A termelékenységre is hatással vannak a munkahelyi megbetegedések -I. rész
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatEurópában a munkahelyi megbetegedések közel felét a nyaki és felső végtagi rendellenességek teszik ki. A "Legyen könnyebb a teher!" címmel indított kampány célja a munkahelyi váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzése. Cikksorozatunkban bemutatjuk, foglalkozási ágazatonként milyen betegségek léphetnek fel, és miként lehet őket orvosolni.
Európai munkavállalók millióit érintik a váz- és izomrendszeri problémák. Az alkalmazottak számára szenvedést és jövedelem-kiesést jelentenek; a munkáltatók szempontjából csökkentik a vállalkozás eredményességét; a kormányok számára pedig növelik a társadalombiztosítási kiadásokat. E megbetegedésekből származó költségek a GDP 0,5-2 százalékát teszik ki.
Jól körülírható tünetek
Az európai munkavállalók közel kétharmada végez ismétlődő mozgást kezével és karjával, ráadásul csaknem negyedük dolgozik rázkódó eszközökkel. A nyaki és felső végtagi megbetegedések kialakulásának legnagyobb kockázatát ez a két tevékenység jelenti. Ezek a problémák elsősorban a nyak tájékán, a vállban, a karokban, a kézben, a csuklóban és az ujjakban jelentkeznek, fájdalmat, merevséget és zsibbadó érzést okoznak. Az érintett az ízületek duzzanatát, a mozgékonyság vagy a fogóerő csökkenését, továbbá a kéz vagy az ujjak bőrének elszíneződését is tapasztalhatja.
A munkához kapcsolódó nyaki és felső végtagi zavarokat néha rándulások vagy húzódások, ismétlődő megterheléses sérülések vagy halmozott traumás sérülések néven említik. E rendellenességek közül néhánynak - mint például az íngyulladás és a kézalagút szindróma - jól körülírható szimptómáik vannak.
Tartós munkaképtelenséget is okozhatnak a váz- és izomrendszeri megbetegedések
Az emberek 90 százaléka találkozik élete során ezzel a betegséggel. Egyesek csak kisebb kellemetlenségeket tapasztalnak, másoknál súlyos egészségügyi problémák alakulhatnak ki, melyek pihenést és orvosi ellátást igényelnek. Krónikus estekben a kezelés és a rehabilitáció sem mindig vezet teljes gyógyuláshoz, vagyis a munkavállaló tartósan munkaképtelen lesz, a legrosszabb esetben pedig végleg elveszti állását.
Be kell jelenteni a váz- és izomrendszeri megbetegedéseket
Bár a csontok, izületek, izmok, inak túlzott illetve egyoldalú igénybevétel következtében kialakuló betegségei már régóta a bejelentésre kötelezett foglalkozási betegségek sorába tartoznak, a gyakorlatban mégis ritkaságnak számít a bejelentés. Ennek kétféle magyarázata is lehet: a kórkép tipikusan "foglalkozással összefüggő" és nem szoros értelemben vett foglalkozási betegség, így kártalanításra nem ad módot. Az orvosok többsége ezért felesleges adminisztratív tehernek tartja a bejelentést, és mellőzi azt. Anyagi konzekvencia hiányában a beteg sem szorgalmazza a bejelentést. A másik magyarázat szerint: nehéz megállapítani, hogy a panaszok oka valóban a munkakörülményekben keresendő, bár mindenképpen erre kell gyanakodnunk, ha a panaszok tömegesen jelentkeznek az azonos foglalkozásúak körében.
Prevenció - a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányok összefogásával
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség "Legyen könyebb a teher!" elnevezésű 2007-es kampánya azt szeretné tudatosítani az érintettekben, hogy ez a probléma egy kis odafigyeléssel megelőzhető, vagy jelentősen mérsékelhető. A prevenció első lépése a kockázatbecslés, melyet a szükséges intézkedések követnek. Fontos, hogy a kockázatbecslést ne a menedzsment végezze, hanem vonja be a munkatársakat is ebbe a folyamatba, hiszen éppen a dolgozók ismerik jól - ha nem éppen a legjobban - a munkahelyet és a munkafolyamatokat.
A kampány megpróbálja felhívni a menedzsment figyelmét a probléma teljeskörű megközelítésére, a komplex szemlélet nélkülözhetetlenségére, vagyis a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányok együttes fellépésére. Minden intézkedésnek a szervezetet érő teljes terhelés csökkentésére kell irányulnia, mely magába foglalja a fizikai igénybevétel mellett a stressz bármely formáját és a környezeti tényezőket egyaránt. Az európai kampány célja továbbá, hogy segítse a váz- és izomrendszeri betegségekben szenvedő munkavállalók megtartását, rehabilitációját és munkába való visszatérését.
A "Legyen könnyebb a teher!" kampány csúcspontja a Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hete lesz, amely 2007. október 22-étől 26-áig tart, és ekkor Európa-szerte különféle eseményeket, programokat szerveznek. Ebből az alkalomból cikksorozatot indítunk, amelyben bemutatjuk, hogy az építőiparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az irodában dolgozóknál milyen váz és izomrendszeri megbetegedések jelentkeznek, és ezeket miként lehet orvosolni.
Jól körülírható tünetek
Az európai munkavállalók közel kétharmada végez ismétlődő mozgást kezével és karjával, ráadásul csaknem negyedük dolgozik rázkódó eszközökkel. A nyaki és felső végtagi megbetegedések kialakulásának legnagyobb kockázatát ez a két tevékenység jelenti. Ezek a problémák elsősorban a nyak tájékán, a vállban, a karokban, a kézben, a csuklóban és az ujjakban jelentkeznek, fájdalmat, merevséget és zsibbadó érzést okoznak. Az érintett az ízületek duzzanatát, a mozgékonyság vagy a fogóerő csökkenését, továbbá a kéz vagy az ujjak bőrének elszíneződését is tapasztalhatja.
A munkához kapcsolódó nyaki és felső végtagi zavarokat néha rándulások vagy húzódások, ismétlődő megterheléses sérülések vagy halmozott traumás sérülések néven említik. E rendellenességek közül néhánynak - mint például az íngyulladás és a kézalagút szindróma - jól körülírható szimptómáik vannak.
Tartós munkaképtelenséget is okozhatnak a váz- és izomrendszeri megbetegedések
Az emberek 90 százaléka találkozik élete során ezzel a betegséggel. Egyesek csak kisebb kellemetlenségeket tapasztalnak, másoknál súlyos egészségügyi problémák alakulhatnak ki, melyek pihenést és orvosi ellátást igényelnek. Krónikus estekben a kezelés és a rehabilitáció sem mindig vezet teljes gyógyuláshoz, vagyis a munkavállaló tartósan munkaképtelen lesz, a legrosszabb esetben pedig végleg elveszti állását.
Be kell jelenteni a váz- és izomrendszeri megbetegedéseket
Bár a csontok, izületek, izmok, inak túlzott illetve egyoldalú igénybevétel következtében kialakuló betegségei már régóta a bejelentésre kötelezett foglalkozási betegségek sorába tartoznak, a gyakorlatban mégis ritkaságnak számít a bejelentés. Ennek kétféle magyarázata is lehet: a kórkép tipikusan "foglalkozással összefüggő" és nem szoros értelemben vett foglalkozási betegség, így kártalanításra nem ad módot. Az orvosok többsége ezért felesleges adminisztratív tehernek tartja a bejelentést, és mellőzi azt. Anyagi konzekvencia hiányában a beteg sem szorgalmazza a bejelentést. A másik magyarázat szerint: nehéz megállapítani, hogy a panaszok oka valóban a munkakörülményekben keresendő, bár mindenképpen erre kell gyanakodnunk, ha a panaszok tömegesen jelentkeznek az azonos foglalkozásúak körében.
Prevenció - a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányok összefogásával
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség "Legyen könyebb a teher!" elnevezésű 2007-es kampánya azt szeretné tudatosítani az érintettekben, hogy ez a probléma egy kis odafigyeléssel megelőzhető, vagy jelentősen mérsékelhető. A prevenció első lépése a kockázatbecslés, melyet a szükséges intézkedések követnek. Fontos, hogy a kockázatbecslést ne a menedzsment végezze, hanem vonja be a munkatársakat is ebbe a folyamatba, hiszen éppen a dolgozók ismerik jól - ha nem éppen a legjobban - a munkahelyet és a munkafolyamatokat.
A kampány megpróbálja felhívni a menedzsment figyelmét a probléma teljeskörű megközelítésére, a komplex szemlélet nélkülözhetetlenségére, vagyis a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányok együttes fellépésére. Minden intézkedésnek a szervezetet érő teljes terhelés csökkentésére kell irányulnia, mely magába foglalja a fizikai igénybevétel mellett a stressz bármely formáját és a környezeti tényezőket egyaránt. Az európai kampány célja továbbá, hogy segítse a váz- és izomrendszeri betegségekben szenvedő munkavállalók megtartását, rehabilitációját és munkába való visszatérését.
A "Legyen könnyebb a teher!" kampány csúcspontja a Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hete lesz, amely 2007. október 22-étől 26-áig tart, és ekkor Európa-szerte különféle eseményeket, programokat szerveznek. Ebből az alkalomból cikksorozatot indítunk, amelyben bemutatjuk, hogy az építőiparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az irodában dolgozóknál milyen váz és izomrendszeri megbetegedések jelentkeznek, és ezeket miként lehet orvosolni.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?