Igen a szolgálati nyugdíjról szóló javaslatra
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatÁltalános vitára alkalmasnak találta a szolgálati nyugdíjra vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a testület hétfői ülésén. A kormánypárti képviselők támogatták, az ellenzékiek elutasították a javaslatot.
Az előterjesztés alapján a hivatásos állomány azon tagjainak, akik 2007 végén legalább 20 év tényleges szolgálati idővel rendelkeztek, nyugdíjuk összegét meg kell állapítani a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint. Az érintettek tényleges nyugdíjba vonulásukkor választhatnak, hogy ennek évenkénti emelésekkel növelt összege legyen az induló nyugdíjuk, vagy a nyugdíjazásukkor hatályos szabályok szerint megállapított összeg.
A módosítás célja, hogy megakadályozza, hogy a fegyveres szervek nagy tapasztalatú tagjai az idén év végéig tömegesen menjenek nyugdíjba a nyugdíjrendszerben várható, számukra kedvezőtlen változások miatt.
Bernáth Ildikó (Fidesz) bizottsági alelnök elutasításukat indokolva elmondta: frakciójuk szerint ez a törvénymódosítás nem készteti majd maradásra azokat a rendvédelmi, illetve honvédségi dolgozókat, akik a kedvezőtlenebb feltételek miatt inkább a magánszférában keresnek maguknak állást. Az alelnök arra a hivatásosok által hangoztatott véleményre reagálva, miszerint ezekben munkakörökben eltöltött húsz év is igen sok, elmondta: a három műszakban dolgozó nők terhelése legalább ilyen, mégis legfeljebb 60 évesen mehetnek nyugdíjba.
Filló Pál (MSZP) ugyanakkor vállalható kompromisszumnak nevezte a törvényjavaslatot. Mint mondta, most ennyire van lehetőség. A törvényjavaslat nagyobb megbecsültséget nyújt azoknak a hivatásosoknak akik legalább húsz évnyi szolgálati idővel rendelkeznek. A rendvédelemnél, honvédségnél egyaránt az ilyen nagyobb tapasztalattal rendelkező, jó szakemberek ott tartása a cél, a törvényjavaslat pedig ezt szolgálja. Kiszámíthatóságot jelent, jó válasz azokra a kedvezmények megszüntetésére vonatkozó rémhírekre is, amelyek eddig távozásra késztették a szolgálati viszonyban lévőket.
Nőtt a diszkriminációs panaszok száma az elmúlt évben
A bizottságot Demeter Judit az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke tájékoztatta az intézmény elmúlt éves munkájáról. Elmondta: az elmarasztaló határozatok 50 százaléka a foglalkoztatással összefüggő hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik. A foglalkoztatási diszkriminációs panaszok száma az elmúlt évben 20 százalékkal emelkedett. Nagy leterheltséget jelent számukra a hatósági bizonyítványok kiadása. A múlt évben 8 ezer ilyen bizonyítványt adtak ki. Az állami támogatást igénylő cégek, intézmények ezzel bizonyítják, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatot tartanak fenn, nem alkalmaznak foglalkoztatási diszkriminációt.
A vitában Bernáth Ildikó és Vojnik Mária (MSZP) is kifogásolta, hogy bár a hatósághoz bejelentések érkeznek és a hatóság intézkedik, a nők hátrányos megkülönböztetése terén nincs sok változás. Vojnik Mária hangsúlyozta: csak hatósági eszközökkel nem lehet eredményt elérni, amíg a társadalmi közfelfogás, hozzáállás nem változik ebben a kérdésben. A nők a ranglétrán való előbbre jutásban, keresetben még mindig távol vannak a férfiaktól. A képviselő szerint sokkal többet kellene tenni például a részmunkaidős foglalkoztatásért, azért, hogy a gyermekintézmények jobban igazodjanak a foglalkoztatási igényekhez.
A módosítás célja, hogy megakadályozza, hogy a fegyveres szervek nagy tapasztalatú tagjai az idén év végéig tömegesen menjenek nyugdíjba a nyugdíjrendszerben várható, számukra kedvezőtlen változások miatt.
Bernáth Ildikó (Fidesz) bizottsági alelnök elutasításukat indokolva elmondta: frakciójuk szerint ez a törvénymódosítás nem készteti majd maradásra azokat a rendvédelmi, illetve honvédségi dolgozókat, akik a kedvezőtlenebb feltételek miatt inkább a magánszférában keresnek maguknak állást. Az alelnök arra a hivatásosok által hangoztatott véleményre reagálva, miszerint ezekben munkakörökben eltöltött húsz év is igen sok, elmondta: a három műszakban dolgozó nők terhelése legalább ilyen, mégis legfeljebb 60 évesen mehetnek nyugdíjba.
Filló Pál (MSZP) ugyanakkor vállalható kompromisszumnak nevezte a törvényjavaslatot. Mint mondta, most ennyire van lehetőség. A törvényjavaslat nagyobb megbecsültséget nyújt azoknak a hivatásosoknak akik legalább húsz évnyi szolgálati idővel rendelkeznek. A rendvédelemnél, honvédségnél egyaránt az ilyen nagyobb tapasztalattal rendelkező, jó szakemberek ott tartása a cél, a törvényjavaslat pedig ezt szolgálja. Kiszámíthatóságot jelent, jó válasz azokra a kedvezmények megszüntetésére vonatkozó rémhírekre is, amelyek eddig távozásra késztették a szolgálati viszonyban lévőket.
Nőtt a diszkriminációs panaszok száma az elmúlt évben
A bizottságot Demeter Judit az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke tájékoztatta az intézmény elmúlt éves munkájáról. Elmondta: az elmarasztaló határozatok 50 százaléka a foglalkoztatással összefüggő hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik. A foglalkoztatási diszkriminációs panaszok száma az elmúlt évben 20 százalékkal emelkedett. Nagy leterheltséget jelent számukra a hatósági bizonyítványok kiadása. A múlt évben 8 ezer ilyen bizonyítványt adtak ki. Az állami támogatást igénylő cégek, intézmények ezzel bizonyítják, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatot tartanak fenn, nem alkalmaznak foglalkoztatási diszkriminációt.
A vitában Bernáth Ildikó és Vojnik Mária (MSZP) is kifogásolta, hogy bár a hatósághoz bejelentések érkeznek és a hatóság intézkedik, a nők hátrányos megkülönböztetése terén nincs sok változás. Vojnik Mária hangsúlyozta: csak hatósági eszközökkel nem lehet eredményt elérni, amíg a társadalmi közfelfogás, hozzáállás nem változik ebben a kérdésben. A nők a ranglétrán való előbbre jutásban, keresetben még mindig távol vannak a férfiaktól. A képviselő szerint sokkal többet kellene tenni például a részmunkaidős foglalkoztatásért, azért, hogy a gyermekintézmények jobban igazodjanak a foglalkoztatási igényekhez.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?