Közös nevezőre hoz az interkulturális tanulás
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMelyek azok az interkulturális kompetenciák, amelyekre a munka során és a magánéletben egyaránt szükségünk van? Hogyan járulnak hozzá ehhez a dialógushoz az Egész életen át tartó tanulás program által támogatott oktatási-képzési projektek? Ezekről a kérdésekről esett szó a Tempus Közalapítványnak a Kultúrák közötti párbeszéd Európai Éve alkalmából rendezett budapesti konferenciáján.
Az oktatásnak kulcsszerepe van abban, hogy a fiatalokat felkészítse a sokszínű Európa nyújtotta lehetőségekre és kihívásokra, a külföldi tanulmányok, szakmai gyakorlatok alatt végbemenő tanulási folyamat legfontosabb hozadékát pedig éppen az interkulturális készségek elsajátítása jelenti.
Az egyre inkább globalizálódó világban, ahol mindenki mindenkitől függ, a toleráns és egymást tiszteletben tartó párbeszéd a nemzetek, közösségek, egyének számára nélkülözhetetlen képesség. Európa gazdasági sikere nagymértékben attól függ, hogy a sokszínűségét ki tudjuk-e használni úgy, hogy az mindenki közös hasznára váljon. Erre eszköz a kultúrák közti párbeszéd, amelynek egyik lehetséges körülírása így hangzik: a kultúrák közti párbeszéd egy folyamat, aminek része a nyitott és a másikat tiszteletben tartó interakció különböző kulturális háttérrel vagy világszemlélettel rendelkező egyének, csoportok és szervezetek között.
Az év célja, hogy felhívja a figyelmet az interkulturális dialógusra, elősegítse egymás megértését, és az Európában élő népek sokféleségén keresztül hirdesse az európaiság eszméjét - elsősorban a fiatalok körében.
Az oktatásnak alapvető szerepe van a sokszínűség megértésében és tiszteletében.Az utóbbi években az európai társadalmak óriási társadalmi és technológiai fejlődése miatt új feladat hárul az iskolákra: a nemzeti homogenitás fenntartása helyett egyre inkább az egyéni és kollektív sokszínűség előmozdítása, a fő cél az elméleti tudás közvetítése helyett pedig a kompetenciák közvetítése. Ennek következményeként az egyéniségnek is helye lesz az órákon: a diákok egyéni képességeinek és erősségeinek kölcsönös elismerése által megszűnik az az igény, hogy a világot szétválasszuk arra, ami hagyományosan a "miénk" és ami "idegen".
Az interkulturális tanulás során újfajta szemüveggel tanuljuk meg látni magunkat és másokat. A folyamat során a részt vevő felek tanulnak egymástól és közös nevezőre jutnak. Maga az interkulturális tanulás folyamata segíthet rádöbbenni, hogy a valóságot nagyon sokféle módon lehet megélni, értelmezni és tapasztalni. A párbeszéd a másikhoz való közeledést jelenti, aminek az a lényege, hogy azonosulni tudunk az ő szempontjával anélkül, hogy a magunkéról le kellene mondanunk.
Amikor a tanárok előkészítik az iskolai projektet, és bosszankodással vagy kellemes meglepetéssel tapasztalják a külföldi kollégák eltérő munkamódszereit, amelyek aztán egymáshoz csiszolódnak az adott esetben akár több évig is tartó közös munka során, amikor a fiatalok nyelvi, szakmai, pszichológiai felkészítést kapnak a kiutazás előtt, amikor egy hallgató népes nemzetközi diáktársadalomba csöppen egy külföldi egyetemen, ahol félreértésbe keveredik és barátkozik, honvágy gyötri és új szokásokat vesz fel - ez mind a kultúrák közti párbeszéd része.
Az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja által támogatott együttműködések, mobilitások közvetlenül vagy közvetve mind-mind az interkulturális tanulásról szólnak, önmagukban véve is az interkulturális párbeszéd keretét, színterét jelentik.
A rendezvény ízelítőt adott abból, hogy a különböző oktatási-képzési együttműködések során milyen megoldások, ötletek, módszerek születtek az interkulturális párbeszéd beépítésére, illetve erősítésére.
A szekciókban számos gyakorlati kérdésről esett szó, többek között a munkaerőpiacon elvárt interkulturális készségekről és a munkakultúrákban mutatkozó különbségek kezeléséről, valamint a nemzetközi együttműködésekben együtt dolgozó pedagógusok felkészítéséről vagy az interkulturális párbeszéd megjelenéséről a tanárképzésben.
Nagy hangsúlyt kapott az egyik örökzöld téma, a külföldre utazó diákok és tanárok felkészítése, amelynek a szakmai és nyelvi készségek erősítése mellett az interkulturális készségek fejlesztése is fontos része. A hólabdaszerű, előző évek tapasztalatával továbbfejlesztett felkészítésben helyet kap például a sztereotípiák kezelése, az elvárások reális szintre való helyezése, és a felmerülő buktatók kiküszöbölése is: adott esetben fontos lehet tudni például, hogy mit tegyünk, ha Svédországban elütünk egy rénszarvast.
