Kevesebben dolgozunk, kevesebbet keresünk
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA reálkereset - a fogyasztóiár-index 4 százalékos növekedése mellett - 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában 8,1 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva - tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első tíz hónapjában 0,9 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset - a fogyasztóiár-index 4 százalékos növekedése mellett 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13-ik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,1 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-októberben átlagosan 2 millió 665 ezer volt. A költségvetési szférában 747 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 829 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,9 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,2 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8 százalékos volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,9 százalékkal haladták meg az előző év január-októberit. Ezen belül a versenyszférában 4,6 százalék-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,5 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,0 százalék), a szállítás, raktározás (5,4 százalék), valamint az építőipar és az ingatlanügyletek (5,0 százalék) január-októberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tíz hónapjában átlagosan 3,6 százlékkal haladta meg az előző év január-októberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évivel azonos szinten maradt. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 000 forint volt; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 500 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 forint). A nettó kereset így átlagosan 1,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett, ami a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,1 százaléknak felelt meg. (2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését.)
A 208 600 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,5 százalékkal haladta meg az előző év január-októberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6 százalékot tett ki.
Forrás: KSH
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-októberben átlagosan 2 millió 665 ezer volt. A költségvetési szférában 747 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 829 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,9 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,2 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,8 százalékos volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,9 százalékkal haladták meg az előző év január-októberit. Ezen belül a versenyszférában 4,6 százalék-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,5 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar (7,0 százalék), a szállítás, raktározás (5,4 százalék), valamint az építőipar és az ingatlanügyletek (5,0 százalék) január-októberi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első tíz hónapjában átlagosan 3,6 százlékkal haladta meg az előző év január-októberit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évivel azonos szinten maradt. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt az összes létszámon belül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 122 000 forint volt; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 90 500 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 600 forint). A nettó kereset így átlagosan 1,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,4 százalékos csökkenés jelentkezett, ami a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,1 százaléknak felelt meg. (2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek előző év azonos hónapjához képest mért emelkedése az adójogszabályok változása miatt rendre meghaladja a havi bruttó átlagkereset növekedését.)
A 208 600 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,5 százalékkal haladta meg az előző év január-októberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6 százalékot tett ki.
Forrás: KSH
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?