Vonzóbb a dolgozó nő eszményképe, mint a családanyáé
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMegállíthatatlan a népességcsökkenés, ha a gyereknevelés a munkavállalás gátja és a nők választásra kényszerülnek. A fejlett országokban olyan jogokat adnak a családot vállaló munkavállalók kezébe, hogy képesek legyenek egyensúlyt teremteni a munka és a gyereknevelés között. Tény ugyanakkor, hogy szerte a világon vonzóbb a dolgozó nő státusza a családanyaságnál, írja a Népszabadság.
Ami húsz éve még a családok magánügyének számított a fejlett országokban, mára élet-halál kérdéssé vált: a gyerekvállalás és -nevelés. Húsz-harminc éve még ott született sok gyerek, ahol a nők jellemzően nem dolgoztak, 2005-ben viszont már - miként az OECD adatai mutatják - ott, ahol magas a női munkavállalók aránya.
Miközben a bébik száma a fejlett országokban - egy-két kivétellel - oly mértékben lecsökkent, hogy a népesség számának fenntartásához sem elég, a munkavállaló nők aránya kivétel nélkül mindegyik országban jelentősen megnőtt. Bár a kettő között van ok és okozati kapcsolat, az országok összehasonlítása arra utal: tévúton járnak azok az országok, amelyek törvényi kényszerrel próbálják jobb belátásra bírni a családokat, vagy változatlanul úgy gondolják, hogy a gyerekvállalás kizárólag magánügy.
Negyedszázad alatt a női foglalkoztatottság világszerte jelentősen megnőtt és általános érvényűvé vált az a jelenség, hogy választásra kényszerülő nők rendre a munkavállalás mellett döntenek.
Az OECD Observerben publikált cikkében a szervezet munkatársa, Willem Adema is azt támasztja alá, hogy azokban az országokban születik a legkevesebb gyerek, ahol a döntéshozók nem segítik a munka és a gyereknevelés összehangolását. Ebben az esetben a dolgozó nő státusa vonzóbbnak bizonyul a családanyaságnál. A változás ugyanis nem olcsó mulatság. A rugalmas munkahelyek mellett átfogó közösségi támogatási rendszerre van szükség - amelynek része a gyerekintézmények sora -, miként azt Hollandia, Ausztrália és az észak-európai országok példája mutatja.
Akad azért negatív példa is. Japánban vagy Koreában a nőktől egyenesen elvárják, hogy felmondjanak, ha férjhez mennek. Az Ázsiában jellemző hosszú munkaidő és a társadalmi szokások miatt ezekben az országokban egyébként sem igen egyeztethető össze a munka és a gyereknevelés. Ám Koreában negyedszázad alatt mégis közel harmadára zuhant a gyerekszám, és Japánban is hasonló az arány.
Azokban az országokban, ahol a gyereknevelést közös szülői felelősségnek tekintik, és nemcsak engedélyezik, hanem ösztönzik, hogy az apa is vegye igénybe legalább pár hónapig a gyereknevelési szabadságot, jóval magasabb a születésszám és kisebb a keresetek közötti különbség, mint ott, ahol a kisgyerek nevelése egyedül az anya felelőssége.
Az OECD-országok tapasztalata alapján nem kevés törvényalkotói kreativitást feltételez a készpénzes és természetbeni támogatások hatékony elegyének kikeverése. Erre Magyarország igazán elgondolkoztató példa: nálunk a legbőkezűbbek a készpénzes támogatások, aminek mintha semmi hatása nem lenne a gyerekszám alakulására. A megfizethető óvoda és bölcsőde alapfeltétel, ám a szülők akkor is választás elé kerülhetnek, ha iskoláskorú gyerekeiket délutánonként nincs kire hagyniuk - áll a Népszabadságban.
A jogalkotók a munka világába is beavatkoznak, többletjogokat adva a munkavállalóknak. Hollandiában a tíz embernél többet foglalkoztató cégeknél az alkalmazottak - minden indok nélkül - elcserélhetik egymás között munkaidő-beosztásukat. Svédországban a munkavállalóknak törvény adta joguk a rugalmas munkaidő, amíg gyerekük el nem éri az iskoláskort.
