Munkáért bért, élethez segélyt
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAnnak ellenére, hogy egyre terebélyesedik Monok "segélyért munkát" akciója, a kormány, valamint az ellenzék is hajlik a segélyezés reformjára, a szociális szakemberek a vészharangot kongatják - írja a Népszabadság.
Kamatostól kell majd megfizetniük mindazt, amit most nem akarnak kifizetni - figyelmeztette Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány igazgatója azokat a településeket, amelyek munkavégzéshez kötnék a szociális segélyezést. Állítását arra a legfelsőbb bírósági döntésre alapozza, amely tíz évvel ezelőtt Karcagot 135 felperes közmunkáért ki nem fizetett munkabérének kamatokkal terhelt megfizetésére kötelezte. Márpedig Monok rendelete kísértetiesen hasonlít a karcagihoz. Az alkotmány értelmében azonban a munkáért munkabér jár, az életben maradást pedig a szociális segély szolgálja.
Monok példája ragadós. Elsőként Ivád választotta ugyanezt a megoldást, majd Sátoraljaújhely és Sárospatak jelentette be, hogy fontolóra veszi a rendeletalkotást. A Szerencsi Kistérség 18 települése javaslatcsomagot állított össze, amelyben kezdeményezik, hogy a sokgyerekes családokat csak három gyerekig illesse meg a családi pótlék, a többi utód után adójóváírást vehessenek igénybe a szülők. Legutóbb a Megyei Jogú Városok Szövetsége jelentette be, hogy a szociális törvény módosítását kezdeményezi.
A módosítás lényege a szociális segélyezés összekapcsolása a társadalom érdekében végzett munkával, illetőleg a gyermekek óvodába, iskolába járatásával.
Mindez ellentétes az alig egy évvel ezelőtt egyhangúan elfogadott a "Legyen jobb a gyerekeknek!" című parlamenti programmal, amely kötelezte a kormányt a gyermekszegénység elleni fellépésre - emlékeztetett Farkas Zsombor, az MTA Gyerekszegénység elleni programirodájának munkatársa, ki szerint, ha a szülőktől megvonjuk a gyermekvédelmi támogatást és a szociális segélyeket, akkor a gyereket büntetjük.
Az április elején nyilvánosságra került "Út a munkához" című kormányi előterjesztés háromhavonta 15 nap közmunkát tart szükségesnek a rendszeres szociális segély fejében.
A rendszeres szociális juttatásban részesülő 185 ezer rászoruló kétharmada hátrányos helyzetű kistelepülésen él, ahol közel-távol nincs munkalehetőség - mutat rá a javaslat kényes pontjára Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója, aki úgy véli, hogy ezekben a térségekben általában a közmunka szervezésére sincs pénz.
A segélyért munkát elmélete nem új, hiszen 1994-ben már bevezettek ehhez hasonló rendszert, ám egy év múlva eltörölték, majd a Fidesz-kormányzás évi 30 napos munkavégzést írt elő a segélyezetteknek. A jogszabály ma is hatályos. Csakhogy az ország rengeteg településén nincs közcélú munkavégzés, így nincs mit számon kérni - áll a Népszabadságban.
Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke úgy véli, hogy a monoki rendelet, illetve a kormány tervezete egyaránt alkalmatlan az érezhetően növekvő társadalmi feszültség oldására, sőt fokozza azt. A segély megélhetési eszközzé válása a munka világát minősíti, azt a munkaadói hozzáállást, amely elvárja a munkavállalótól, hogy mobil legyen, ám letelepedési támogatást csak elvétve ad, jövedelemkiegészítő juttatásokra - étkezési jegy, benzinpénz, vonat-buszbérlet, telefonköltség - pedig csak azok számíthatnak, akik korántsem tartoznak a rászorultak közé. Munkába járni sokba kerül. A ruha, étkezés, közlekedés, gyerekelhelyezés költségeit levonva a minimálbérből kevesebb marad, mint a segélyből. Nem éri meg dolgozni. De ez nem a szegények hibája.
