Szakképzési hozzájárulás: változott és változni is fog!
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat2008. szeptember 1-jétől a szakképzési hozzájárulás terhére átadható fejlesztési támogatásban részesíthető intézmények köre jelentősen megváltozott. A kormány pedig új elemekkel tervezi bővíteni a szakképzési hozzájárulás rendszerét. A változtatás fő célja, hogy rövid időn belül álljon munkára készen elég fiatal ember a hiányszakmákban.
Néhány szóban a szakképzési hozzájárulásról
Minden gazdasági szakma művelője ismeri azt az érzést, hogy a törvények állandó változásai miatt, néha már azt sem tudja, hol áll a feje. A helyzet a szakképzési hozzájárulás esetében is hasonló. Bár igaz, ha megtudjuk, milyen kormányzati koncepció van a szabályok módosításának hátterében, s ha belegondolunk abba, hogy a gazdasági és pénzügyi világban, illetve annak a mi szakmánkat befolyásoló részében is mennyi minden mozdul időről-időre, akkor talán könnyebben vesszük az alkalmazkodásra kényszerülés tényét is.
Az iméntiek, mint már céloztunk rá, a szakképzési hozzájárulás esetében is érvényesek. A nehézségben a könnyebbség, hogy vannak azért a szakképzési hozzájárulás szabályozásának állandó elemei is. Ezeket az emberi erőforrással foglalkozók, sőt sok vállalkozó is jól ismeri már. Ilyen előírás, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a bérköltéség, vagyis minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely
- a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint - bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, (ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködéseként kivett összeget is),
- az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló más jogviszonyban állók részére az üzleti évben bérként számfejtett, elszámolt összeg,
- ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem,
- illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.
A szakképzési hozzájárulás mértéke pedig, az alap 1,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulás felhasználásának rendszerét is jól ismerik az ezzel foglalkozók. A rendszer lényege, hogy a befizetett összegek a Munkaerő-piaci Alapba kerülnek, melyet a hazai szakképző intézetek fejlesztésére és működtetésére fordítanak. Jól látszik tehát, ha valamit javítanak a rendszeren az vagy a hozzájárulás befizetését vagy az így befizetett összegek felhasználását érinti. Idén, a 13/2008. (VII. 22) SZMM rendelet főleg a felhasználással kapcsolatban tartalmazott újdonságokat, s a kormány legutóbbi tervei is a felhasználásra vonatkoznak.
Kormányközeli körökben gyakran elhangzó önkritika, hogy az ország vezetői nem kommunikálják céljaikat és szándékaikat elég hatékonyan. Hogy a szakképzési hozzájárulás szabályozásában beálló változások esetében ez mennyire igaz, abban nem szeretnénk állást foglalni. Mindenesetre a közelmúltban (2008. 11. 06.) hangzott el a kormányszóvivő szájából, hogy új elemekkel bővül a szakképzési hozzájárulás rendszere.
A változtatás fő célja, hogy rövid időn belül álljon munkára készen elég fiatal ember a (ma még!) hiányszakmákban. Ezért egyrészt az történne, hogy a hiányszakmákat tanuló szakmunkás jelöltek ösztöndíjat kapnának, másrészt emelkedne a TISZK-ek létrehozását segítő támogatások mértéke. A támogatások megnövelésének forrása nem a szakképzési hozzájárulás megemelésével keletkezne. A többletkiadás fedezete úgy állna elő, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv bizonyos akcióterveinek végrehajtásához rendelt forrásokból csoportosítanának át erre a célra, legalábbis 2009-ben és 2010-ben.
Most még azonban 2008-at írunk, s talán az a legfontosabb, hogy az idén esedékes változtatásokról legyen pontos képünk. A mi szempontunkból, az első fontos jogalkotási eseménye az volt, hogy a 2003. évi LXXXVI. törvényt a 2007. évi CII. törvény 2008. szeptember 1-jével módosította. Az így kialakult szabályozás lényeges pontja, hogy a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség egy része teljesíthető úgy is, hogy a kötelezett bizonyos szakképzési intézményeknek ad fejlesztési támogatást. Az így átadott fejlesztési támogatás általában maximum 70 százaléka lehet a szakképzési hozzájárulásként befizetendő összegnek. Azonban, ha a támogatást felsőoktatási intézmény kapja, akkor a támogató vállalkozás hozzájárulási fizetési kötelezettségének csak maximum 35 százalékát teljesítheti így.
A mi szempontunkból a 2008. évi jogalkotás másik fontos eseménye volt, hogy megjelent az a végrehajtással foglalkozó rendelet, mely nélkülözhetetlen az imént említett törvényben előírtak teljesítéséhez. Ez nem más, mint a 13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról. Azon lehetne vitatkozni, hogy a rendelet elég korán jelent-e meg vagy sem, de ez már egy másik cikk tárgya lehetne.
Sokan mondhatják, hogy ilyen sok és ilyen formájú jogszabály változás mögött nem állhat átfogó koncepció. Ennek ellent mondani látszik, hogy a kormány még az előző ciklusban megalkotta a 2005-től 2013-ig tartó időszakra vonatkozó Szakképzés-Fejlesztési Stratégiát, melynek teljesítését kormányhatározat is támogatja. A stratégiában alapvetően a szakképzés szakmai feladatairól van szó, de ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez szükséges forrásokról és forrásátalakításokról is olvashatunk benne. Lehetséges, hogy éppen e stratégia megismerése lenne a HR-esek egyetlen lehetősége arra, hogy a szakképzés ügyében középtávon jól tervezhessenek.
