Új rehabilitációs rendszer: több ezer ember kap esélyt
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz új rehabilitációs rendszerrel öt-hatezer ember kerülhet vissza a munkaerőpiacra - mondta Juhászné Lévai Katalin, az MSZP országgyűlési képviselője pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. A KDNP szerint folytatódik az átverés.
A január elsején hatályba lépett törvény alapján azt kell vizsgálni, hogy a megváltozott munkaképességűeknek melyek a megmaradt és a fejleszthető képességeik, amelyeknek a segítségével visszakerülhetnek a munkaerőpiacra - közölte a kormánypárti politikus az Országgyűlés által 2007 nyarán elfogadott, rehabilitációs járadékról szóló törvényről.
Juhászné Lévai Katalin elmondta: ma Magyarországon 800 ezer rokkantnyugdíjas van, közülük 200 ezren szociális járadékban részesülnek, mivel kevés a jogszerző idejük.
A III. rokkantsági csoportban, azaz a munkaképességüket 67 százalékban elvesztettek csoportjában 250 ezer aktív korú, azaz 55 év alatti van - közölte, megjegyezve: elsősorban számukra hozhat változást ez az új ellátási forma.
Juhászné Lévai Katalin hozzátette: a törvény az új belépőkre, azaz az ellátást 2008. január 1-től igénylőkre vonatkozik.
Az igénylést a nyugdíjfolyósítási igazgatóságokon kell benyújtani. Az új minősítési rendszer szerint az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állapítja meg, hogy rehabilitálható-e a megmaradt képesség, vagy rokkantsági nyugdíjat kell javasolni a megváltozott munkaképességű részére.
A politikus közölte: ha a rehabilitáció mellett dönt az intézet, akkor a foglalkoztatási hivatal megállapodást köt a megváltozott munkaképességűvel. A rehabilitáció lehet orvosi, szociális, foglalkozatási, vagy képességfejlesztés - fűzte hozzá.
Mint mondta, a rehabilitációs járadék összege a nyugdíjminimum (az idén 28.500 forint) 120 százaléka dolgozik legális keretek között, szemben az európai 30-50 százalékkal. Hozzátette: Magyarországon 30-50 százalék között van azoknak a száma, akik rokkantként feketén dolgoznak.
Ezek a változások 2009 januárjában lépnek életbe. A számítások szerint 5-6 ezer ember kerülhet vissza a munkaerőpiacra.
Az akkreditált és támogatott munkahelyeken kaphatnak munkát a rehabilitáció során a megváltozott munkaképességűek. Azok után, akik a nyílt munkaerőpiacon is megállják a helyüket, a munkáltató bértámogatást igényelhet, de kaphat munkahely létrehozásához is támogatást - mutatott rá.
Soltész Miklós, az Országgyűlés szociális bizottságának KDNP-s alelnöke viszont kijelentette: folytatódik az átverés. A kormánypártok 250 ezer embert akarnak valamilyen módon visszavezetni a munkaerőpiacra, miközben évente 5-6 ezer új munkahely létesül - mutatott rá.
- Testvérek között is legalább 50 év, mire ezt a korosztályt visszahozzák a munkaerőpiacra - fogalmazott.
Soltész Miklós szerint az is kérdéses, mi történik három év után azokkal, akik részt vettek a rehabilitációban. A kormány állítása szerint a rehabilitációs rendszerre hatvan milliárd forint, főként uniós pénz áll rendelkezésre. Hozzátette: erre a célra a nyugdíjbiztosítási alapban egymilliárd forintot tettek félre. Lehet, hogy a munkaerőpiaci alapban és más alapokban van erre forrás - folytatta - , de azok messze vannak a 60 milliárd forinttól.
Soltész Miklós elmondta: azzal egyetértenek, hogy azok esetében, akik most állnak leszázalékolás előtt, figyelembe vegyék, mennyi a megmaradt képességük, és ennek alapján keressenek nekik munkát.
Juhászné Lévai Katalin elmondta: ma Magyarországon 800 ezer rokkantnyugdíjas van, közülük 200 ezren szociális járadékban részesülnek, mivel kevés a jogszerző idejük.
A III. rokkantsági csoportban, azaz a munkaképességüket 67 százalékban elvesztettek csoportjában 250 ezer aktív korú, azaz 55 év alatti van - közölte, megjegyezve: elsősorban számukra hozhat változást ez az új ellátási forma.
Juhászné Lévai Katalin hozzátette: a törvény az új belépőkre, azaz az ellátást 2008. január 1-től igénylőkre vonatkozik.
Az igénylést a nyugdíjfolyósítási igazgatóságokon kell benyújtani. Az új minősítési rendszer szerint az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állapítja meg, hogy rehabilitálható-e a megmaradt képesség, vagy rokkantsági nyugdíjat kell javasolni a megváltozott munkaképességű részére.
A politikus közölte: ha a rehabilitáció mellett dönt az intézet, akkor a foglalkoztatási hivatal megállapodást köt a megváltozott munkaképességűvel. A rehabilitáció lehet orvosi, szociális, foglalkozatási, vagy képességfejlesztés - fűzte hozzá.
Mint mondta, a rehabilitációs járadék összege a nyugdíjminimum (az idén 28.500 forint) 120 százaléka dolgozik legális keretek között, szemben az európai 30-50 százalékkal. Hozzátette: Magyarországon 30-50 százalék között van azoknak a száma, akik rokkantként feketén dolgoznak.
Ezek a változások 2009 januárjában lépnek életbe. A számítások szerint 5-6 ezer ember kerülhet vissza a munkaerőpiacra.
Az akkreditált és támogatott munkahelyeken kaphatnak munkát a rehabilitáció során a megváltozott munkaképességűek. Azok után, akik a nyílt munkaerőpiacon is megállják a helyüket, a munkáltató bértámogatást igényelhet, de kaphat munkahely létrehozásához is támogatást - mutatott rá.
Soltész Miklós, az Országgyűlés szociális bizottságának KDNP-s alelnöke viszont kijelentette: folytatódik az átverés. A kormánypártok 250 ezer embert akarnak valamilyen módon visszavezetni a munkaerőpiacra, miközben évente 5-6 ezer új munkahely létesül - mutatott rá.
- Testvérek között is legalább 50 év, mire ezt a korosztályt visszahozzák a munkaerőpiacra - fogalmazott.
Soltész Miklós szerint az is kérdéses, mi történik három év után azokkal, akik részt vettek a rehabilitációban. A kormány állítása szerint a rehabilitációs rendszerre hatvan milliárd forint, főként uniós pénz áll rendelkezésre. Hozzátette: erre a célra a nyugdíjbiztosítási alapban egymilliárd forintot tettek félre. Lehet, hogy a munkaerőpiaci alapban és más alapokban van erre forrás - folytatta - , de azok messze vannak a 60 milliárd forinttól.
Soltész Miklós elmondta: azzal egyetértenek, hogy azok esetében, akik most állnak leszázalékolás előtt, figyelembe vegyék, mennyi a megmaradt képességük, és ennek alapján keressenek nekik munkát.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?