Több a fizetésünk, mint tavaly
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA reálkereset - a fogyasztóiár-index 5,8 százalékos növekedése mellett - döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a közszférát érintő kereset-kiegészítés januári és márciusi kifizetésének köszönhetően 4 százalékkal emelkedett - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2010 első öt hónapjában 3,4 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A reálkereset - a fogyasztóiár-index 5,8 százalékos növekedése mellett - döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítése januári és márciusi kifizetésének köszönhetően 4 százalékkal emelkedett. A versenyszférában 3,9 százalékkal, a költségvetési szférában 4,3 százalékkal nőtt a reálkereset. Az alkalmazásban állók létszáma 2010. január-májusban átlagosan 2 millió 658 ezer volt.
A költségvetési szférában 764 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 794 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 0,3 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 5,6 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,1 százalékos a csökkenés. A versenyszférában 3,3 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 204 300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205 300 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 205 400 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg az előző évit.
A versenyszférában 4,7 százalékkal, a költségvetés területén pedig 0,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi, biztonsági tevékenység volt (444 800 forint), ezt követte az információ és kommunikáció (376 900 forint) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (348 400 forint). Átlag alatt kerestek a foglalkoztatottak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (124 800 forint), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban (137 000 forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első öt hónapjában átlagosan 2,5 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,6 százalékkal haladta meg az előző év január-májusit. A költségvetési szférában dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye, az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,2 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 133 500 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 171 800 forint) volt. A nettó kereset így átlagosan 10 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 9,9 százalékos, a költségvetési szervezeteknél pedig 10,3 százalékos növekedés jelentkezett.
A 216 900 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,1 százalékkal haladta meg az előző év január-májusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,8 százaléknak felelt meg.
Forrás: KSH
A reálkereset - a fogyasztóiár-index 5,8 százalékos növekedése mellett - döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítése januári és márciusi kifizetésének köszönhetően 4 százalékkal emelkedett. A versenyszférában 3,9 százalékkal, a költségvetési szférában 4,3 százalékkal nőtt a reálkereset. Az alkalmazásban állók létszáma 2010. január-májusban átlagosan 2 millió 658 ezer volt.
A költségvetési szférában 764 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 794 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 0,3 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 5,6 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,1 százalékos a csökkenés. A versenyszférában 3,3 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 204 300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205 300 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 205 400 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg az előző évit.
Hol keresnek a legjobban?
A versenyszférában 4,7 százalékkal, a költségvetés területén pedig 0,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi, biztonsági tevékenység volt (444 800 forint), ezt követte az információ és kommunikáció (376 900 forint) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (348 400 forint). Átlag alatt kerestek a foglalkoztatottak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (124 800 forint), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban (137 000 forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első öt hónapjában átlagosan 2,5 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,6 százalékkal haladta meg az előző év január-májusit. A költségvetési szférában dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye, az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,2 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 133 500 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 96 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 171 800 forint) volt. A nettó kereset így átlagosan 10 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 9,9 százalékos, a költségvetési szervezeteknél pedig 10,3 százalékos növekedés jelentkezett.
A 216 900 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,1 százalékkal haladta meg az előző év január-májusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,8 százaléknak felelt meg.
Forrás: KSH
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?