A bajban lévő cégek maradtak le a pályázatokról
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatÚjabb munkahelymegőrző pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amelynek keretében azok a vállalkozások nyerhetnek uniós támogatást, amelyek vállalják, hogy elbocsátás helyett képzik dolgozóikat. A kormány korábbi kezdeményezései eddig nem igazán értek célba, egy felmérés szerint ugyanis a pályázatokon a valóban rászoruló cégeknek csupán tíz százaléka indult, 17-38 százalékuk nem is hallott a programokról.
Jóval a programok kifutása előtt elfogyott a kormány foglalkoztatási válságkezelésre szánt hatmilliárd forintja: a Megőrzés, az Új kilátások és a Munkába elnevezésű programokat fel kellett függeszteni az elmúlt hónapokban, így a rászoruló mikro-, kis- és középvállalatok többsége nem jutott forráshoz. Igaz, ennek több oka is van: sokan nem rendelkeztek megfelelő információkkal a meghirdetett programokról, többen pedig túl bonyolultnak tartották a pályázati feltételeket, ezért nem is pályáztak - derül ki a DGS Global Research és a Boda & Partners Kft. felméréséből, amelyben 481 céget kérdeztek meg kifejezetten a kormányzati munkahelymegőrző programokról.
Mint kiderült, a legtöbben, vagyis a megkérdezettek 79 százaléka a Megőrzés elnevezésű támogatási programot ismerte, amely a dolgozók munkában tartását segítette. Erre a programra a cégek 12 százaléka pályázott, 8 százalékuk viszont lekéste a határidőt, 25 százalékuk pedig egyáltalán nem akart élni ezzel a lehetőséggel. A pályázati igénylések befogadását február 27-től függesztették fel.
Az új munkaerőt alkalmazó cégeket támogató Munkába program kerete március 16-án apadt ki. Ezt a programot a megkérdezettek 53 százaléka ismerte ugyan, de csak egy százalékuk indult rajta, 30 százalékuk lekéste az időpontot, 9 százalék túl bonyolultnak nevezte a feltételeket.
Szintén kevesen, a kis- és középvállalkozások 56 százaléka ismerte az Új kilátások elnevezésű programot, amelynek célja volt, hogy a munkáltatók a létszámleépítés során humánus megoldásokat alkalmazzanak, úgynevezett outplacement eljárást valósítsanak meg. Ennek keretében személyre szóló tanácsadás, álláskeresési és munkába helyezési szolgáltatások segítsék az elbocsátott dolgozót. Azon munkáltatók, akik a gazdasági visszaesés mellett is növelik alkalmazottaik számát, és/vagy nem rendelkeznek a termelés-szolgáltatás megvalósításához szükséges elégséges munkaerővel, a program keretében támogatást vehettek igénybe, ha a dolgozókat a gazdasági visszaesés miatt elbocsátottak köréből veszik fel.
E programmal kapcsolatban a cégek több mint egyharmada jelezte, hogy kevés volt az információjuk róla, 1 százalék volt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek ismerték és pályáztak is rá. 11 százalék azért nem indult ezen a pályázaton, mert szerintük bonyolult volt, 10 százalék viszont egyáltalán nem akart jelentkezni rá.
A vállalatok részéről gyakran fogalmazódik meg, hogy a pályázati rendszerek túl bonyolultak, számos cég ezért meg sem próbál támogatást szerezni, hogy megőrizze munkatársait. Sokan azt sem tudják, kihez forduljanak első körben. A vizsgált vállalkozásoknak csak 19 százaléka vélte úgy, hogy van elegendő erőforrása a sikeres pályázáshoz, 34 százalék viszont már igénybe venne külső szolgáltatót e célból.
Sajnos a kutatás rávilágít arra is, hogy a cégekkel kapcsolatban álló szakmai szövetségeknek nagyon kevés szerepük van a tájékoztatásban, a kormányzati programokról a legtöbb vállalkozás az internetes sajtóból értesült, ezt követték a tv és a rádiók híradásai, illetve a pályázatíró cégek valamint a nyomtatott sajtó.
A felmérés során vizsgálták azt is, hogy az érintettek mire fordítanák azt a harmincmilliárd forintot, amelyet a kormány a kiemelt beruházások finanszírozásától csoportosított át a válság hatásainak csökkentésére. Negyvenkét százalék a munkahelyek megőrzésére költene, 23 százalékuk a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésére.
A négy nap munka, egy nap oktatás konstrukcióban a többség szakmunkásokat, értékesítőket és a műszaki szakembereket, mérnököket képezné. A megkérdezettek 16,5 százaléka főként idegennyelvű képzéseken okítaná dolgozóit, 13,5 százalék a speciális szakismereteket nyújtó képzéseket részesíti előnyben, az iskolarendszerű képzések mellett 2,3 százalék tette le a voksát.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a programok segítségével tényleg meg tudják-e őrizni a munkahelyeket, a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott pozitívan, 14 százalékuk szerint viszont a pályázatok nem segítenek a bajba jutott cégeken.
