Százmilliárdos adócsökkentés is jöhet az idén

Az utóbbi napokban megszaporodtak azok a jelek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy nemcsak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), de még az Európai Unió is nagy eséllyel zöld utat ad az idei költségvetési hiánycélunk kismértékű emelésének. Az elmúlt héten az IMF békülékenyebb hangnemet ütött meg a románokkal szemben, a hétvégi IMF-tanácskozáson pedig a Valutaalap belement abba, hogy a súlyos recesszió sújtotta Lettország feladja a korábban vállalt, 5 százalékos költségvetésihiány-célját. A lett esetben a Valutaalap szakértői belátták, amit már több elemző is mondott: a gazdasági visszaesés a korábban gondoltnál is nagyobb lesz a balti államban, az ebből fakadó államháztartásideficit-növekedést pedig ésszerűtlen lereagálni túlzottan nagy költségvetési szigorítással. (A lettek úgy tudnak 7 százalék körüli hiányt produkálni, hogy az eredeti költségvetési kiadásokat 20-40 százalékkal metszik vissza.)

Különösen a lett ügy lehet számunkra iránymutató, hiszen hasonló cipőben járunk a baltiakkal: nálunk is a nemzetközi szervezetek, a kormány és elemzők korábbi várakozásait jóval meghaladó mértékű lehet az idei zsugorodás: így a bevételek is elmaradnak a remélt szinttől, a gazdasági automatizmusok tehát önmagukban is magasabb hiány irányába mutatnak. Ugyanakkor az új Bajnai-kormány elkötelezte magát a politikailag rövid távon népszerűtlen, de gazdaságilag megkerülhetetlen kiadáslefaragás mellett, hogy bizonyítsa: ha ez kell a deficitterv tartásához, vagyis az IMF-EU-megállapodás betartásához, megteszi ami szükséges.

IMF-tanácskozás volt a hétvégén

Ilyen előzmények után került sor a hétvégi IMF-tanácskozásra, ahol a magyar pénzügyminiszter bemutatta a kormány válságkezelő programját, a Valutaalap tisztségviselőin kívül tanácskozhatott uniós vezetőkkel is. Kedden pedig Bajnai Gordon kormányfő egyeztetett az Európai Bizottság elnökével. A két esemény után megjelent nyilatkozatok ráerősítettek arra a kimenetelre, hogy - a fent említett gazdasági okok miatt és egy középtávú, a gazdasági növekedés felpörgetését megalapozó, az államadósság-pálya fenntarthatóságát célzó csomagért cserébe - sikerülhet meggyőzni az IMF-et és a sokkal keményebb diónak számító EU-t az idei hiánycél kismértékű megemeléséről.

Kedden az Európai Bizottság elnöke, Barroso pozitívan nyilatkozott a Bajnai-csomagról. Volt egy kulcsmondata, amikor megjegyezte: az egyensúlyhiányt, amelyet az elmúlt sok évben Magyarország hagyott növekedni, a globális válságtól függetlenül is fel kellene számolni középtávon. Az utolsó szó sugallhatja azt, hogy már az EU sem ragaszkodik feltétlenül ahhoz, hogy még idén 3 százalék alá vigyük a GDP-arányos költségvetési hiányt.

Matolcsy nyilatkozata

A 3 százalék feletti idei hiány megengedése azt is jelenti egyben, hogy a 2006-ban az EU-tól kapott engedményt (vagyis hogy a túlzott, 3 százalék feletti hiányt a szokványos kettő helyett három év alatt kell lefaragnunk) legalább egy évvel meg kell hosszabbítani. Ez új, módosított konvergenciaprogramot kíván meg, az pedig átnyúlik a következő kormányzati ciklusra. Mindezek miatt pedig elképzelhető, hogy az IMF és az EU a mostani ellenzékkel is egyeztet, egyeztetni kíván az IMF-EU-megállapodás módosításának megfelelő idei hiánycél növeléséről.

Ennek fényében lehet különösen érdekes Matolcsy György nyilatkozata, melyet a Fidesz gazdasági vonalának egyik prominense a Barroso-nyilatkozatnál egy nappal korábban, de a hétvégi IMF-tanácskozás után tett. Matolcsy szerint Magyarországnak új IMF-megállapodásra van szüksége, amely mérsékelten magasabb államháztartási hiányt engedélyezne, továbbá az adók csökkentését, ami élénkítené a gazdaságot. Miért ne lehetne nekünk átfogó, merész adóreformunk, cserébe egy 3,6 százalékos államháztartási hiányért - pedzegette Matolcsy, konkrét számot is említve. (Miközben az adó- és járulékcsökkentés szükségességét folyamatosan képviselte a Fidesz, addig a hiány elengedésére vonatkozó nyilatkozat inkább egy kormányzati tisztviselőhöz illik, mintsem egy ellenzéki politikushoz.)

A kormány törekvéseivel szinte teljesen egybevágó nyilatkozatot - főként ilyen fajsúlyos ügyben - vélhetően nem kockáztat meg egy ellenzéki gazdasági szakember akkor, ha nem lennének információi az adott ügyben. Az sem lehet teljesen véletlen, hogy az IMF-tanácskozás másnapján jelent meg. Ugyanakkor a Fidesz többi gazdasági szakértője is utalt már az elmúlt hetekben arra, hogy nem lenne ördögtől való egy új IMF-megállapodás, akár a mostani módosításának, akár egy második szerződés megkötésének formájában, az IMF szakértői pedig jellemzően tartják a kapcsolatot az általuk hitelezett országok ellenzékével is.

Százmilliárd forintnál nagyobb adócsökkentésre futhatja

Ha valóban belemegy az IMF és az EU az idei költségvetési hiánycél 3 százalékot nem sokkal meghaladó emelésébe, az így nyert mozgásteret minden bizonnyal nem használhatja fel Magyarország arra, hogy a szigorú kiadásvágásból visszavegyen, hiszen azzal alapjaiban ásná alá azt törekvését, hogy a nemzetközi szervezetek és a piac bizalmát visszaszerezze. Az engedmény arra lehet jó, hogy az idei gazdasági visszaesést enyhítendő adócsökkentést hajthasson végre belőle a kormány. A pillanatnyilag érvényes 2,9 százalékos deficitcél és a Matolcsy által felhozott 3,6 százalékos hiány közötti 0,7 százalékpontos GDP-arányos eltérés durván 180-190 milliárd forintot jelent. Mivel még lehetnek kockázatok az idei gazdasági folyamatokat illetően, ezért valószínűleg ennél valamivel kevesebbet lehetne adómérséklésre fordítani.

Index.hu