Ki felel a munka és a magánélet egyensúlyáért?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA vezetők szerint a HR-es, a személyzetisek szerint pedig a menedzsment a felelős a munka és a magánélet egyensúlyáért, vagy éppen annak hiányáért, derül ki a lapunknak eljuttatott kutatásból.
Az eredményes munkához elengedhetetlen a jó munkahelyi légkör, a megfelelő szabadidő garantálása. Tudják ezt a HR-szakemberek is - a legtöbb esetben mégis olyan látszatintézkedéseknek bizonyuló kezdeményezésekkel igyekeznek javítani az alkalmazottak hangulatán, mint a stresszkezelő tréningek, fitneszbérletek juttatása, stb. Éppen ez az a terület pedig, ami sokkal inkább múlik a vezetők hozzáállásán, a menedzsment és az alkalmazottak közötti légkörön, mint a HR rendszereken.
A lapunknak eljuttatott HR Tükör kutatás idei eredményeiből az derül ki, hogy a cégvezetők és a HR szakemberek között nem tisztázott teljes mértékben, ki felelős azért, hogy létrejöjjön a vállalat alkalmazottai esetében a munka és a magánélet egyensúlya. Pozitív fejlemény ugyan, hogy a vezetők kiemelten fontosnak ítélik ezt a témát, ugyanakkor elégedetlenek a HR e területen végzett tevékenységével. A HR szakemberek ugyanakkor úgy látják, a menedzsment elhárítja magáról a felelősséget, amikor a HR hatáskörébe utalja a megfelelő munka-magánélet arány megteremtését.
Az egyensúly kialakításának lényege ugyanis a vezetőség által a munkavállalók irányába megfogalmazott elvárásokban, konfliktuskezelési hozzáállásban, őszinte és tiszta kommunikációban, valamint támogató figyelemben rejlik. A HR-esek mindebben csak támogató szerepet játszhatnak olyan eszközök és rendszerek bevezetésével, mint például a rugalmas munkaidő, a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka vagy akár a különféle tréningek elérhetővé tétele. Ezek az intézkedések azonban önmagukban keveset érnek, ha a mindennapokat áthatja a hibázás elfogadhatatlansága, a késő estig tartó munka és a problémamegoldást helyettesítő alkalmazkodás.
A munka és a magánélet egyensúlya elsősorban a vállalati kultúra kialakításához köthető, ami azt is jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos döntésekhez a vezetők és HR szakemberek konszenzusára van szükség. Az együttműködésnek köszönhetően a döntések felelőssége megoszlik, ami növelheti a munkavállalók komfortját és hozzájárul a vállalat kultúrája fejlődéséhez.
A vállalati kultúrán kívül természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy mindenki maga felelős az életéért és a munka-magánélet egyensúly megtartásáért. Hiba lenne abba a csapdába esni, hogy a panaszkodó munkavállalókat csak áldozatoknak lássuk, hiszen döntéseik révén, vagy éppen a döntések elodázásával, panaszkodással, sodródással ők is hozzájárulnak saját helyzetükhöz - figyelmeztetnek a kutatás készítői.
"Kutatásunk rámutatott arra, hogy sok szakember igen szűken definiálja a munka és a magánélet egyensúlyát, sokszor azonosítják a nyolc órás foglalkoztatással vagy éppen az atipikus foglalkoztatással. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a konfliktuskezelés, a szervezeti kultúra fejlesztése és a vezető-beosztott szerepek tisztázása szintén ide tartozik. Ezek azonban sokszor már túlmutatnak egy HR-es felelősségi körén." - mondta el Bokor Attila, a kutatás vezetője.
Az OD Partner, hazánk egyik vezető szervezetfejlesztő cége, negyedik alkalommal végezte el HR Tükör nevű HR szakmai kutatását, ezúttal 29 szervezet HR osztálya és 1500 vezetője körében. A HR Tükör eredményeit egy záró konferencia keretében mutatták be a nagyközönségnek 2010. március 4-én, ahol többek között ebben a témakörben is szerveztek workshopot.
A HR Tükör átfogó képet nyújt a hazai HR szakma helyzetéről és trendjeiről. A kutatás metodológiáját az OD Partner már több kutatást is lebonyolító, valamint HR vezetői és szervezetfejlesztési tapasztalatokkal rendelkező tanácsadói állították össze a nemzetközi HR modellek, és korábbi magyarországi kutatásaik figyelembevételével.
A legújabb HR Tükör kutatásban az eddigiekhez képest nőtt a csatlakozó szervezetek száma, így a megkérdezettek köre is. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a szervezetekben a válság ellenére keresik a fejlesztési lehetőségeket, figyelik a trendeket és nyomon követik a legjobb gyakorlatokat. Ennek megfelelően az OD Partner tervezi, hogy a kutatást már 2010 novemberétől megismétli.
A kutatás egyedülálló abból a szempontból, hogy nem csak a HR-eseket, hanem a velük dolgozó vezetőket is megkérdezik, így több szempontú, hiteles visszajelzést ad a HR szervezeten belüli helyzetének és teljesítményének megítéléséről, áll a lapunknak eljuttatott közleményben.
Ki felel a munka és a magánélet egyensúlyáért?
A lapunknak eljuttatott HR Tükör kutatás idei eredményeiből az derül ki, hogy a cégvezetők és a HR szakemberek között nem tisztázott teljes mértékben, ki felelős azért, hogy létrejöjjön a vállalat alkalmazottai esetében a munka és a magánélet egyensúlya. Pozitív fejlemény ugyan, hogy a vezetők kiemelten fontosnak ítélik ezt a témát, ugyanakkor elégedetlenek a HR e területen végzett tevékenységével. A HR szakemberek ugyanakkor úgy látják, a menedzsment elhárítja magáról a felelősséget, amikor a HR hatáskörébe utalja a megfelelő munka-magánélet arány megteremtését.
Sok múlik a vezetőn és a vállalati kultúrán
Az egyensúly kialakításának lényege ugyanis a vezetőség által a munkavállalók irányába megfogalmazott elvárásokban, konfliktuskezelési hozzáállásban, őszinte és tiszta kommunikációban, valamint támogató figyelemben rejlik. A HR-esek mindebben csak támogató szerepet játszhatnak olyan eszközök és rendszerek bevezetésével, mint például a rugalmas munkaidő, a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka vagy akár a különféle tréningek elérhetővé tétele. Ezek az intézkedések azonban önmagukban keveset érnek, ha a mindennapokat áthatja a hibázás elfogadhatatlansága, a késő estig tartó munka és a problémamegoldást helyettesítő alkalmazkodás.
A munka és a magánélet egyensúlya elsősorban a vállalati kultúra kialakításához köthető, ami azt is jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos döntésekhez a vezetők és HR szakemberek konszenzusára van szükség. Az együttműködésnek köszönhetően a döntések felelőssége megoszlik, ami növelheti a munkavállalók komfortját és hozzájárul a vállalat kultúrája fejlődéséhez.
A vállalati kultúrán kívül természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy mindenki maga felelős az életéért és a munka-magánélet egyensúly megtartásáért. Hiba lenne abba a csapdába esni, hogy a panaszkodó munkavállalókat csak áldozatoknak lássuk, hiszen döntéseik révén, vagy éppen a döntések elodázásával, panaszkodással, sodródással ők is hozzájárulnak saját helyzetükhöz - figyelmeztetnek a kutatás készítői.
"Kutatásunk rámutatott arra, hogy sok szakember igen szűken definiálja a munka és a magánélet egyensúlyát, sokszor azonosítják a nyolc órás foglalkoztatással vagy éppen az atipikus foglalkoztatással. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a konfliktuskezelés, a szervezeti kultúra fejlesztése és a vezető-beosztott szerepek tisztázása szintén ide tartozik. Ezek azonban sokszor már túlmutatnak egy HR-es felelősségi körén." - mondta el Bokor Attila, a kutatás vezetője.
A kutatásról
Az OD Partner, hazánk egyik vezető szervezetfejlesztő cége, negyedik alkalommal végezte el HR Tükör nevű HR szakmai kutatását, ezúttal 29 szervezet HR osztálya és 1500 vezetője körében. A HR Tükör eredményeit egy záró konferencia keretében mutatták be a nagyközönségnek 2010. március 4-én, ahol többek között ebben a témakörben is szerveztek workshopot.
A HR Tükör átfogó képet nyújt a hazai HR szakma helyzetéről és trendjeiről. A kutatás metodológiáját az OD Partner már több kutatást is lebonyolító, valamint HR vezetői és szervezetfejlesztési tapasztalatokkal rendelkező tanácsadói állították össze a nemzetközi HR modellek, és korábbi magyarországi kutatásaik figyelembevételével.
A legújabb HR Tükör kutatásban az eddigiekhez képest nőtt a csatlakozó szervezetek száma, így a megkérdezettek köre is. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a szervezetekben a válság ellenére keresik a fejlesztési lehetőségeket, figyelik a trendeket és nyomon követik a legjobb gyakorlatokat. Ennek megfelelően az OD Partner tervezi, hogy a kutatást már 2010 novemberétől megismétli.
A kutatás egyedülálló abból a szempontból, hogy nem csak a HR-eseket, hanem a velük dolgozó vezetőket is megkérdezik, így több szempontú, hiteles visszajelzést ad a HR szervezeten belüli helyzetének és teljesítményének megítéléséről, áll a lapunknak eljuttatott közleményben.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?