A szalámigyárak csődje kivégzi a sertéstartókat
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA hazai húsipar jövője a sertéspiac számára is meghatározó. A meggyengült élelmiszeripari cégek megmentése egyszerre több ágazat érdeke
Nehéz helyzetbe kerülhet a hazai sertéságazat is, amennyiben nem születik rövid időn belül megoldás több neves húsipari vállalat pénzügyi problémáira. A közelmúltban napvilágot látott hírek szerint a Gyulai Húskombinát és a budapesti székhelyű Herz Szalámigyár Zrt. is financiális eredetű gondokkal küzd, melyek rövid távú megoldást igényelnek. A két patinás múltú vállalat összesen évi 20 ezer tonna körüli sertéshúst vásárol, ennek kiesése a hazai sertéspiacot is érzékenyen érintheti.
A húsipari cégek rossz pénzügyi helyzete miatt akár a hazai sertéspiacnak is újabb problémákkal kell szembenéznie. Éppen ezért úgy látjuk, a meggyengült élelmiszeripari cégek azonnali, átmeneti állami forrásokkal történő megsegítése nemcsak az egyes vállalatok, hanem több ágazat együttes érdekét, valamint a teljes magyarországi export jövőjét is szolgálná - emelte ki Nagy Endre, a Herz Szalámigyár Zrt. vezérigazgatója.
Magyarországon a sertéstartás az utóbbi években oly mértékben csökkent, hogy 2006 óta az ország nettó importőr lett vágott és élő sertésből, míg azelőtt nettó exportőr volt. Magyarán ezt a tradicionális alapanyagot - melynek hazánk korábban kiemelt termelője volt a térségben - is importálni kénytelen az ország a belföldi fogyasztói és termelői igények kielégítésére. Ezt a tendenciát ronthatja tovább az a helyzet, ha az egyébként jelentős felvásárlóerőt képviselő hazai húsipari cégek eltűnnek a piacról.
"Ez egy ördögi kör - fogalmazott Nagy Endre -, ha nincs kinek termelni, a termelő sem állít elő több sertéshúst, ha nem lesz sertéshús, a húsipar sem tud hazai anyagot vásárolni. A finanszírozás megoldása segít kilépni ebből a körből. A termelők kitettsége a piaci áringadozásoknak egyébként is igen nagy, ezért a termelői bizalom fennmaradásában, vagy inkább helyreállításában óriási szerepe van a fejlődésre és exportra képes hazai gyártók helyzetének."
Ma a hazai sertéságazat egy nyitott piaccal találja szemben magát, hiszen az Európai Unió bármelyik országából egy-két nap alatt szállítható Magyarországra sertéshús. Mivel a hazai termelés nem elég, a húsfeldolgozó üzemek már most is kénytelenek külföldi terméket vásárolni. Azonban, ha néhány patinás húsfeldolgozó üzem működése ellehetetlenül az ágazattól független pénzügyi nehézségek miatt, akkor ez tovább csökkentheti a hazai sertéstartók termelését és létszámát, továbbá a feldolgozó vállalatokon keresztül ezzel együtt csökkenti az exportot, és ronthatja az ország nemzetközi versenyképességét.
A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődnek azok a cégek és szektorok, melyek nem veszítik el piacukat. A hazai élelmiszeripar számos szereplője - köztük a nagy múltú márkákkal rendelkező húsipari cégek - is jelentős piacokkal rendelkeznek, komoly igény van a termékeikre mind belföldön, mind külföldön. "A cégek biztos jövőjének megteremtése azért is kiemelt feladat, mert ezzel a cégek beszállítóinak, a sertéstermelőknek és -feldolgozóknak is biztosítható a felvevőpiaca - ami jelenleg az egyik legnagyobb érték" - tette hozzá Nagy Endre.
A húsipari cégek rossz pénzügyi helyzete miatt akár a hazai sertéspiacnak is újabb problémákkal kell szembenéznie. Éppen ezért úgy látjuk, a meggyengült élelmiszeripari cégek azonnali, átmeneti állami forrásokkal történő megsegítése nemcsak az egyes vállalatok, hanem több ágazat együttes érdekét, valamint a teljes magyarországi export jövőjét is szolgálná - emelte ki Nagy Endre, a Herz Szalámigyár Zrt. vezérigazgatója.
Magyarországon a sertéstartás az utóbbi években oly mértékben csökkent, hogy 2006 óta az ország nettó importőr lett vágott és élő sertésből, míg azelőtt nettó exportőr volt. Magyarán ezt a tradicionális alapanyagot - melynek hazánk korábban kiemelt termelője volt a térségben - is importálni kénytelen az ország a belföldi fogyasztói és termelői igények kielégítésére. Ezt a tendenciát ronthatja tovább az a helyzet, ha az egyébként jelentős felvásárlóerőt képviselő hazai húsipari cégek eltűnnek a piacról.
"Ez egy ördögi kör - fogalmazott Nagy Endre -, ha nincs kinek termelni, a termelő sem állít elő több sertéshúst, ha nem lesz sertéshús, a húsipar sem tud hazai anyagot vásárolni. A finanszírozás megoldása segít kilépni ebből a körből. A termelők kitettsége a piaci áringadozásoknak egyébként is igen nagy, ezért a termelői bizalom fennmaradásában, vagy inkább helyreállításában óriási szerepe van a fejlődésre és exportra képes hazai gyártók helyzetének."
Ma a hazai sertéságazat egy nyitott piaccal találja szemben magát, hiszen az Európai Unió bármelyik országából egy-két nap alatt szállítható Magyarországra sertéshús. Mivel a hazai termelés nem elég, a húsfeldolgozó üzemek már most is kénytelenek külföldi terméket vásárolni. Azonban, ha néhány patinás húsfeldolgozó üzem működése ellehetetlenül az ágazattól független pénzügyi nehézségek miatt, akkor ez tovább csökkentheti a hazai sertéstartók termelését és létszámát, továbbá a feldolgozó vállalatokon keresztül ezzel együtt csökkenti az exportot, és ronthatja az ország nemzetközi versenyképességét.
A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődnek azok a cégek és szektorok, melyek nem veszítik el piacukat. A hazai élelmiszeripar számos szereplője - köztük a nagy múltú márkákkal rendelkező húsipari cégek - is jelentős piacokkal rendelkeznek, komoly igény van a termékeikre mind belföldön, mind külföldön. "A cégek biztos jövőjének megteremtése azért is kiemelt feladat, mert ezzel a cégek beszállítóinak, a sertéstermelőknek és -feldolgozóknak is biztosítható a felvevőpiaca - ami jelenleg az egyik legnagyobb érték" - tette hozzá Nagy Endre.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?