76 800 lehet a minimálbér

A felek - a kormány, a munkavállalók, illetve a munkaadók képviselői - november végéig szeretnének pontot tenni a bértárgyalások végére, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) következő ülésének időpontját azonban nem rögzítették.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OÉT pénteki plenáris ülésén bejelentette: a kormány 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasol 2011-re, így 73 500-ról 76 800 forintra nőne. A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma legalább 3,4 százalékkal, 92 500 forintra emelkedne.

Emellett a kormányzati oldal továbbá azt javasolja, hogy az OÉT a vállalkozási szférának a bruttó kereseteknek a prognosztizált inflációt meghaladó, legalább 5 százalékos növelését ajánlja 2011-ben. A megnevezett számok az emelés alsó, minimális szintjeit jelentik - közölte a miniszter. A bejelentés nem volt új, Matolcsy az október 22-ei OÉT-ülésen már előre jelezte ezt.

A miniszter úgy vélekedett: 4,5 százalékos minimálbér emelés esetén senki sem jár rosszul a jövőre bevezetendő egykulcsos, 16 százalékos szja-kulccsal. Hozzátette azt is, hogy a jövőre tervezett gazdasági növekedés és infláció alapján megfontolandó, hogy a minimálbér ne csak a mai értékét, de a reálértékét is őrizze meg. Ám ehhez a 4,5 százaléknál nagyobb mértékben szükséges emelni - fűzte hozzá.

A megnevezett számok az emelés alsó, minimális szintjeit jelentik - mondta a tárcavezető. A béremelési ajánlásoknál a kormány 3 tényezőt vett figyelembe: egyrészt, hogy jövőre a fogyasztói árak éves átlagban 3,5 százalékkal emelkednek, másrészt hogy bevezetik az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert, valamint hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékkal nő.

Szakszervezeti kétségek

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a munkavállalói oldal nevében elégtelennek nevezte a kormányzati bérajánlatot, hiszen véleményük szerint az csak ahhoz elég, hogy kompenzálja az adórendszer változásainak hatását s így szinten tartsa a nettó bért, nem reagál ugyanakkor a munkatermelékenység kormány által is betervezett 3,3 százalékos növekedésére, és a tervezett 3,5 százalékos inflációt sem ellensúlyozza.

Az MSZOSZ elnöke szerint a kormány javaslatából egyedül a "legalább" szó támogatható, "de valójában az is kevés". Pataky hangsúlyozta azt is, hogy álláspontjuk szerint a minimálbér és a garantált bérminimum arányának változatlannak kellene maradnia.

Számítsa ki, mennyi lesz a nettója!

Bruttó 220 ezer forint nettója most 148 554 forint, ez az adóváltozások után (gyerekkedvezmény nélkül) csökkenne 143 968 forintra. Az alacsonyabban keresők még rosszabbul járnak: például bruttó 100 ezer forintnál 76 510 forint helyett a munkavállaló 74 780 forintot kapna az új rendszerben. A jól keresők viszont sokat nyerhetnek: például bruttó 500 ezer forintnál a nettó bér 274 300 forintról a vélhetően motiválóbb 313 400 forintra nőne.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára a munkáltatók nevében "reális, megállapodáshoz közeli" összegnek nevezte a kormány javaslatait. Pataky Péterrel vitatkozva arra tett javaslatot, hogy kisebb ütemben növekedjen a garantált bérminimum, mint a minimálbér; mint mondta, utóbbinál viszont "toleránsabbak" lesznek.

A munkáltatók nevében Dávid Ferenc következő lépésként háromoldalú, de szűk körű és informális tárgyalásokat javasolt, ezt a kormányoldal és a munkavállalói oldal is elfogadhatónak tartotta, az egyeztetés előreláthatólag a jövő héten lesz - írta az MTI.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a héten egy sajtótájékoztatón kifejtette: a bérek vásárlóértékének megőrzése a minimális cél, és több szakszervezeti vezető is úgy vélekedett: egy 4,5 százalékos minimálbér-emelés csak az új adórendszer által „előállított” veszteségeket pótolná, így az infláció miatt nem lehetne megőrizni a reálértéket. A munkaadók azzal egyetértettek ugyan, hogy nem romolhat a munkavállalók nettó pozíciója, ám úgy vélték: a munkavállalói oldalnak is el kell fogadnia, hogy – mivel jövőre csak szolid gazdasági növekedés várható, és nem csökkentik a járulékokat és az élőmunka terhét sem a munkaadói oldalon - ennél nagyobb emelésre nincs lehetőségük.

Egymillióból 400 ezer új munkahely?

A 2013-15 közötti időszakra évi 1000 milliárd forinttal nőhet az államháztartás bevétele, míg kiadási oldala 600-800 milliárd forinttal csökkenhet, többek között az adósságszolgálat, a PPP-programokkal kapcsolatos kiadások és az állam működési költségeinek zsugorodása következtében - mondta Matolcsy György az OÉT-en pénteken.

A bevételi oldal alapvetően a foglalkoztatás bővítésének köszönhetően emelkedhet Matolcsy György szerint, aki elmondta, hogy a kormány 2015-ig 400 ezer új adózó munkahely létrejöttével számol. Pataky Péter ehhez hozzáfűzte: nem látszik, hogy a foglalkoztatás jelentősen nőhetne jövőre. A kormány láthatóan a büdzsét is úgy tervezte, hogy a termelékenység bővülése alapozza meg a növekedést, vagyis ugyanazzal a létszámmal nagyobb eredményt érnek el a cégek - hangsúlyozta az MSZOSZ elnöke.

Orbán Viktor a szeptember 20-ai OÉT-en még arról beszélt, hogy a következő években egymillió új munkahely létrehozását kívánja elérni a kormány. A miniszterelnök akkor közölte azt is: az elmúlt száz napban létrejött a politikai alap, amelyre „fel lehet építeni azt a felépítményt, amely egymillió új munkahelyet jelent a következő években”.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára korábban azt mondta egy rendezvényen: az egymillió új munkahely megteremtésének célja mozgósította az embereket, amikor megadták a Fidesznek a kétharmados felhatalmazást. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem a kormány teremti meg az állásokat, hanem a vállalkozások, a kormány pedig kialakítja az ehhez szükséges környezetet.