Ha jön a munkaügyi felügyelő...

Miből is áll egy munkaügyi ellenőrzés?

A munkaügyi felügyelők bármelyik pillanatban, bármelyik vállalkozásnál megjelenhetnek, akár bejelentés, akár panasz alapján. Eljuthatnak a munkáltatóhoz úgynevezett akció- vagy célvizsgálatok alkalmával is, ilyenkor a gazdaság egy bizonyos területén végeznek átfogó vizsgálatot. Papp Istvánnak, az OMMF elnökének tájékoztatása alapján azok sem nyugodhatnak meg, akiknél már jártak a munkaügyi felügyelők, hiszen ebben az évben több lesz a megismételt ellenőrzés a visszaesők kiszűrése érdekében.

Ha jön a munkaügyi felügyelő...

A munkáltatóknak az ellenőrzés megkezdésekor fontos tudni, hogy a felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül tarthat ellenőrzést, amit vagy hivatalból, vagy kérelemre indít meg. Jogosult bármilyen, hatáskörébe tartozó vizsgálatot elvégezni. Az ellenőrzés időtartama behatárolhatatlan, a munkavállalók létszámától és a dokumentáció mennyiségétől függ. A hatóság azonban köteles szem előtt tartani, hogy a vizsgált vállalkozás aktuális tevékenységét ne zavarja. Az ellenőr tevékenysége jórészt a papírok átvizsgálásából áll, ilyenek például a munkaszerződések, jelenléti ívek, műszakpótlékok és a munka törvénykönyvben (többször módosított 1992. évi XXII. tv) előírtak betartásának átvizsgálása.

Az OMMF munkaügyi felügyelői 2007-ben 32 840 munkáltatót ellenőriztek, ez a szám azonban nem tartalmazza az utóellenőrzéseket és a munkáltató különböző telephelyein, fióktelepein végzett ellenőrzéseket.

Hogyan készüljenek a munkáltatók?

Felmerül a kérdés, hogyan készüljenek, egyáltalán tegyenek-e bármit a munkáltatók? Nos, annak a munkáltatónak, akinél a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok minden vonatkozásban betartásra kerültek, nem kell kifejezetten készülnie a munkaügyi ellenőrzésre, a felügyelő is csak együttműködő, partneri kapcsolatot vár tőle - hangsúlyozza Papp István.

Az OMMF elnöke hozzátette: a munkaügyi ellenőrzés időpontja annak ellenére kiszámíthatatlan, hogy a hatóság éves ellenőrzési tevékenységét irányelv szabályozza, amely tartalmazza az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.

- A köztudatban olyan hamis elképzelések is szárnyra kaptak, hogy az OMMF ellenőrzését megelőzően egy hónappal értesíti a munkáltatót. Ez a vélekedés minden ésszerűséget nélkülöz, hiszen a "rendrakás lehetősége" a korábbi mulasztások esetleges pótlása mellett arra ösztönözné a munkáltatót, hogy az adott napon jogellenes állapot ne legyen vagy az kellő dokumentációval ne legyen felfedezhető. Előrejelzés esetén ellehetetlenülne például az alkalmi munkavállalói könyvvel történő szabályellenes foglalkoztatás feltárásának lehetősége.

Ne bízzuk a véletlenre, de a könyvelőre se!

Az OMMF elnöke elmondta, hogy a munkáltató gyakran esik abba a hibába - legalábbis erre hivatkozik - hogy a munkaviszony létesítésének bejelentését a könyvelőjére bízza, aki rendszerint valamilyen adminisztratív probléma miatt nem tud időben eleget tenni a vállalt kötelezettségnek. A bejelentési kötelezettség hiánya önállóan is bírságkiszabást eredményező mulasztás lehet, azonban feketefoglalkoztatás esetében, vagyis ha a munkaszerződés sincs írásba foglalva, ez a mulasztás az alapcselekménybe olvad és a kettős értékelés tilalma miatt, külön bírságalapként nem kerül figyelembevételre.