A reformterv bizonyos elemeit a kormány korábbi szociálpolitikai tanácsadója, Ferge Zsuzsa is bírálta, mondván a falusi gettókba kényszerülő százezrek aktivizálása nem olyan feladat, amit néhány kormányrendelettel meg lehetne oldani. A kabinetet viszont az ellenzéke támogatja.
Népszabadság
Monok példája ragadós. Elsőként Ivád választotta ugyanezt a megoldást, majd Sátoraljaújhely és Sárospatak jelentette be, hogy fontolóra veszi a rendeletalkotást. A Szerencsi Kistérség 18 települése javaslatcsomagot állított össze, amelyben kezdeményezik, hogy a sokgyerekes családokat csak három gyerekig illesse meg a családi pótlék, a többi utód után adójóváírást vehessenek igénybe a szülők. Legutóbb a Megyei Jogú Városok Szövetsége jelentette be, hogy a szociális törvény módosítását kezdeményezi.
A módosítás lényege a szociális segélyezés összekapcsolása a társadalom érdekében végzett munkával, illetőleg a gyermekek óvodába, iskolába járatásával.
Mindez ellentétes az alig egy évvel ezelőtt egyhangúan elfogadott a "Legyen jobb a gyerekeknek!" című parlamenti programmal, amely kötelezte a kormányt a gyermekszegénység elleni fellépésre - emlékeztetett Farkas Zsombor, az MTA Gyerekszegénység elleni programirodájának munkatársa, ki szerint, ha a szülőktől megvonjuk a gyermekvédelmi támogatást és a szociális segélyeket, akkor a gyereket büntetjük.
Az április elején nyilvánosságra került "Út a munkához" című kormányi előterjesztés háromhavonta 15 nap közmunkát tart szükségesnek a rendszeres szociális segély fejében.
A rendszeres szociális juttatásban részesülő 185 ezer rászoruló kétharmada hátrányos helyzetű kistelepülésen él, ahol közel-távol nincs munkalehetőség - mutat rá a javaslat kényes pontjára Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója, aki úgy véli, hogy ezekben a térségekben általában a közmunka szervezésére sincs pénz.
A segélyért munkát elmélete nem új, hiszen 1994-ben már bevezettek ehhez hasonló rendszert, ám egy év múlva eltörölték, majd a Fidesz-kormányzás évi 30 napos munkavégzést írt elő a segélyezetteknek. A jogszabály ma is hatályos. Csakhogy az ország rengeteg településén nincs közcélú munkavégzés, így nincs mit számon kérni - áll a Népszabadságban.
Nem éri meg dolgozni
Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke úgy véli, hogy a monoki rendelet, illetve a kormány tervezete egyaránt alkalmatlan az érezhetően növekvő társadalmi feszültség oldására, sőt fokozza azt. A segély megélhetési eszközzé válása a munka világát minősíti, azt a munkaadói hozzáállást, amely elvárja a munkavállalótól, hogy mobil legyen, ám letelepedési támogatást csak elvétve ad, jövedelemkiegészítő juttatásokra - étkezési jegy, benzinpénz, vonat-buszbérlet, telefonköltség - pedig csak azok számíthatnak, akik korántsem tartoznak a rászorultak közé. Munkába járni sokba kerül. A ruha, étkezés, közlekedés, gyerekelhelyezés költségeit levonva a minimálbérből kevesebb marad, mint a segélyből. Nem éri meg dolgozni. De ez nem a szegények hibája.
A reformterv bizonyos elemeit a kormány korábbi szociálpolitikai tanácsadója, Ferge Zsuzsa is bírálta, mondván a falusi gettókba kényszerülő százezrek aktivizálása nem olyan feladat, amit néhány kormányrendelettel meg lehetne oldani. A kabinetet viszont az ellenzéke támogatja.
Népszabadság
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?