Anglia bevezette a "jog a kéréshez" intézményét - ilyesmi nálunk is létezik, bár kevesen tudnak róla -, ami garantálja, hogy az alkalmazott megbeszélje főnökével a munkaidő-beosztást, vagy a részmunkaidős foglalkoztatást. A gond ezzel csak az, hogy többnyire az alacsony jövedelmű és képzettségű emberek azok, akik élhetnének ezzel a lehetőséggel, nekik viszont meglehetősen gyenge az érdekérvényesítő képességük.
Népszabadság
Miközben a bébik száma a fejlett országokban - egy-két kivétellel - oly mértékben lecsökkent, hogy a népesség számának fenntartásához sem elég, a munkavállaló nők aránya kivétel nélkül mindegyik országban jelentősen megnőtt. Bár a kettő között van ok és okozati kapcsolat, az országok összehasonlítása arra utal: tévúton járnak azok az országok, amelyek törvényi kényszerrel próbálják jobb belátásra bírni a családokat, vagy változatlanul úgy gondolják, hogy a gyerekvállalás kizárólag magánügy.
Negyedszázad alatt a női foglalkoztatottság világszerte jelentősen megnőtt és általános érvényűvé vált az a jelenség, hogy választásra kényszerülő nők rendre a munkavállalás mellett döntenek.
Vonzóbb a dolgozó nő, mint a családanya?
Az OECD Observerben publikált cikkében a szervezet munkatársa, Willem Adema is azt támasztja alá, hogy azokban az országokban születik a legkevesebb gyerek, ahol a döntéshozók nem segítik a munka és a gyereknevelés összehangolását. Ebben az esetben a dolgozó nő státusa vonzóbbnak bizonyul a családanyaságnál. A változás ugyanis nem olcsó mulatság. A rugalmas munkahelyek mellett átfogó közösségi támogatási rendszerre van szükség - amelynek része a gyerekintézmények sora -, miként azt Hollandia, Ausztrália és az észak-európai országok példája mutatja.
Akad azért negatív példa is. Japánban vagy Koreában a nőktől egyenesen elvárják, hogy felmondjanak, ha férjhez mennek. Az Ázsiában jellemző hosszú munkaidő és a társadalmi szokások miatt ezekben az országokban egyébként sem igen egyeztethető össze a munka és a gyereknevelés. Ám Koreában negyedszázad alatt mégis közel harmadára zuhant a gyerekszám, és Japánban is hasonló az arány.
Közös felelősség
Azokban az országokban, ahol a gyereknevelést közös szülői felelősségnek tekintik, és nemcsak engedélyezik, hanem ösztönzik, hogy az apa is vegye igénybe legalább pár hónapig a gyereknevelési szabadságot, jóval magasabb a születésszám és kisebb a keresetek közötti különbség, mint ott, ahol a kisgyerek nevelése egyedül az anya felelőssége.
Az OECD-országok tapasztalata alapján nem kevés törvényalkotói kreativitást feltételez a készpénzes és természetbeni támogatások hatékony elegyének kikeverése. Erre Magyarország igazán elgondolkoztató példa: nálunk a legbőkezűbbek a készpénzes támogatások, aminek mintha semmi hatása nem lenne a gyerekszám alakulására. A megfizethető óvoda és bölcsőde alapfeltétel, ám a szülők akkor is választás elé kerülhetnek, ha iskoláskorú gyerekeiket délutánonként nincs kire hagyniuk - áll a Népszabadságban.
Törvény adta jogok a család fenntartásáért
A jogalkotók a munka világába is beavatkoznak, többletjogokat adva a munkavállalóknak. Hollandiában a tíz embernél többet foglalkoztató cégeknél az alkalmazottak - minden indok nélkül - elcserélhetik egymás között munkaidő-beosztásukat. Svédországban a munkavállalóknak törvény adta joguk a rugalmas munkaidő, amíg gyerekük el nem éri az iskoláskort.
Anglia bevezette a "jog a kéréshez" intézményét - ilyesmi nálunk is létezik, bár kevesen tudnak róla -, ami garantálja, hogy az alkalmazott megbeszélje főnökével a munkaidő-beosztást, vagy a részmunkaidős foglalkoztatást. A gond ezzel csak az, hogy többnyire az alacsony jövedelmű és képzettségű emberek azok, akik élhetnének ezzel a lehetőséggel, nekik viszont meglehetősen gyenge az érdekérvényesítő képességük.
Népszabadság
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?