kapubanner for mobile

Túlélni a kultúrsokkot
Miért nehéz a külföldi vezetőnek?

Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat

Valaki megváltási céllal jön. Valaki fiatalként ugródeszkának tekinti a pozíciót. Megint más száműzetésnek, kitagadásnak fogja fel a Magyarországra települést és a leányvállalat vezetését. 1990 óta sok külföldi vállalatvezető kóstolt bele a magyar valóságba. Nincs könnyű dolguk más kultúrában élő embereket vezetni, főleg ha nem ismerik a nyelvüket, szokásaikat.

A kilencvenes évek elején a betelepülő multinacionális cégek igen gyakran a vállalati hierarchia felső két vagy akár három szintjére az anyaországból hoztak vezetőket. Ebben szerepet játszott a bizalmatlanság is, ami az évek multával oldódott. A vezetők hozták saját céges- és vezetési kultúrájuk, ami a magyar kultúrával találkozva sok konfliktus forrása volt.

Nem ismerik a passzív ellenállást

"A külföldről érkezett vezetők legnagyobb problémája, hogy nem ismerik a nyelvet, a magyar kultúrát, főleg a történelmi okokra visszavezethető megküzdési technikáinkat és az érzékeny pontjainkat. Például a magyarok passzív ellenállására nincs megfelelő válaszuk", fogalmaz Szatmáriné dr. Balogh Mária, a Convictus szervezetfejlesztési tanácsadó cég vezetője.

A tanácsadó szerint előfordult, hogy a külföldi főnök a kérdések és a válaszok hiányát érdektelenségnek, a vélemény és a tudás hiányának vélte, nem pedig beidegződött konfliktuskerülésnek.

Üzlet és Trianon

Hasonlóan vélekedik Kiss István pszichológus is. "A vizsgálatok azt mutatják, hogy a nálunk dolgozó külföldiek többsége nem azért megy vissza az anyaországba, mert nem elégedett a munkakörülményekkel és a pénzzel, hanem, mert nem tud megbirkózni a helyi szokásokkal és a kultúrsokkot él át."

Egy francia érdekeltségű cégnél dolgozó munkatárs mesélte, hogy francia főnöke nem értette, hogy magyar üzleti partnere miért húzta a száját, amikor elmondta neki, francia céget képvisel. Mint kiderült a magyar partner arcára a történelmi sérelmek, a trianoni békeszerződés vont ráncot, amit a gall menedzser nem igazán értett.

Hasonlítunk a latin-amerikai cégkultúrára

A szervezeti, vezetési kultúrák is felmutatnak nemzeti, régióbeli jellegzetességeket, melyekkel a külföldi menedzsereknek szintén meg kell küzdeniük. A magyar szervezeti kultúra egy nemzetközi vizsgálat szerint jelentősen eltér a nyugat-európaitól.
"A magyar szervezeti kultúra a latin-amerikaira és a dél-európaira hasonlít. Jellemzője a hatalmi távolság, a gyenge teljesítményorientáció, inkább a jelenre koncentrálás és a bizonytalanságérzet. Nyugat-Európa ezzel szemben inkább teljesítmény- és jövőorientált és kisebb a hatalmi távolság a vezető és a beosztott között", mondja Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem docense egy friss vizsgálat alapján.

Magyarországon a kapcsolat aranyat ér

A külföldiek nincsenek irigylésre méltó helyzetben. "A segítséget kérő külföldi partnerek többsége úgy érzi, hogy a hátuk mögött gyanús dolgok történnek. Például gondosan előkészítik prezentációs anyagaikat, aztán mégsem az ő ajánlatukat választják. A magyarországi személyes kapcsolatrendszer hiánya gyakran hátrányos helyzetbe hozza őket", meséli Kiss István pszichológus.

Családlátogatás kizárva

Kiss Istvánnak egy német üzletember mesélte, hogy megdöbbentette, amikor magyar főnöke meglátogatta őt saját otthonában. Németországban ugyanis a család és a munka teljesen elszigetelten kezelt életterületek, ott a főnöknek eszébe sem jut családlátogatást szervezni.

Ugyancsak furcsa a külföldieknek a magyarok univerzalitása. Egy másik német üzletember beszámolója szerint, ha egy biztosíték kiég, a titkárnő egy csokipapírból két perc alatt kreál egy "patkolást" és folyhat tovább a munka.
Ugyancsak furcsán szemlélik a külföldiek azt, hogy a magyarok gyakran elvégzik az egymás feladatkörébe tartozó munkafázisokat szívességből, kölcsönösségi alapon.

Bennünket is érhet kultúrsokk

Kultúrsokkot azonban nem csak a hozzánk érkező külföldiek élhetnek át, hanem a külföldre látogató vagy ott dolgozó magyarok is. "Próbáljunk meg nyitottan reagálni a helyzetekre. Adjunk magunknak időt, és szükség esetén kérdezzünk rá, hogyan értelmeznek egy-egy helyzetet az adott kultúra tagjai. Külföldi partnerekkel való tárgyalások, utazások, kapcsolatfelvétel előtt hasznos lehet egy interkulturális tréningen részt venni. Ahol megtapasztalhatjuk ezeket a "furcsa" szokásokat, és saját reakcióinkat is megismerhetjük ilyen helyzetekben", javasolja Kiss István.


Karácsony Zoltán
  • 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek