Robbanás előtt a képzési piac
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA válság miatt a vállalatok 46 százaléka vágta meg a képzésre, fejlesztésre fordított költségeket, miközben ha lenne rá keret, éppen ezt a területet fejlesztenék leginkább - derül ki a Garda Consulting Kft. és a Szinapszis Kft. kutatásából. A több mint száz vállalat körében végzett felmérés keretében felmérték, hogyan változtak a szervezeteknél a HR költségek a válság hatására.
Sokan nem tudják, hogyan alakult a HR büdzséjük
- A cégek egyharmadának nincs HR költségkerete, ahol viszont van, ott 6,5 százalékkal csökkent a személyzeti kiadásokra fordított összeg - ismertette az eredményeket Berey Zita, a Garda Consulting ügyvezető igazgatója a Költséghatékony HR című workshopon, amelyet a HR Portal május 19-én szervezett.
A Garda Consulting és a Szinapszis Kft. a HR Portál megbízásából 2010. áprilisa és májusa között 108 vállalat felsővezetőjét és HR szakemberét kérdezte meg kvantitatív és kvalitatív módszertannal arról, hogyan változott HR gyakorlatuk a válság hatására. A kutatás során öt nagy témakörben - toborzás/kiválasztás, beillesztés/orientáció, személyzetfejlesztés, ösztönzésmenedzsment/bérezés/ kompenzáció, kiszeverés/elbocsátás - összesen 50 kérdésre kellett válaszolniuk a részt vevőknek. A kitöltők 54,6 százaléka a szolgáltatói szektorból, 21,3 százaléka a kereskedelem, szállítmányozás, közlekedés területéről, 24,1 százaléka pedig az ipar, gyártás területéről került ki. A válaszadók 64,8 százaléka közép-magyarországi, 18,5 százaléka kelet-magyarországi, 16,7 százaléka nyugat-magyarországi szervezet volt. A felmérésben résztvevők 37 százaléka nagyvállalat, 30,6 százaléka közepes méretű, és 32,4 százalékuk mikro-kisvállalkozás.
Min spóroltak a leginkább a cégek?
A cégek 2009-ben a legtöbbet a rendezvényeken spóroltak, második helyen a bérköltség áll. Sok cég csökkentette a kölcsönzött állomány költségét, valamint az adminisztrációs eszközbeszerzés (Pl. IT, tesztek) költségeit is. Sokan, a megkérdezettek 46 százaléka vágta meg a képzésre, oktatásra, fejlesztésre fordított kiadásokat is, miközben ha lenne rá keret, éppen ezt a területet fejlesztenék leginkább - mutatott rá Berey Zita, hozzátéve, ez azt jelezheti, hogy a cégek a válság végével a dolgozók képzésére fogják a legtöbb pénzt fordítani.
A képzések büdzséjének csökkentése jelentősebb volt a megkérdezett közép-magyarországi, kereskedelemmel, szállítmányozásnál foglalkozó közepes- és nagyvállalatoknál. A cégek 25,9 százalékánál stagnált, 16,7 százalékánál nőtt ezen költségkeret, 11 százalék pedig nem tudta megítélni, hogyan alakult ezen terület költségkerete.
A szervezetek összességében 17,2 százalékkal csökkentették a képzési és tréningbüdzsét a válság előtti állapothoz képest, ami azt is mutatja, hogy felértékelődött a belső tréningek szerepe a külső tréningek "rovására". A képzések hatékonyságát ugyanakkor a cégek 42 százaléka még soha nem mérte, 43,8 százalékuk a válság előtt és után is mérte, 9,5 százalék pedig csak a recesszió óta méri.
A cégek negyedénél csökkent az 1 főre eső bruttó bérköltség
A válság nem befolyásolta a mobil telefon, a céges autó népszerűségét, ezeket a cégek többsége a recesszió előtt és után is adta.
Nem túl népszerű az outsourcing
Az outsourcing a költségcsökkentés egyik kedvelt módszerévé vált az utóbbi időben a szervezetek körében, de a megkérdezett cégeknél nem figyelhető meg, hogy tömegesen kiszerveztek volna HR-es területeket, sőt, 16 százalékuknál egyáltalán nincs is kiszervezés. A pénzügy-számvitel; emberi erőforrás gazdálkodás; kereskedelem-értékesítés területein egyáltalán nem jellemző a kiszervezés, mindent házon belül oldanak meg. A legtöbbek által kiszervezett tevékenység továbbra is a biztonsági szolgálat és a bérszámfejtés. A szolgáltató kiválasztásánál a három leggyakrabban említett szempont az ár, a megbízhatóság és a referenciák. Berey Zita kiemelte, hogy a jogtiszta know-how a cégeknek csak elenyésző részét (15, 7 százalék) érdekli.
Mire költenek a cégek a jövőben?
A cégek a képzések mellett a teljesítmény-értékelés (19,4 százalék), a bérköltség (15,7 százalék) az utánpótlástervezés(9,3 százalék) területét fejlesztenék. A bérköltséget a mintaátlagnál nagyobb arányban fejlesztenék a megkérdezett ipari- és termelő vállalatok, a teljesítményértékelést a nyugati régióban elhelyezkedő cégek és a közepes vállalatok tartják fontosnak, a képzéseket pedig a mikro- és kisvállalatok vennék nagyobb arányban igénybe.
HR megtakarítási gyakorlatok
A workshopon részt vevő HR szakemberek, vezetők visszaigazolták a felmérés megállapításait, miszerint sok helyen csökkentették a HR kiadásokat, s a képzések, tréningek költségeit vágták meg a legtöbb helyen.
A Bosch csoport Magyarország HR igazgatója is azt mondta, hogy a felmérés hűen tükrözi a vállalati gyakorlatokat. Fluck Benedek a válság nyomán kialakult vállalati gyakorlatokat "költségcsökkentési őrületnek" nevezte, s rossz hozzáállásnak, rövidlátásnak minősítette a fűnyíró elv szerinti költségcsökkentéseket. Szerinte értelmetlen minden "csapot" elzárni, minden költséget visszafogni, ehelyett meg kell különböztetni a stratégiailag fontos területeket a nélkülözhetőektől, és a kevésbé fontos területekre kevesebbet fordítani. Ehhez azonban a cégnek elő kell teremtenie a tőkét. A HR igazgató szerint ugyanekkora hiba, ha a cég befagyasztja a személyzeti marketing tevékenységét, és ha például a vállalat az összes állásbörzét lemondja. Úgy véli, ezt egy világcég nem engedheti meg magának, a válság ugyanis nem tart örökké - emelte ki Fluck. A Boschnál egyébként más-más helyzet alakult ki, a cégcsoport ugyanis 11 jogi egységből áll, amelyek az ország hat városában találhatóak meg. Egyes egységek az autóiparban, mások az építőiparban tevékenykednek, így a válság sem ugyanakkor és ugyanolyan mértékben éreztette hatását és a válságkezelő módszerek is különböztek.
A Magyar Telekom azonban több intézkedést hozott a válság nyomán annak érdekében, hogy csökkentse a költségeket. Ujhegyi Ákos HR igazgató elmondása szerint átalakult a javadalmazási rendszerük: csökkent a cafeteria és a vállalati többlet végkielégítés mértéke, tovább bővítették a teljesítményhez kötődő javadalmazási formákat, a megüresedett pozíciókra pedig a korábbinál olcsóbb munkaerőt vesznek fel. Az egyéni teljesítmény és az adott év üzletági céljainak elérését leginkább támogató munkatársak meghatározásához a 2009-ben bevezetett Karriermenedzsment rendszer (KMR) ad transzparens módszertant. Ugyanakkor a hatékony költségoptimalizáláshoz a Telekom sikeresen alkalmazza az úgynevezett Total Workforce Management rendszert, amellyel átlátható és rugalmas módon tervezik, kontrollálják valamennyi emberi erőforráshoz kapcsolódó költségeket, úgymint: munkaviszonyban történő foglakoztatás, megbízásos jogviszony, kölcsönzött munkaerő, outsourcing, munkaerő kapacitást pótló szerződések) - ismertette Ujhegyi Ákos.
A kutatással kapcsolatban bővebb információ: Berey Zita ügyvezető igazgató, Garda Consulting: 06-20-2497878, [email protected]
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?