Mintegy negyvenezer külföldi dolgozik feketén hazánkban
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatFolyamatosan csökken a feketén foglalkoztatott külföldiek száma hazánkban, de számuk még mindig legalább negyvenezerre tehető. Az illegális foglalkoztatás kockázatát az otthoninál magasabb fizetések miatt vállalják, noha még így is kevesebbet kapnak, mint a magyar állampolgárságú feketemunkások - írja a Magyar Hírlap.
A magyarországi feketemunkások öt-nyolc százaléka külföldi állampolgár - derül ki a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Migráció és feketemunka Európában című tanulmányából. E szerint az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent a számuk, mivel 2000-ben még harminc százalékra tették az arányukat.
A legtöbben, harmincötezren Romániából jönnek hozzánk dolgozni. A románok foglalkoztatása továbbra is engedélyhez kötött, ők a szabályozás szerint 219 szakmában juthatnak valamivel egyszerűbben álláshoz. A szlovák polgároknak nincs szükségük engedélyre ahhoz, hogy munkát vállaljanak, csak regisztráltatni kell őket a munkaügyi központban. Málta és Ciprus kivételével ez a rendelkezés vonatkozik azokra az országokra, akik 2004-ben velünk együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz.
Tavaly 64 ezer külföldit jelentettek be a munkaügyi központokban, ami háromszorosa a tíz évvel ezelőtti adatoknak. A munkavállalási engedélyek és a regisztrálások száma azonban nem tükrözi a valós helyzetet, mert a szomszédos országokból érkező munkavállalók általában turistaként jönnek hazánkba. Leginkább az építőipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem területén keresik a kenyérre valót. Ezekben az ágazatokban a tíz százalékot is elérheti a feketén foglalkoztatott külföldiek aránya - írja a lap.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyarországi munkaszervezés és toborzás gyakran közvetítőkön keresztül bonyolódik le. Ők a munkások szállítását, esetenként a szállását is biztosítják. A közvetítők nagy része áttelepült romániai, ukrajnai vagy szlovákiai magyar, és általában kiterjedt rokoni kapcsolataik vannak a határ másik oldalán.
A hazánkban legálisan, illetve illegálisan dolgozó külföldieket általában rosszabbul fizetik, mint a hazaiakat. A különbség akár tíz-harminc százalék is lehet - olvasható a Magyar Hírlapban.
A legtöbben, harmincötezren Romániából jönnek hozzánk dolgozni. A románok foglalkoztatása továbbra is engedélyhez kötött, ők a szabályozás szerint 219 szakmában juthatnak valamivel egyszerűbben álláshoz. A szlovák polgároknak nincs szükségük engedélyre ahhoz, hogy munkát vállaljanak, csak regisztráltatni kell őket a munkaügyi központban. Málta és Ciprus kivételével ez a rendelkezés vonatkozik azokra az országokra, akik 2004-ben velünk együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz.
Tavaly 64 ezer külföldit jelentettek be a munkaügyi központokban, ami háromszorosa a tíz évvel ezelőtti adatoknak. A munkavállalási engedélyek és a regisztrálások száma azonban nem tükrözi a valós helyzetet, mert a szomszédos országokból érkező munkavállalók általában turistaként jönnek hazánkba. Leginkább az építőipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem területén keresik a kenyérre valót. Ezekben az ágazatokban a tíz százalékot is elérheti a feketén foglalkoztatott külföldiek aránya - írja a lap.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyarországi munkaszervezés és toborzás gyakran közvetítőkön keresztül bonyolódik le. Ők a munkások szállítását, esetenként a szállását is biztosítják. A közvetítők nagy része áttelepült romániai, ukrajnai vagy szlovákiai magyar, és általában kiterjedt rokoni kapcsolataik vannak a határ másik oldalán.
A hazánkban legálisan, illetve illegálisan dolgozó külföldieket általában rosszabbul fizetik, mint a hazaiakat. A különbség akár tíz-harminc százalék is lehet - olvasható a Magyar Hírlapban.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?