hogy a felnőttképzés megerősítésével csökkenteni lehetne a magas munkanélküliséget is, mivel így szakmához juthatnának a szakképzetlenek és a tartósan munkanélküliek.
Dr. Parragh kiemelte annak fontosságát, hogy egy tanácsadói hálózat kiépítésével meggyőzzék a kkv szektort, miért érdekük bekapcsolódni a szakképzési folyamatokba a munkatársak oktatásra küldésével.
A piaci igények szerint fejlesztenék a szakoktatást
Kiss Péter (Forrás: mszp.hu) Kiss Péter, munkaügyi miniszter egyetértett a szakmunka presztízsének - akár kampányokkal is megerősített - növelésével. A minisztérium tervei között szerepel a szakképzési rendszer megnyitása a felsőfokú tanulmányok irányában, eddig ugyanis a szakközépiskolák sokszor zsákutcának bizonyultak és korlátozták a mobilitást.
A szakminiszter végezetül hangsúlyozta egy egységes minőségellenőrzési és egy pályakövetési rendszer kiépítését annak érdekében, hogy valós munkaerő-piaci visszajelzésekre támaszkodva fejleszthessék a szakoktatást. A konferencián mindkét fél egyetértett abban, hogy jól képzett szakmunkások nélkül nincs jól működő és versenyképes gazdaság.
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Összefogna a versenyszféra a szakképzésért
Már nem tartanak a pályakezdő szakmunkásoktól a cégek
Betanított munkást és lakatost a legnehezebb itthon találni
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?