Súlyos ellentmondások a rokkantsági rendszerben
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA rokkantsági ellátások támogatási rendszere bonyolult és ellentmondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hiányoznak; kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása - rögzíti a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése, amely szerint ma 728 ezren kapnak rokkantsági nyugellátást.
Az újjászervezésben érintett területeket bemutató sorozatában az NGM a rokkantsági ellátásokról szólva kiemeli: ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t csaknem 10 százalékkal növelné.
Az elemzés leszögezi: ma Magyarország jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő más országok; rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.
A magyar támogatási rendszer legsúlyosabb ellentmondása, hogy a munkáltató nem kap érdemi felvilágosítást a megváltozott munkaképességű rehabilitációs értékeléséről, és így nehéz az érintettet elhelyezni a megfelelő munkakörbe. Ellentmondásos az is - fűzi hozzá a minisztérium -, hogy a rendszer nem különbözteti meg a teljes rehabilitációt a részleges rehabilitációtól; bár a rehabilitáció eredményességének megvizsgálására sokszor szükség lenne, az még sincs legtöbbször előírva, így a költségvetésből nyújtott bértámogatási rendszer túl bőkezű.
A dokumentum utal arra, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai alapján 2010 szeptemberében 2.926.090 fő részesült nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, ebből 728.601 fő, azaz az ellátottak 24,9 százaléka kapott rokkantsági nyugellátást. A rokkantnyugdíjasok 52 százaléka korbetöltött rokkantsági nyugdíjban, 48 százaléka pedig korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült.
Az Európai Unió élenjáró országaiban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása 40 százalékos, míg itthon csupán 12-15 százalékos. A munkaképes korú népességen belül hazánkban kiemelkedően magas a rokkantsági ellátásban részesülők aránya, 2007-ben meghaladta a 12 százalékot, míg Szlovákiában csak 6,3 százalék volt ez az arány, az OECD-átlag pedig ennél is kevesebb, 5,8 százalék.
Az NGM közli azt is, hogy jelenleg 60-65 ezer azon megváltozott munkaképességű munkavállalók száma, akiknek a foglalkoztatása után a munkáltató támogatásban részesül. Azoknak a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a száma pedig, akiket a munkáltatók a foglalkoztatási kvóta teljesítése érdekében foglalkoztatnak, ismeretlen.
Az álláskeresőként regisztrált megváltozott munkaképességű személyek száma 40-45 ezer fő, rehabilitációs járadékban jelenleg néhány ezer fő részesül, ám számuk rövid időn belül 15-20 ezerre emelkedhet. Néhány ezren vannak azok, akiknek elhelyezkedésük érdekében együtt kell működniük az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, számuk néhány év alatt 50-60 ezer főre emelkedhet. Százezer főre becsülhető azoknak a száma, akik kiszorultak a munkaerőpiacról, aktív korú egészségkárosodott személyek, és megfelelő színvonalú társadalombiztosítási vagy szociális ellátással nem rendelkeznek.
Az elemzés leszögezi: ma Magyarország jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő más országok; rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.
A magyar támogatási rendszer legsúlyosabb ellentmondása, hogy a munkáltató nem kap érdemi felvilágosítást a megváltozott munkaképességű rehabilitációs értékeléséről, és így nehéz az érintettet elhelyezni a megfelelő munkakörbe. Ellentmondásos az is - fűzi hozzá a minisztérium -, hogy a rendszer nem különbözteti meg a teljes rehabilitációt a részleges rehabilitációtól; bár a rehabilitáció eredményességének megvizsgálására sokszor szükség lenne, az még sincs legtöbbször előírva, így a költségvetésből nyújtott bértámogatási rendszer túl bőkezű.
A dokumentum utal arra, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai alapján 2010 szeptemberében 2.926.090 fő részesült nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, ebből 728.601 fő, azaz az ellátottak 24,9 százaléka kapott rokkantsági nyugellátást. A rokkantnyugdíjasok 52 százaléka korbetöltött rokkantsági nyugdíjban, 48 százaléka pedig korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült.
Az Európai Unió élenjáró országaiban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása 40 százalékos, míg itthon csupán 12-15 százalékos. A munkaképes korú népességen belül hazánkban kiemelkedően magas a rokkantsági ellátásban részesülők aránya, 2007-ben meghaladta a 12 százalékot, míg Szlovákiában csak 6,3 százalék volt ez az arány, az OECD-átlag pedig ennél is kevesebb, 5,8 százalék.
Az NGM közli azt is, hogy jelenleg 60-65 ezer azon megváltozott munkaképességű munkavállalók száma, akiknek a foglalkoztatása után a munkáltató támogatásban részesül. Azoknak a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a száma pedig, akiket a munkáltatók a foglalkoztatási kvóta teljesítése érdekében foglalkoztatnak, ismeretlen.
Az álláskeresőként regisztrált megváltozott munkaképességű személyek száma 40-45 ezer fő, rehabilitációs járadékban jelenleg néhány ezer fő részesül, ám számuk rövid időn belül 15-20 ezerre emelkedhet. Néhány ezren vannak azok, akiknek elhelyezkedésük érdekében együtt kell működniük az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, számuk néhány év alatt 50-60 ezer főre emelkedhet. Százezer főre becsülhető azoknak a száma, akik kiszorultak a munkaerőpiacról, aktív korú egészségkárosodott személyek, és megfelelő színvonalú társadalombiztosítási vagy szociális ellátással nem rendelkeznek.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?