Veszélyes munkaerőhiány Nyugat-Dunántúlon
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatKomoly szakemberhiány léphet fel a nyugat-dunántúli régióban, mert a magasabb bérek miatt külföldre vándorolnak a műszaki-gépészeti szakemberek - mondta Kiss Ambrus, a régiós munkaügyi központ főigazgatója szerdán Zalaegerszegen.
Kiss Ambrus úgy fogalmazott: két éven belül "kitakaríthatják" a régiót a műszaki területen, ha a gazdaság nem ismeri fel a problémát.
A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójának összegzése szerint az exportorientált feldolgozóiparnak köszönhetően az országos átlagnak megfelelően növekedett a gazdaság és javultak a foglalkoztatottsági adatok, de Zalában kevésbé nőtt az ipari termelés.
A Nyugat-Dunántúlon az ipari termelés 2007 első 11 hónapjában 6,5 százalékkal bővült, Zalában azonban 3,2 százalékos volt a növekedés. A régió egészében 4700-zal nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben, Zalában ugyanakkor 2100-zal csökkent, bár a munkanélküliségi arány mindhárom megyében mérséklődött.
Kiss Ambrus kifejtette: a KSH havi átlagos adatai szerint 22 800 a nemzetközi előírások szerint a munkanélküliek száma, 2900-zal kevesebb, mint tavaly. Zala megyében 7400 munkanélküli szerepel így a nyilvántartásban, ez 800-zal kevesebb a korábbinál, míg az inaktívak száma nem változott a régióban, Zalában 3300-zal emelkedett.
A regisztrált munkanélküliek száma a régióban megközelíti a 75 ezret, Zalában pedig csaknem 30 ezren vannak. Közülük a három megyében összesen majdnem 31 ezer ember tudott elhelyezkedni, Zalában azonban kisebb arányban, alig 10 és fél ezren.
A régiós munkaügyi vezető elmondta: 2007-ben közel 2,6 milliárd forintot használtak fel a decentralizált foglalkoztatási alapból. Ebből képzésre csaknem 1,1 milliárd forintot, közhasznú munkára félmilliárdot, bértámogatásokra pedig szintén mintegy félmilliárd forintot költöttek. Ezen túlmenően mintegy 300 millió forintot rehabilitációs bér- és költségtámogatásokra fizettek ki, munkahelyteremtésre majdnem 200 milliót.
Közmunkában több mint 1200 embert foglalkoztattak, a foglalkoztatásukra közel 800 millió forintot költöttek a régióban, rehabilitációra és decentralizált munkahelyteremtő beruházásokra pedig közel 170 milliót.
Ebben az évben több mint 3 milliárd forintot költhetnek el a Nyugat-Dunántúlon a decentralizált foglalkoztatási alapból, a legnagyobb tétel ebből a képzés, amelyre egymilliárd forintot meghaladó összeget fordíthatnak - részletezte Kiss Ambrus. A foglalkoztatási irányelvek szerint az idén a legfőbb cél a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatottsági szint növelése. Javítani szeretnék az álláskeresők, munkavállalók foglalkoztathatóságát és alkalmazkodóképességét - fejtette ki a munkaügyi vezető.
Hozzátette: a szociális segélyezésben részesülők munkába állásának javítása a Nyugat-Dunántúlon kiemelt feladatnak számít. Sokan ugyanis még mindig úgy vélekednek, hogy a segélyből jobban meg lehet élni, mint munkából.
A nyugat-dunántúli régióból elsősorban Ausztriába mennek magyarok dolgozni, de egyre élénkül az érdeklődés Szlovénia iránt is. A magyar dolgozókat mindkét országban leginkább a vendéglátásban és a turizmusban látják nagy örömmel.
A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójának összegzése szerint az exportorientált feldolgozóiparnak köszönhetően az országos átlagnak megfelelően növekedett a gazdaság és javultak a foglalkoztatottsági adatok, de Zalában kevésbé nőtt az ipari termelés.
A Nyugat-Dunántúlon az ipari termelés 2007 első 11 hónapjában 6,5 százalékkal bővült, Zalában azonban 3,2 százalékos volt a növekedés. A régió egészében 4700-zal nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben, Zalában ugyanakkor 2100-zal csökkent, bár a munkanélküliségi arány mindhárom megyében mérséklődött.
Kiss Ambrus kifejtette: a KSH havi átlagos adatai szerint 22 800 a nemzetközi előírások szerint a munkanélküliek száma, 2900-zal kevesebb, mint tavaly. Zala megyében 7400 munkanélküli szerepel így a nyilvántartásban, ez 800-zal kevesebb a korábbinál, míg az inaktívak száma nem változott a régióban, Zalában 3300-zal emelkedett.
A regisztrált munkanélküliek száma a régióban megközelíti a 75 ezret, Zalában pedig csaknem 30 ezren vannak. Közülük a három megyében összesen majdnem 31 ezer ember tudott elhelyezkedni, Zalában azonban kisebb arányban, alig 10 és fél ezren.
A régiós munkaügyi vezető elmondta: 2007-ben közel 2,6 milliárd forintot használtak fel a decentralizált foglalkoztatási alapból. Ebből képzésre csaknem 1,1 milliárd forintot, közhasznú munkára félmilliárdot, bértámogatásokra pedig szintén mintegy félmilliárd forintot költöttek. Ezen túlmenően mintegy 300 millió forintot rehabilitációs bér- és költségtámogatásokra fizettek ki, munkahelyteremtésre majdnem 200 milliót.
Közmunkában több mint 1200 embert foglalkoztattak, a foglalkoztatásukra közel 800 millió forintot költöttek a régióban, rehabilitációra és decentralizált munkahelyteremtő beruházásokra pedig közel 170 milliót.
Ebben az évben több mint 3 milliárd forintot költhetnek el a Nyugat-Dunántúlon a decentralizált foglalkoztatási alapból, a legnagyobb tétel ebből a képzés, amelyre egymilliárd forintot meghaladó összeget fordíthatnak - részletezte Kiss Ambrus. A foglalkoztatási irányelvek szerint az idén a legfőbb cél a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatottsági szint növelése. Javítani szeretnék az álláskeresők, munkavállalók foglalkoztathatóságát és alkalmazkodóképességét - fejtette ki a munkaügyi vezető.
Hozzátette: a szociális segélyezésben részesülők munkába állásának javítása a Nyugat-Dunántúlon kiemelt feladatnak számít. Sokan ugyanis még mindig úgy vélekednek, hogy a segélyből jobban meg lehet élni, mint munkából.
A nyugat-dunántúli régióból elsősorban Ausztriába mennek magyarok dolgozni, de egyre élénkül az érdeklődés Szlovénia iránt is. A magyar dolgozókat mindkét országban leginkább a vendéglátásban és a turizmusban látják nagy örömmel.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?