Csődeljárás esetén is igényelhető az elmaradt munkabér
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNem csak a felszámolások során, de a csődeljárás esetén is igényelhető majd az elmaradt munkabér a Munkaerőpiaci Alapból -olvasható a bérgarancia törvény erre vonatkozó módosítási tervezete a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján.
A módosítás szerint továbbá a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből azok is hozzájuthatnak majd az elmaradt munkabérhez, akik követelése a felszámolási eljárás befejezése után válik esedékessé. Ilyen munkavállalók, akik a felszámolási eljárás során felmondási védelem alatt állnak, például gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon lévők. Részükre a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt járó átlagkereset és végkielégítés akkor válik esedékessé, amikor a bíróság a munkáltató megszűnését megállapító végzése jogerőre emelkedik.
A felszámolási eljárás viszont erre az időpontra lezárul, a felszámoló által elkészített záró vagyonmérleget a bíróság már elfogadta, a felszámoló megbízatása megszűnik. Ezért jelenleg nincs arra lehetőség, hogy a felszámoló a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a támogatást megigényelje. A módosítási tervezet ezen változtat.
Javasolja, hogy a felszámoló legyen köteles a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül a záró vagyonmérleg elkészítését megelőzően a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és kifizetni a felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak a felszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló bérkövetelését, amennyiben annak kifizetésére nincs elegendő fedezet.
A javaslat pontosítást tartalmaz a megigényelhető támogatás munkavállalónkénti legmagasabb összegével kapcsolatban is. Nem alakult ki egységes jogalkalmazási gyakorlat például arra, hogy a támogatás felső korlátját milyen időszakra vonatkozóan kell érvényesíteni, naptári évre vagy az adott felszámolás időtartamára. E joghézagot is pótolja a javaslat.
A változás pontosan leírja, hogy a támogatás munkavállalónként a tárgyévet megelőző második év a KSH által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszöröséig érvényesíthető. Ez a pontosításon kívül az összeg emelését is jelenti négyszeresről az ötszörös mértékre. A csődtörvényben is szerepelne a javaslat szerint, hogy a felmondási védelem alatt álló, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnő munkaviszonyú munkavállalók bérbiztonságát erősíteni kell. A felszámolónak a juttatásokat igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként kellene nyilvántartásba venni és kielégíteni a kielégítési sorrend általános szabályai szerint.
A csődtörvény módosításával a munkavállalói követelések kielégítése a felszámolás során ismét előnyt élvezne a jelzálogjogosultak, például hitelező bankok, követelései előtt. Ez a 2007. január 1-jén hatályba lépett módosítás előtti helyzet visszaállítását jelentené.
A munkavállalók erőteljesebb szociális védelme miatt a javaslat szerint indokolt lenne az is, hogy a jelzálogjogosult a zálogtárgy értékesítése esetén a bevétel 100 százaléka helyett csak annak az 50 százalékát követelhesse. Ezáltal nőne a felszámolási eljárás hitelezőinek - köztük a munkavállalóknak - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet iránti követeléseinek kielégítési alapja.
A javaslat szerint módosulna az illetéktörvény is, a munkavállalók az 50 ezer forintos illeték megfizetése nélkül, illetékmentesen kezdeményezhetnék az elmaradt munkabér megfizetését. Ezt a polgári eljárásban mint hitelezők tennék. A módosítás révén tehát tárgyi illetékmentessé válna a felszámolási eljárás, ha azt az érintett gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók legalább fele kezdeményezné és a munkavállalók bérkövetelése átlagosan meghaladná a kéthavi munkabér összegét.
A felszámolási eljárás viszont erre az időpontra lezárul, a felszámoló által elkészített záró vagyonmérleget a bíróság már elfogadta, a felszámoló megbízatása megszűnik. Ezért jelenleg nincs arra lehetőség, hogy a felszámoló a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a támogatást megigényelje. A módosítási tervezet ezen változtat.
Javasolja, hogy a felszámoló legyen köteles a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül a záró vagyonmérleg elkészítését megelőzően a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és kifizetni a felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak a felszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló bérkövetelését, amennyiben annak kifizetésére nincs elegendő fedezet.
A javaslat pontosítást tartalmaz a megigényelhető támogatás munkavállalónkénti legmagasabb összegével kapcsolatban is. Nem alakult ki egységes jogalkalmazási gyakorlat például arra, hogy a támogatás felső korlátját milyen időszakra vonatkozóan kell érvényesíteni, naptári évre vagy az adott felszámolás időtartamára. E joghézagot is pótolja a javaslat.
A változás pontosan leírja, hogy a támogatás munkavállalónként a tárgyévet megelőző második év a KSH által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszöröséig érvényesíthető. Ez a pontosításon kívül az összeg emelését is jelenti négyszeresről az ötszörös mértékre. A csődtörvényben is szerepelne a javaslat szerint, hogy a felmondási védelem alatt álló, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt megszűnő munkaviszonyú munkavállalók bérbiztonságát erősíteni kell. A felszámolónak a juttatásokat igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként kellene nyilvántartásba venni és kielégíteni a kielégítési sorrend általános szabályai szerint.
A csődtörvény módosításával a munkavállalói követelések kielégítése a felszámolás során ismét előnyt élvezne a jelzálogjogosultak, például hitelező bankok, követelései előtt. Ez a 2007. január 1-jén hatályba lépett módosítás előtti helyzet visszaállítását jelentené.
A munkavállalók erőteljesebb szociális védelme miatt a javaslat szerint indokolt lenne az is, hogy a jelzálogjogosult a zálogtárgy értékesítése esetén a bevétel 100 százaléka helyett csak annak az 50 százalékát követelhesse. Ezáltal nőne a felszámolási eljárás hitelezőinek - köztük a munkavállalóknak - a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet iránti követeléseinek kielégítési alapja.
A javaslat szerint módosulna az illetéktörvény is, a munkavállalók az 50 ezer forintos illeték megfizetése nélkül, illetékmentesen kezdeményezhetnék az elmaradt munkabér megfizetését. Ezt a polgári eljárásban mint hitelezők tennék. A módosítás révén tehát tárgyi illetékmentessé válna a felszámolási eljárás, ha azt az érintett gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók legalább fele kezdeményezné és a munkavállalók bérkövetelése átlagosan meghaladná a kéthavi munkabér összegét.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?