Egy másik szekcióban - mivel a dialógus alapvető jellemzője a kölcsönösség - a résztvevők a másik oldalról is szemügyre vehették a kérdést: Magyarországon tanuló külföldi Erasmus-hallgatók és tanárasszisztensek (néha provokatív) tükröt tartottak elénk, amiből kiderült, milyen befogadók vagyunk mi, magyarok, és milyen trükkökkel lehet ránk felkészülni.
Edupress.hu
Az egyre inkább globalizálódó világban, ahol mindenki mindenkitől függ, a toleráns és egymást tiszteletben tartó párbeszéd a nemzetek, közösségek, egyének számára nélkülözhetetlen képesség. Európa gazdasági sikere nagymértékben attól függ, hogy a sokszínűségét ki tudjuk-e használni úgy, hogy az mindenki közös hasznára váljon. Erre eszköz a kultúrák közti párbeszéd, amelynek egyik lehetséges körülírása így hangzik: a kultúrák közti párbeszéd egy folyamat, aminek része a nyitott és a másikat tiszteletben tartó interakció különböző kulturális háttérrel vagy világszemlélettel rendelkező egyének, csoportok és szervezetek között.
Kultúrák közti párbeszéd
Az év célja, hogy felhívja a figyelmet az interkulturális dialógusra, elősegítse egymás megértését, és az Európában élő népek sokféleségén keresztül hirdesse az európaiság eszméjét - elsősorban a fiatalok körében.
Az oktatásnak alapvető szerepe van a sokszínűség megértésében és tiszteletében.Az utóbbi években az európai társadalmak óriási társadalmi és technológiai fejlődése miatt új feladat hárul az iskolákra: a nemzeti homogenitás fenntartása helyett egyre inkább az egyéni és kollektív sokszínűség előmozdítása, a fő cél az elméleti tudás közvetítése helyett pedig a kompetenciák közvetítése. Ennek következményeként az egyéniségnek is helye lesz az órákon: a diákok egyéni képességeinek és erősségeinek kölcsönös elismerése által megszűnik az az igény, hogy a világot szétválasszuk arra, ami hagyományosan a "miénk" és ami "idegen".
Interkulturális tanulás
Az interkulturális tanulás során újfajta szemüveggel tanuljuk meg látni magunkat és másokat. A folyamat során a részt vevő felek tanulnak egymástól és közös nevezőre jutnak. Maga az interkulturális tanulás folyamata segíthet rádöbbenni, hogy a valóságot nagyon sokféle módon lehet megélni, értelmezni és tapasztalni. A párbeszéd a másikhoz való közeledést jelenti, aminek az a lényege, hogy azonosulni tudunk az ő szempontjával anélkül, hogy a magunkéról le kellene mondanunk.
Amikor a tanárok előkészítik az iskolai projektet, és bosszankodással vagy kellemes meglepetéssel tapasztalják a külföldi kollégák eltérő munkamódszereit, amelyek aztán egymáshoz csiszolódnak az adott esetben akár több évig is tartó közös munka során, amikor a fiatalok nyelvi, szakmai, pszichológiai felkészítést kapnak a kiutazás előtt, amikor egy hallgató népes nemzetközi diáktársadalomba csöppen egy külföldi egyetemen, ahol félreértésbe keveredik és barátkozik, honvágy gyötri és új szokásokat vesz fel - ez mind a kultúrák közti párbeszéd része.
Az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja által támogatott együttműködések, mobilitások közvetlenül vagy közvetve mind-mind az interkulturális tanulásról szólnak, önmagukban véve is az interkulturális párbeszéd keretét, színterét jelentik.
A rendezvény ízelítőt adott abból, hogy a különböző oktatási-képzési együttműködések során milyen megoldások, ötletek, módszerek születtek az interkulturális párbeszéd beépítésére, illetve erősítésére.
A szekciókban számos gyakorlati kérdésről esett szó, többek között a munkaerőpiacon elvárt interkulturális készségekről és a munkakultúrákban mutatkozó különbségek kezeléséről, valamint a nemzetközi együttműködésekben együtt dolgozó pedagógusok felkészítéséről vagy az interkulturális párbeszéd megjelenéséről a tanárképzésben.
Hazai diákok külföldön, külföldi diákok hazánkban
Nagy hangsúlyt kapott az egyik örökzöld téma, a külföldre utazó diákok és tanárok felkészítése, amelynek a szakmai és nyelvi készségek erősítése mellett az interkulturális készségek fejlesztése is fontos része. A hólabdaszerű, előző évek tapasztalatával továbbfejlesztett felkészítésben helyet kap például a sztereotípiák kezelése, az elvárások reális szintre való helyezése, és a felmerülő buktatók kiküszöbölése is: adott esetben fontos lehet tudni például, hogy mit tegyünk, ha Svédországban elütünk egy rénszarvast.
Egy másik szekcióban - mivel a dialógus alapvető jellemzője a kölcsönösség - a résztvevők a másik oldalról is szemügyre vehették a kérdést: Magyarországon tanuló külföldi Erasmus-hallgatók és tanárasszisztensek (néha provokatív) tükröt tartottak elénk, amiből kiderült, milyen befogadók vagyunk mi, magyarok, és milyen trükkökkel lehet ránk felkészülni.
Edupress.hu
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?