Békét kötöttek az iskolaszövetkezetek és a kölcsönzők
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNéhány évvel ezelőtt még nyíltan ellenséges volt a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek viszonya. Mára megbékéltek egymással, és a megrendelések teljesítése érdekében vállalják a partnerséget a több mint kétszázezer munkavállalóval dolgozó szektorok szolgáltatói.
Megszűnhet az ellenségeskedés az atipikus foglalkoztatás körében évente mintegy kétszázezer munkavállalót kiközvetítő szolgáltatók, a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek között (létszámokat lásd a keretben). A közeli múltban a kölcsönzők többsége még indokolatlan versenyelőnyt jelentő rejtett munkaerő-kölcsönzéssel vádolta az iskolaszövetkezeteket, melyek a munkára nevelésre és a fiatalok biztonságos munkavégzésére hivatkozva védték kiváltságukat - a szerintük - a járulékmentességükre irigykedő kölcsönzőkkel szemben.
A vita szakmai téren még nem zárult le, ezt jelzi, hogy a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) határozottan protestált a szövetkezei törvény év eleji módosításával kapcsolatban. Az indulásakor a Magyarországon működő külföldi multinacionális munkaerő-kölcsönzőket összefogó szövetség szerint a módosítás következménye lehetne, hogy "a Munka Törvénykönyve szerinti szabályok keretei között legálisan működő kölcsönző cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy száma szorul ki a munkaerőpiacról (és marad ez által jövedelem és biztosítási jogviszony nélkül), helyüket a biztosítási jogviszonnyal amúgy is rendelkező diákok veszik át". A szövetség vészjósló előrejelzése szerint mindez jelentősen csökkentené a társadalombiztosítás bevételeit és a költségvetés kiadásait is: növekedne a munkanélküliek és a szociális ellátásra szorulók létszáma. Végül ebből semmi nem igazolódott be, a szövetkezeti törvény módosítását az Alkotmánybíróság határozata - igaz, más indokra hivatkozva -alkotmányellenesnek nyilvánította.
A jogi vita bármeddig folytatódhat, de a sürgető gazdasági érdekek a megállapodás felé mutatnak. A közös piacon működő - eddigi? - konkurensek ellenszenve mára megértéssé csitult, partnerséget vállalnak egymással, és úgy tűnik, a válság felgyorsította ezt a folyamatot. Egy a számos ok közül, amiért érdemes kölcsönzők és iskolaszövetkezetek együttműködése, hogy a rugalmasabb munkaidőben dolgozó és képzetlenebb diákok más területeken vethetők be, mint a kötött munkaidőre szívesebben elszerződő szaktudással rendelkező felnőtt munkavállalók. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző összefogásával egy szolgáltatás nagyobb eséllyel érvényesül a piacon, mert azt a megrendelőt sem veszíti el, amely hosszabb távon teljes munkaidőben venne igénybe képzett szakembereket, vagy csak heti pár órában van szüksége betanított munkaerőre: előbbi feladatot felnőttek kölcsönzésével, utóbbit diákmunka szervezőkkel oldja meg.
A piaci igények hatékonyabb kiszolgálása érdekében az ismertebb cégek közül többen nyíltan vállalt partneri kapcsolatban működnek. A nagyobb iskolaszövetkezetek közül a Fürge Diáknak a Humánia Kft. a társa, a Mind-Diák Szövetkezet a Humán Centrum Kft.-vel működik együtt és a Pannon Work is két lábon áll. A kölcsönző cégek közül a Trenkwalder két éve vette meg a Pensum Kft. és a Pensum Humánerőforrás fejlesztő Kft. többségi tulajdonát, így nyerve teret a diákmunka piacon.
- A két szolgáltató szektor nemcsak jól megfér a piacon, hanem jól kiegészítik egymást, növelve az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit - mondta Kovács Kitti, a Diákmánia Iskolaszövetkezettel együttműködési partnerségi viszonyban működő Job and Career Kft. irodavezetője.
Az iskolaszövetkezeti és a munkaerő-kölcsönzésben történő foglalkoztatás közös jellemzője, hogy a megrendelő részére a kiválasztás, toborzás teljes egészében a szolgáltató cégek feladata. Mindkét esetben a szolgáltatónál, azaz a kölcsönbeadónál vagy az iskolaszövetkezetnél vannak állományban, szerződésben a munkavállalók, nem a megrendelő statisztikai létszámát növelik. Ezáltal a munkajogi felelősség, a bérszámfejtési és egyéb adminisztratív terhek mérséklődnek, ehhez jelentős idő- és költségmegtakarítás társul. Nagyobb létszámú projektben még jelentősebb segítséget kap a megrendelő HR osztálya.
Jelentős eltérés, hogy míg a diákmunkánál egy adott feladat elvégzésére az iskolaszövetkezet tervezi meg a létszámot, irányítja a diákmunkásokat, addig a munkaerő-kölcsönzésben a kölcsönvevő joga és lehetősége a munkavállalók utasítása, betanítása, munkaidejük szervezése.
A diákmunka jó alternatíva az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztratív bonyolultságával szemben, elláthat betanított feladatokat, mint pl. a mezőgazdasági és egyéb, idényjellegű tevékenységek. A munkaerő-kölcsönzésben azonban több hónapra, betanított, szakmunkás és irodai területekre már tanulmányaikat befejezett, sokszor több éves tapasztalattal rendelkező szakemberek a keresettek.
