Tévhit: megbélyegez az elbocsátás vagy felmondás
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatSokan tartanak attól: rossz fényt vet az emberre, ha felmondással veszíti el állását. Ez egyáltalán nincs így: s a HR-esek már korántsem tulajdonítanak akkora jelentőséget egy-egy állásváltozatás kiváltó okának, mint 15-20 évvel ezelőtt. A cégeknek ugyanakkor számos előírást kell betartaniuk - különösen ha csoportos leépítésre készülnek, áll a Népszabadságban.
A munkaviszony megszüntethető rendes felmondással, közös megegyezéssel, határozott idejű munkaviszony megszüntetésével a határozott idő lejárta előtt, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, illetve rendkívüli felmondással.
Mi a teendő, ha megtudjuk, hogy munkánkra nem számítanak tovább? Elrohanni, betegállományba menekülni, vagy egyszerűen nem venni át a felmondólevelet? - Egyik sem megoldás - állítja Fésű Gizella, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. munkajogásza.
Tanácsa szerint a felmondásról szóló értesítést át kell venni.
A csoportos létszámleépítés során főként a munkáltatónak vannak adminisztratív és tájékoztatási kötelezettségei. Ha ezeket elmulasztja, a döntés megtámadható a munkaügyi bíróságon, áll a Népszabadságban. Csoportos elbocsátáskor ugyanis a cégnek értesítenie kell a telephelye szerint illetékes munkaügyi központot, és konzultációt kell kezdenie a munkavállalók képviselőivel. A konzultáció lényege, hogy a felek még a leépítés mértékére vonatkozó végleges döntés előtt közösen megvizsgálják, hogyan lehetne elkerülni a létszámleépítést, vagy legalább csökkenteni annak mértékét.
Szakszervezeti vezetők szerint a valóságban ez háromféleképpen történik: előfordul, hogy színjáték az egyeztetés, a menedzsment a formai követelményeknek eleget téve tájékoztatja a szakszervezetet. Ahol jól működik az együttműködés, az érdekképviselettel konzultálva egyenként döntenek arról, kiket küldjenek el. A harmadik lehetőség pedig az, ha a tárgyalások során sikerül elérni, hogy a tervezettnél kevesebb embert építsenek le, és a szakszervezet cserébe lemond bizonyos többletjuttatásokról, pótlékokról, engedményekről, írja a Népszabadság.
A konzultáció során a munkaadónak az elbocsátás ütemezéséről, a kiválasztás szempontjairól, valamint a munkaviszony megszüntetése miatt járó juttatások mértékéről, ezek kifizetésének ütemezéséről is információt kell adnia. Ha a munkaadó a konzultációt követően csoportos létszámleépítésről dönt, erről írásban, a rendes felmondás közlését legalább harminc nappal megelőzően tájékoztatnia kell az illetékes munkaügyi központot és az érintett munkavállalót.
Amennyiben nem értünk egyet a rendes felmondásban meghatározott indokkal - például a cég gazdasági nehézségekre hivatkozva bocsátotta el a dolgozókat, új munkavállalókat vesz fel ugyanazokra a posztokra -, a jogellenesség megállapítását a közlést követő harminc napon belül lehet kérni a bíróságtól.
A közös megegyezést akkor célszerű aláírni, ha kedvezőbb rendelkezéseket - például magasabb végkielégítést - tartalmaz, mint amit rendes felmondás esetén a törvény előír.
Ha valakinek kétségei adódnának elbocsátása jogszerűségét illetően, célszerű ügyvéddel konzultálnia vagy felkeresnie az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot, a Fővárosi Munkaügyi Bíróságot.
Népszabadság
Mi a teendő, ha megtudjuk, hogy munkánkra nem számítanak tovább? Elrohanni, betegállományba menekülni, vagy egyszerűen nem venni át a felmondólevelet? - Egyik sem megoldás - állítja Fésű Gizella, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. munkajogásza.
Tanácsa szerint a felmondásról szóló értesítést át kell venni.
A csoportos létszámleépítés során főként a munkáltatónak vannak adminisztratív és tájékoztatási kötelezettségei. Ha ezeket elmulasztja, a döntés megtámadható a munkaügyi bíróságon, áll a Népszabadságban. Csoportos elbocsátáskor ugyanis a cégnek értesítenie kell a telephelye szerint illetékes munkaügyi központot, és konzultációt kell kezdenie a munkavállalók képviselőivel. A konzultáció lényege, hogy a felek még a leépítés mértékére vonatkozó végleges döntés előtt közösen megvizsgálják, hogyan lehetne elkerülni a létszámleépítést, vagy legalább csökkenteni annak mértékét.
Szakszervezeti vezetők szerint a valóságban ez háromféleképpen történik: előfordul, hogy színjáték az egyeztetés, a menedzsment a formai követelményeknek eleget téve tájékoztatja a szakszervezetet. Ahol jól működik az együttműködés, az érdekképviselettel konzultálva egyenként döntenek arról, kiket küldjenek el. A harmadik lehetőség pedig az, ha a tárgyalások során sikerül elérni, hogy a tervezettnél kevesebb embert építsenek le, és a szakszervezet cserébe lemond bizonyos többletjuttatásokról, pótlékokról, engedményekről, írja a Népszabadság.
A konzultáció során a munkaadónak az elbocsátás ütemezéséről, a kiválasztás szempontjairól, valamint a munkaviszony megszüntetése miatt járó juttatások mértékéről, ezek kifizetésének ütemezéséről is információt kell adnia. Ha a munkaadó a konzultációt követően csoportos létszámleépítésről dönt, erről írásban, a rendes felmondás közlését legalább harminc nappal megelőzően tájékoztatnia kell az illetékes munkaügyi központot és az érintett munkavállalót.
Amennyiben nem értünk egyet a rendes felmondásban meghatározott indokkal - például a cég gazdasági nehézségekre hivatkozva bocsátotta el a dolgozókat, új munkavállalókat vesz fel ugyanazokra a posztokra -, a jogellenesség megállapítását a közlést követő harminc napon belül lehet kérni a bíróságtól.
A közös megegyezést akkor célszerű aláírni, ha kedvezőbb rendelkezéseket - például magasabb végkielégítést - tartalmaz, mint amit rendes felmondás esetén a törvény előír.
Ha valakinek kétségei adódnának elbocsátása jogszerűségét illetően, célszerű ügyvéddel konzultálnia vagy felkeresnie az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot, a Fővárosi Munkaügyi Bíróságot.
Népszabadság
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?