Kötelező lesz a diplomások pályakövetése

A nemzetközi gyakorlatban már sikerrel alkalmazott pályakövetéses vizsgálatok egy része központilag koordinált, másik részüket maguk az intézmények végzik. Az 1998-ban, 1999-ben és 2002-ben végzett Fiatal Diplomások Életpálya Vizsgálatának (FIDÉV) középpontjában a felsőoktatási kínálat hasznosulása és a felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkaerő-piaci helyzete állt. Az utánkövetéses vizsgálat két, a felsőoktatásból éppen kilépett korcsoport munkaerő-piaci életpályájának megfigyelését, illetve az első és a második időpont között lejátszódott legfontosabb folyamatok elemzését foglalta magában.

A vizsgálatokból kiderült, hogy az egyetemi végzettségűek lényegesen magasabb arányban dolgoztak felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban, mint a főiskolai végzettségűek. Az egyetemi diploma ebben az értelemben nagyobb stabilitást, illetve stabilabb munkahely/iskolai végzettség illeszkedést jelentett. A foglalkozás és a tudományterület kapcsolatának elemzése szerint a bölcsész és az egészségügyi szakképzettségű pályakezdők kiugróan magas arányban, az agrár szakképzettséggel rendelkezők pedig igen alacsony arányban dolgoztak felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásban. Az 1999-ben nappali tagozaton végzett diplomás foglalkoztatottak 2000. szeptemberi nettó havi átlagkeresete 65 ezer forint volt.

Az idei évtől kezdve minden egyetemen és főiskolán kötelező lesz a pályakövetési vizsgálatok elvégzése. A felsőoktatási törvény kimondja: "A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet."
A kereseteket szakcsoport szerint vizsgálva első helyen a közgazdasági és az informatikai, a másodikon a műszaki diplomával rendelkező fiatalok helyezkedtek el. Az utolsó helyeken a tanítók és óvodapedagógusok, és a kis, illetve nemzetiségi nyelvekből diplomázott pályakezdők találhatók. Ők is megelőzik azonban a testkulturális végzettségű fiatalokat. Az egyes szakcsoportokon belül az egyetemi diploma átlagos értéke havi nettó keresetben mérve mindenütt magasabb, mint a főiskolai diplomáé. Az egyetemet végzett közgazdászok például átlagosan csaknem 38 százalékkal keresnek többet, mint a főiskolát végzettek.

Bár ma már egyre több felsőoktatási intézmény végez pályakövetéses vizsgálatot, ezek közül kiemelkedik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpont által végzett pályakövetés. A műszaki szakokra járó egyetemi és főiskolás hallgatók 40 százalékát képző BME Diákközpontja évente készít felmérést a végzett hallgatók és a végzetteket alkalmazó cégek körében. A legutóbbi, 2005-ös pályakövetési adatfelvétel szerint a 2004-ben végzettek havi bruttó átlagjövedelme 2005-ben több mint 260 ezer forint volt. A szellemi foglalkozásúak számított havi bruttó átlagkeresete 2005-ben pontosan 222.768 forint volt, így az átlagos országos helyzethez képest tehát a BME-n végzettek továbbra is kedvező helyzetben vannak. Az itt diplomázók emellett gyors előmenetelre számíthatnak, a 2002-ben végzettek jövedelme 2 év alatt 33 százalékkal nőtt.

(edupress.hu)