Kovács Kitti szerint a diákmunka keretében foglalkoztatott tanulók nappalis jogviszonyuk végén pályakezdőként könnyebben elhelyezhetők: egyrészt értékes munkatapasztalatot szereztek több területen, ismerik a vállalatok elvárásait, másrészt munkába állásukat segíti az iskolaszövetkezetek együttműködése a munkaerő-kölcsönző cégekkel.
Vita a jog asztalánál - egyetértés a piacon?
A vita szakmai téren még nem zárult le, ezt jelzi, hogy a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) határozottan protestált a szövetkezei törvény év eleji módosításával kapcsolatban. Az indulásakor a Magyarországon működő külföldi multinacionális munkaerő-kölcsönzőket összefogó szövetség szerint a módosítás következménye lehetne, hogy "a Munka Törvénykönyve szerinti szabályok keretei között legálisan működő kölcsönző cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy száma szorul ki a munkaerőpiacról (és marad ez által jövedelem és biztosítási jogviszony nélkül), helyüket a biztosítási jogviszonnyal amúgy is rendelkező diákok veszik át". A szövetség vészjósló előrejelzése szerint mindez jelentősen csökkentené a társadalombiztosítás bevételeit és a költségvetés kiadásait is: növekedne a munkanélküliek és a szociális ellátásra szorulók létszáma. Végül ebből semmi nem igazolódott be, a szövetkezeti törvény módosítását az Alkotmánybíróság határozata - igaz, más indokra hivatkozva -alkotmányellenesnek nyilvánította.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai azt mutatják, 2009-ben 79 085 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel, ez 32,3 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évi létszám. Szakemberek véleménye szerint iskolaszövetkezeti tagként éves szinten mintegy 130-150 ezer diák vállal munkát (hivatalos adat nem áll rendelkezésre).
A jogi vita bármeddig folytatódhat, de a sürgető gazdasági érdekek a megállapodás felé mutatnak. A közös piacon működő - eddigi? - konkurensek ellenszenve mára megértéssé csitult, partnerséget vállalnak egymással, és úgy tűnik, a válság felgyorsította ezt a folyamatot. Egy a számos ok közül, amiért érdemes kölcsönzők és iskolaszövetkezetek együttműködése, hogy a rugalmasabb munkaidőben dolgozó és képzetlenebb diákok más területeken vethetők be, mint a kötött munkaidőre szívesebben elszerződő szaktudással rendelkező felnőtt munkavállalók. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző összefogásával egy szolgáltatás nagyobb eséllyel érvényesül a piacon, mert azt a megrendelőt sem veszíti el, amely hosszabb távon teljes munkaidőben venne igénybe képzett szakembereket, vagy csak heti pár órában van szüksége betanított munkaerőre: előbbi feladatot felnőttek kölcsönzésével, utóbbit diákmunka szervezőkkel oldja meg.
A piaci igények hatékonyabb kiszolgálása érdekében az ismertebb cégek közül többen nyíltan vállalt partneri kapcsolatban működnek. A nagyobb iskolaszövetkezetek közül a Fürge Diáknak a Humánia Kft. a társa, a Mind-Diák Szövetkezet a Humán Centrum Kft.-vel működik együtt és a Pannon Work is két lábon áll. A kölcsönző cégek közül a Trenkwalder két éve vette meg a Pensum Kft. és a Pensum Humánerőforrás fejlesztő Kft. többségi tulajdonát, így nyerve teret a diákmunka piacon.
Álláskeresés helyett munka?
- A két szolgáltató szektor nemcsak jól megfér a piacon, hanem jól kiegészítik egymást, növelve az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit - mondta Kovács Kitti, a Diákmánia Iskolaszövetkezettel együttműködési partnerségi viszonyban működő Job and Career Kft. irodavezetője.
Az iskolaszövetkezeti és a munkaerő-kölcsönzésben történő foglalkoztatás közös jellemzője, hogy a megrendelő részére a kiválasztás, toborzás teljes egészében a szolgáltató cégek feladata. Mindkét esetben a szolgáltatónál, azaz a kölcsönbeadónál vagy az iskolaszövetkezetnél vannak állományban, szerződésben a munkavállalók, nem a megrendelő statisztikai létszámát növelik. Ezáltal a munkajogi felelősség, a bérszámfejtési és egyéb adminisztratív terhek mérséklődnek, ehhez jelentős idő- és költségmegtakarítás társul. Nagyobb létszámú projektben még jelentősebb segítséget kap a megrendelő HR osztálya.
Jelentős eltérés, hogy míg a diákmunkánál egy adott feladat elvégzésére az iskolaszövetkezet tervezi meg a létszámot, irányítja a diákmunkásokat, addig a munkaerő-kölcsönzésben a kölcsönvevő joga és lehetősége a munkavállalók utasítása, betanítása, munkaidejük szervezése.
A diákmunka jó alternatíva az egyszerűsített foglalkoztatás adminisztratív bonyolultságával szemben, elláthat betanított feladatokat, mint pl. a mezőgazdasági és egyéb, idényjellegű tevékenységek. A munkaerő-kölcsönzésben azonban több hónapra, betanított, szakmunkás és irodai területekre már tanulmányaikat befejezett, sokszor több éves tapasztalattal rendelkező szakemberek a keresettek.
Kovács Kitti szerint a diákmunka keretében foglalkoztatott tanulók nappalis jogviszonyuk végén pályakezdőként könnyebben elhelyezhetők: egyrészt értékes munkatapasztalatot szereztek több területen, ismerik a vállalatok elvárásait, másrészt munkába állásukat segíti az iskolaszövetkezetek együttműködése a munkaerő-kölcsönző cégekkel.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek



Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?