Az ellenőrzések megindítása bejelentésre is indulhat, amelyet általában a munkavállalók, vagy a volt munkavállalók tesznek leggyakrabban kilétük felfedése nélkül.

Az ellenőrzéskor átvizsgált munkaügyi nyilvántartások minden korábbi mulasztásra fényt derítenek, hiszen a napi rendes és rendkívüli munkaidő, a bérfizetés, a szabadságkiadás a munkaviszony be és megszűntekor a kijelentése mind-mind egyértelműen megállapítható. Természetesen az APEH felé történő bejelentés tényét a felügyelő azonnal le tudja kérdezni, ennek nyomtalan pótlására nincs a munkáltatónak lehetősége.

Az ellenőrzést megelőzően pótolt nyilvántartási mulasztások feltárása esetén azonban a szankcionálás nem általános. A figyelemfelhívás ellenére elmaradt cselekmények utóellenőrzés során történő megállapítása esetén azonban a felügyelő általában már nem tekint el az eljárási bírságtól.

Amire a legjobban figyelnek

Kiemelt figyelmet élvez néhány terület, így a munkaidő, pihenőidő szabályainak betartása, a munkabér védelem és a kollektív szerződések ellenőrzése. Papp István tájékoztatása szerint a leggyakrabban feltárt jogsértések a feketemunkával kapcsolatosak. A feketefoglalkoztatás felöleli a járulékfizetés elkerülésén, a munkavállalók garanciális jogának megsértésén túl a szakszervezeti jogok sérüléséig mindazt a jogsértést, amelyek a munkáltatók erőfölényéből és a munkavállalók viszonylagos kiszolgáltatottságából adódnak.

Gyakoriak a szabadság kiadásával összefüggő szabálytalanságok. Jó tudni, hogy a szabadság kiadásával kapcsolatban is változások történtek: 2008-tól a szabadságot az adott évben ki kell adnia a munkavállalónak. Kivételt jelenthet néhány speciális eset: ha az alkalmazott megbetegedett, és a következő évig nem áll munkába, táppénzen van vagy fizetés nélküli szabadságát tölti. Jellemzőek még a munkaidővel és a pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok, itt a munkaidő túllépése a leggyakoribb vétség.

Fertőzött ágazatok

A hatóságnak a legtöbb fejfájást az építőipar okozza, hiszen élen járnak a munkaügyi szabálytalanságok elkövetésének szinte minden jelentősebb kategóriájában. Az OMMF annak ellenére, hogy ellenőrzési tevékenységének súlypontja az átlagot meghaladó munkaügyi szabálytalansági rátával érintett ágazatokra fókuszál, a munkaügyi felügyelők figyelmét az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vendéglátás mellett a többi ágazat sem kerüli el.

A súlyponti területeken a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanság, a már hivatkozott feketefoglalkoztatás, de nem ritka a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő visszaélés sem.

Az építőipari és a mezőgazdasági tevékenységeket felölelő munkafázisoknak igen jelentős humánerőforrás igénye van, ahol rendkívül magas a feketefoglalkoztatás aránya. Ennek oka a segédmunkából, az alacsony szakismereti követelményből, a társadalom viszonylag képzetlenebb, hátrányosabb gazdasági - szociális környezetéből, annak is a könnyebben befolyásolható rétegéből fakadó jellegzetességekből fakad. A kényszerszülte körülmények hatására ugyanis vállalják a számukra szankciót ugyan nem eredményező, de a kisebb és bizonytalanabb munkadíj veszélyét rendszerint magában rejtő jogellenes foglalkoztatás kockázatát - közölte Papp István.