Rákóczi Piroska, HR Portal
Minden gazdasági szakma művelője ismeri azt az érzést, hogy a törvények állandó változásai miatt, néha már azt sem tudja, hol áll a feje. A helyzet a szakképzési hozzájárulás esetében is hasonló. Bár igaz, ha megtudjuk, milyen kormányzati koncepció van a szabályok módosításának hátterében, s ha belegondolunk abba, hogy a gazdasági és pénzügyi világban, illetve annak a mi szakmánkat befolyásoló részében is mennyi minden mozdul időről-időre, akkor talán könnyebben vesszük az alkalmazkodásra kényszerülés tényét is.
Amit már minden HR-es tud
Az iméntiek, mint már céloztunk rá, a szakképzési hozzájárulás esetében is érvényesek. A nehézségben a könnyebbség, hogy vannak azért a szakképzési hozzájárulás szabályozásának állandó elemei is. Ezeket az emberi erőforrással foglalkozók, sőt sok vállalkozó is jól ismeri már. Ilyen előírás, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a bérköltéség, vagyis minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely
- a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint - bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, (ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködéseként kivett összeget is),
- az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló más jogviszonyban állók részére az üzleti évben bérként számfejtett, elszámolt összeg,
- ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem,
- illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.
A szakképzési hozzájárulás mértéke pedig, az alap 1,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulás felhasználásának rendszerét is jól ismerik az ezzel foglalkozók. A rendszer lényege, hogy a befizetett összegek a Munkaerő-piaci Alapba kerülnek, melyet a hazai szakképző intézetek fejlesztésére és működtetésére fordítanak. Jól látszik tehát, ha valamit javítanak a rendszeren az vagy a hozzájárulás befizetését vagy az így befizetett összegek felhasználását érinti. Idén, a 13/2008. (VII. 22) SZMM rendelet főleg a felhasználással kapcsolatban tartalmazott újdonságokat, s a kormány legutóbbi tervei is a felhasználásra vonatkoznak.
A legközelebb várható változás
Kormányközeli körökben gyakran elhangzó önkritika, hogy az ország vezetői nem kommunikálják céljaikat és szándékaikat elég hatékonyan. Hogy a szakképzési hozzájárulás szabályozásában beálló változások esetében ez mennyire igaz, abban nem szeretnénk állást foglalni. Mindenesetre a közelmúltban (2008. 11. 06.) hangzott el a kormányszóvivő szájából, hogy új elemekkel bővül a szakképzési hozzájárulás rendszere.
A változtatás fő célja, hogy rövid időn belül álljon munkára készen elég fiatal ember a (ma még!) hiányszakmákban. Ezért egyrészt az történne, hogy a hiányszakmákat tanuló szakmunkás jelöltek ösztöndíjat kapnának, másrészt emelkedne a TISZK-ek létrehozását segítő támogatások mértéke. A támogatások megnövelésének forrása nem a szakképzési hozzájárulás megemelésével keletkezne. A többletkiadás fedezete úgy állna elő, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv bizonyos akcióterveinek végrehajtásához rendelt forrásokból csoportosítanának át erre a célra, legalábbis 2009-ben és 2010-ben.
A szeptember 1-je óta érvényben levő változás
Most még azonban 2008-at írunk, s talán az a legfontosabb, hogy az idén esedékes változtatásokról legyen pontos képünk. A mi szempontunkból, az első fontos jogalkotási eseménye az volt, hogy a 2003. évi LXXXVI. törvényt a 2007. évi CII. törvény 2008. szeptember 1-jével módosította. Az így kialakult szabályozás lényeges pontja, hogy a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség egy része teljesíthető úgy is, hogy a kötelezett bizonyos szakképzési intézményeknek ad fejlesztési támogatást. Az így átadott fejlesztési támogatás általában maximum 70 százaléka lehet a szakképzési hozzájárulásként befizetendő összegnek. Azonban, ha a támogatást felsőoktatási intézmény kapja, akkor a támogató vállalkozás hozzájárulási fizetési kötelezettségének csak maximum 35 százalékát teljesítheti így.
A mi szempontunkból a 2008. évi jogalkotás másik fontos eseménye volt, hogy megjelent az a végrehajtással foglalkozó rendelet, mely nélkülözhetetlen az imént említett törvényben előírtak teljesítéséhez. Ez nem más, mint a 13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról. Azon lehetne vitatkozni, hogy a rendelet elég korán jelent-e meg vagy sem, de ez már egy másik cikk tárgya lehetne.
A keretet adó kormányprogram
Sokan mondhatják, hogy ilyen sok és ilyen formájú jogszabály változás mögött nem állhat átfogó koncepció. Ennek ellent mondani látszik, hogy a kormány még az előző ciklusban megalkotta a 2005-től 2013-ig tartó időszakra vonatkozó Szakképzés-Fejlesztési Stratégiát, melynek teljesítését kormányhatározat is támogatja. A stratégiában alapvetően a szakképzés szakmai feladatairól van szó, de ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez szükséges forrásokról és forrásátalakításokról is olvashatunk benne. Lehetséges, hogy éppen e stratégia megismerése lenne a HR-esek egyetlen lehetősége arra, hogy a szakképzés ügyében középtávon jól tervezhessenek.
Rákóczi Piroska, HR Portal
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?