Nem fenyegetik a diákszövetkezeteket a munkaerő-kölcsönzők

Miként arról a HR Portal beszámolt (Dúl a harc a diákmunkásokért, 2007. október 2.), a közelmúltban nyilvánosságra hoztak egy - állítólagosan - a Pécsi Tudományegyetem megbízásából készült tanulmányt, amely szerint a diákszövetkezetek rejtett munkaerő-kölcsönzést folytatnak azzal, hogy a velük tagsági viszonyban álló diákmunkásokkal munkaszerződést, illetve megbízási szerződést kötve egy másik munkáltatónál foglalkoztatják őket. A Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Diákész) élesen reagált a tanulmány megjelenésére, amelynek hátterében szerintük a munkaerő-kölcsönzők állnak, akik már hat éve próbálják megtörni az iskolaszövetkezetek egyeduralmát.

A Human Centrum Kft. cégvezetője, Csaplár Zsolt megérti a Diákész reagálását, hiszen minden szféra érdekképviselete igyekszik védeni szervezeteit a nyilvánosság és a szakmai fórumok előtt. Ugyanakkor szívesen venne egy olyan tanulmányt, amely a jelenlegi szabályozás hiányosságaira mutatna rá, hogy a munkaerő-kölcsönzési, -közvetítési piacon jelenlévő "szürke" és "fekete" gazdaságban tevékenykedő szolgáltatókat mielőbb ki lehessen szűrni.

Nem haraptak rá a diákokra

Csaplár Zsolt szerint kétségtelen, hogy a munkaerő-kölcsönzők és a diákszövetkezetek gyakran összecsördülnek, ám nem érzi, hogy ez komoly harc lenne, különösen, mivel két teljesen különböző foglalkoztatási formáról van szó, mely a piac igen kis szegmensén kerül csak átfedésbe. A Work-Force Kft. értékesítési vezetője, Hamrák Viktor szintén eltúlzottnak érzi a végzetes jelzőket, mert bár kétségtelen, hogy a diákok meglehetősen nagy szeletét jelentik a munkaerőpiacnak, a diákszövetkezetekkel egyszerűen képtelenek lennének felvenni a versenyt. A kvázi járulékmentesség (a diákok után csupán a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot kell fizetni) ugyanis legalább 30 százalékos költségkímélést tesz lehetővé a diákszövetkezeteknek, amivel felesleges és teljességgel értelmetlen volna szembemenni. Éppen ezért nincsenek is diákokat célzó piacbővítési szándékaik - szögezi le a Work-Force értékesítési szakembere.

Csaplár Zsolt ennyire nem zárkózik el a diákmunkásoktól, társaságuk nem tesz különbséget a jelentkezők között azért, mert valaki hallgató, tanuló, vagy már befejezte tanulmányait. A foglalkoztatás lehetőségét az határozza meg, hogy a kölcsönbevevő vagy megrendelő milyen elvárásokat támaszt a jelentkezőkkel szemben. Sajnos azonban a tapasztalatok alapján ezek 50-60 százalékában az esti levelezős, és 90-95 százalékában pedig a nappali tagozatos diákok nem tudnak megfelelni képzettség vagy munkatapasztalat hiánya, illetve kötött időbeosztásuk végett - fogalmazott Csaplár Zsolt a HR Portalnak.

Jobb-e a munkaerő-kölcsönzés a diákmunkánál?

A tanulmány a munkaerő-kölcsönzést a nagyobb jogbiztonság és a rendezettebb munkakörülmények miatt ajánlja a diákoknak, Csaplár Zsolt azonban nem venné ennyire sarkosra a figurát. Véleménye szerint a diákszövetkezetek tevékenységében valóban akadnak törvényi értelmezési nehézségek és hiányosságok, ám ezek nélkül a hallgatók valószínűleg ellehetetlenülnének a "túlszabályozott" környezetben. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzés az EU-ban egy régóta elfogadott atipikus foglalkoztatási forma, nálunk viszont csak 2001-ben vezették be, így számos helyen javításra és pontosításra szorul.

Hamrák Viktor ezzel szemben úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a munkaerő-kölcsönzés igenis rendezettebb munkakörülményeket képes biztosítani az ügyfeleknek, hiszen például egy munkaidő-keretes szerződéssel is jóval kiszámíthatóbbá válik a munkarend. Ráadásul az ország valamennyi polgárának a javára válik, hiszen járulékok formájában hozzájárul az állami bevételekhez, szemben az e kötelezettség alól - majdnem teljesen - felmentett diákmunkával.

Mindenkinek az érdeke a helyzet tisztázása

A kialakult helyzet csupán annak köszönhető, hogy csupán jelentősen felnagyították az ellentétet egy rossz irányt, illetve hangvételt alkalmazó tanulmányrészlet miatt, ezért ennek megfelelően is kell kezelni azt - összegezte véleményét a Humán Centrum vezetője. Ettől még a Pécsi Tudományegyetem mai napra szervezett konferenciáján megjelenik, hogy az érintett felek szemtől-szembe tisztázhassák nézeteltéréseiket.

Paraszt Imre, HR Portal