A sarokba szorított munkáltatók reakciói

A munkaügyi felügyelők munkája nem egy hálás feladat, gyakran néznek szembe nehézségekkel. Papp István kifejtette, hogy az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a munkáltatók nem működnek együtt. Általában sem a feketén foglalkoztatásban résztvevő munkáltató, sem a munkavállaló nem partner az ellenőrzésben. Hiszen a munkaügyi szabálysértések zömét nem egyszerű mulasztásból, vagy kellő odafigyelés hiányából adódó adminisztratív tévedésből követik el a munkáltatók, hanem tudatosan, sok esetben, jogi ismeretekkel rendelkező foglalkoztatók követik el. - Nem meglepő tehát, hogy a munkáltatók nagy részének és a tőlük függő munkavállalóknak minden igyekezete az ellenőrzés ellehetetlenítését célozza meg. Gyakori az ellenséges, fenyegetően agresszív hangnemet használó, a kérdésekre nem, vagy a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatot tevő ügyfél - számol be az OMMF elnöke.

Visszatartó erő: bírság, feketelista, megvont támogatás

Érezhető a munkáltatók jogkövető magatartásában bekövetkezett változás, amely a kiszámíthatatlan és egyre gyakoribb ellenőrzés lehetőségének, az ellenőrzéssel való "fenyegetettség" és a "nyilvános feketelistára" kerülés veszélyének köszönhető - fejti ki Papp István. Ennek a fenyegetettségnek a folyamatos fenntartása az, amely jelentős mértékben visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, ugyanis a büntetés, a bírság kiszabása mellett fokozott visszatartó erőt jelent, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat megsértő munkáltatók nem igényelhetnek állami támogatást, és öt évre kizáródnak a közbeszerzési eljárásokból is. Az OMMF ugyanis 2006. január elsejétől nyilvánosságra hozza a munkaügyi jogsértést elkövető, a jogerőssé és végrehajthatóvá vált határozattal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, a munkaügyi bírsággal sújtott jogsértés megnevezését és a bírság mértékét, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének, illetve végrehajthatóvá válásának napját is.

Mit vizsgálnak a munkaügyi felügyelők?

Ez egy komplex tevékenység, kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségének, kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek továbbá a munkáltató nyilvántartási kötelessége teljesítésének ellenőrzésére.

Az ellenőrzés tárgyát képezi még az egyenlő bánásmód követelménye, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések betartásának ellenőrzésére.

A munkaügyi ellenőrzés tárgykörébe tartozik a megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire, a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok.

Az ellenőrök vizsgálják továbbá a munkáltatók a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelmére vonatkozó kötelességeit, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályokat, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A hatóság embereinek szemét az sem kerülheti el, hogy a foglalkoztató betartotta-e a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályokat.

Hiányos munkaügyi nyilvántartások

Papp István arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaügyi nyilvántartások vezetését a Munka Törvénykönyve ugyan szabályozza, de a forma és tartalom tekintetében nem ad pontos útbaigazítást a munkáltatóknak, ezért a hiányosan kitöltött, vagy nem megfelelő adatokat tartalmazó nyilvántartások miatt gyakran állapítanak meg munkaügyi szabálytalanságot. Erre akkor kerül sor, ha a nyilvántartás a jogszabályi adatminimumot nem, vagy azt a visszaélésre lehetőséget adó módon tartalmazza.

A hatékony ellenőrzésért

Rendszeres szakmai képzésben vesznek részt a felügyelők az ellenőrzés hatékonyságának növelésének, valamint a jogilag megalapozott döntések előkészítése érdekében. Emellett naprakész módszertani útmutató szolgál segítségül számukra az ellenőrzések lefolytatásában és a jogszabályi háttér egységes értelmezésében.

Ha megtörtént a baj

Ha vállalkozásunk háza táján szabálysértést állapított meg a munkaügyi felügyelő, természetesen élhetünk jogorvoslati lehetőséggel is. A döntés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezhetünk - esetleg új bizonyítékok, tények segítségével támadhatjuk meg az igazságtalannak vélt határozatot. Ha a hatóság ezúttal sem változtatja meg a döntést, harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot is kérhetünk.

Gyimóthy Éva, HR Portal