Munkahelymegőrzés képzéssel
Az NFÜ kiírta a TÁMOP2.3.3 A-09/1, illetve 09/2 jelű "Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva" című pályázatot, amelyre azok a legalább 5 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak, amelyek vállalják, hogy az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségeik kezeléseként az elbocsátás helyett képzési lehetőséget nyújtanak munkavállalóiknak. A pályázat keretében elnyerhető és vissza nem térítendő támogatás mértéke 2 millió forinttól 150 millió forintig terjed. A pályázatokat 2009. május 28. és 2009. december 31. között lehet benyújtani.
Az NFÜ kiírta a TÁMOP2.3.3 A-09/1, illetve 09/2 jelű "Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva" című pályázatot, amelyre azok a legalább 5 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak, amelyek vállalják, hogy az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségeik kezeléseként az elbocsátás helyett képzési lehetőséget nyújtanak munkavállalóiknak. A pályázat keretében elnyerhető és vissza nem térítendő támogatás mértéke 2 millió forinttól 150 millió forintig terjed. A pályázatokat 2009. május 28. és 2009. december 31. között lehet benyújtani.
Mint kiderült, a legtöbben, vagyis a megkérdezettek 79 százaléka a Megőrzés elnevezésű támogatási programot ismerte, amely a dolgozók munkában tartását segítette. Erre a programra a cégek 12 százaléka pályázott, 8 százalékuk viszont lekéste a határidőt, 25 százalékuk pedig egyáltalán nem akart élni ezzel a lehetőséggel. A pályázati igénylések befogadását február 27-től függesztették fel.
Az új munkaerőt alkalmazó cégeket támogató Munkába program kerete március 16-án apadt ki. Ezt a programot a megkérdezettek 53 százaléka ismerte ugyan, de csak egy százalékuk indult rajta, 30 százalékuk lekéste az időpontot, 9 százalék túl bonyolultnak nevezte a feltételeket.
Szintén kevesen, a kis- és középvállalkozások 56 százaléka ismerte az Új kilátások elnevezésű programot, amelynek célja volt, hogy a munkáltatók a létszámleépítés során humánus megoldásokat alkalmazzanak, úgynevezett outplacement eljárást valósítsanak meg. Ennek keretében személyre szóló tanácsadás, álláskeresési és munkába helyezési szolgáltatások segítsék az elbocsátott dolgozót. Azon munkáltatók, akik a gazdasági visszaesés mellett is növelik alkalmazottaik számát, és/vagy nem rendelkeznek a termelés-szolgáltatás megvalósításához szükséges elégséges munkaerővel, a program keretében támogatást vehettek igénybe, ha a dolgozókat a gazdasági visszaesés miatt elbocsátottak köréből veszik fel.
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány programok - felfüggesztve
- Megőrzés: a foglalkoztatottság megőrzésének támogatására a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknak.
- Munkába: a gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők újra elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál
- Új kilátások: a gazdasági visszaesés következtében elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elősegítő munkaerőpiaci-szolgáltatások támogatása
- Megőrzés: a foglalkoztatottság megőrzésének támogatására a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknak.
- Munkába: a gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők újra elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál
- Új kilátások: a gazdasági visszaesés következtében elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elősegítő munkaerőpiaci-szolgáltatások támogatása
E programmal kapcsolatban a cégek több mint egyharmada jelezte, hogy kevés volt az információjuk róla, 1 százalék volt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek ismerték és pályáztak is rá. 11 százalék azért nem indult ezen a pályázaton, mert szerintük bonyolult volt, 10 százalék viszont egyáltalán nem akart jelentkezni rá.
A vállalatok részéről gyakran fogalmazódik meg, hogy a pályázati rendszerek túl bonyolultak, számos cég ezért meg sem próbál támogatást szerezni, hogy megőrizze munkatársait. Sokan azt sem tudják, kihez forduljanak első körben. A vizsgált vállalkozásoknak csak 19 százaléka vélte úgy, hogy van elegendő erőforrása a sikeres pályázáshoz, 34 százalék viszont már igénybe venne külső szolgáltatót e célból.
Sajnos a kutatás rávilágít arra is, hogy a cégekkel kapcsolatban álló szakmai szövetségeknek nagyon kevés szerepük van a tájékoztatásban, a kormányzati programokról a legtöbb vállalkozás az internetes sajtóból értesült, ezt követték a tv és a rádiók híradásai, illetve a pályázatíró cégek valamint a nyomtatott sajtó.
A felmérés során vizsgálták azt is, hogy az érintettek mire fordítanák azt a harmincmilliárd forintot, amelyet a kormány a kiemelt beruházások finanszírozásától csoportosított át a válság hatásainak csökkentésére. Negyvenkét százalék a munkahelyek megőrzésére költene, 23 százalékuk a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztésére.
A négy nap munka, egy nap oktatás konstrukcióban a többség szakmunkásokat, értékesítőket és a műszaki szakembereket, mérnököket képezné. A megkérdezettek 16,5 százaléka főként idegennyelvű képzéseken okítaná dolgozóit, 13,5 százalék a speciális szakismereteket nyújtó képzéseket részesíti előnyben, az iskolarendszerű képzések mellett 2,3 százalék tette le a voksát.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a programok segítségével tényleg meg tudják-e őrizni a munkahelyeket, a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott pozitívan, 14 százalékuk szerint viszont a pályázatok nem segítenek a bajba jutott cégeken.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?