Egyre nagyobb teret nyer a munkaerő-kölcsönzés
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA nemrégiben közzétett, az EU néhány országára kiterjedő statisztikai gyűjtés szerint 2010-ben 25,2 százalékkal több kölcsönzött munkavállalót alkalmaztak a cégek, vagyis ez az atipikus foglalkoztatási forma lehet a válságból való kilábalás egyik zászlóshajója.
A magyarul munkaerő-kölcsönzésnek nevezett atipikus foglalkoztatási formában a munkavállalók egy ügynökséggel kötnek munkaszerződést, aki utána betöltetetlen állásokkal rendelkező munkaadókhoz "rendeli ki" a munkavállalókat. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályok szerint az ilyen munkavállalók a "tipikus munkavállalókéval" azonos jogokkal rendelkeznek, és sokan egy éven belül a kölcsönbevevő cégnél véglegesen el is helyezkednek.
A Munkaerőközvetítő Ügynökségek Európai Szövetsége, vagyis az Eurociett számításai szerint az európai gazdasági fellendülésben, és munkaerőpiac rugalmasabbá tételében élenjáró Németországban 2011 januárjában 37,8 százalékkal több kölcsönzött munkavállalót alkalmaztak, mint egy évvel korábban.
Olaszországban 31,5 százalékkal nőtt a kölcsönzött munkavállalók által ledolgozott órák száma, és ugyanez a tendencia volt jellemző Franciaországban is, ott 24,5 százalékos volt a ledolgozott órák számát tekintve a növekedés egy év alatt. Az árbevétel szintén 25,5 százalékkal nőtt Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában pedig a forgalom terén is 10 százalék körüli növekedést tapasztaltak. (Hollandiában azonban magas bázisról: ebben az országban hagyományosan igen elterjedt ezt a munkaszerződés-típus). Belgiumban ráadásul mind a fizikai, mind a szellemi munka terén növekedést mértek.
Denis Pennel, az Eurociett ügyvezető igazgatója a növekedéssel kapcsolatban kijelentette: "Minden jel azt mutatja, hogy a munkaerő-kölcsönzési piac fellendülése folytatódik. Ez több állást jelent több embernek, azt, hogy egész Európában csökken a munkanélküliség aránya."
A szövetség a növekedési adatokat a munkaerőközvetítő vállalatok munkaerő-kölcsönzésből származó bevételei, illetve a kölcsönzés keretében végzett munkaórák száma alapján számította ki, ám a vizsgálatba nem vonták bele az összes európai országot, csak Franciaországra, Belgiumra, Hollandiára, Lengyelországra, Olaszországra, Németországra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki.
Az európai munkerő-kölcsönzési piacot részben a "hagyományos" munkaerőpiac világviszonylatbani túlszabályozottsága hozta létre. 2009-ben az EU a bevételek alapján a világ kölcsönzött munkaerő piacának 40 százalékát tette ki körülbelül hárommillió teljes munkaidőben foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalóval.
Magyarországon 2011-ben esedékes a munkaerő-kölcsönzés európai szabályainak harmonizációja a Munka Törvénykönyvének XI. fejezetével.
A Munkaerőközvetítő Ügynökségek Európai Szövetsége, vagyis az Eurociett számításai szerint az európai gazdasági fellendülésben, és munkaerőpiac rugalmasabbá tételében élenjáró Németországban 2011 januárjában 37,8 százalékkal több kölcsönzött munkavállalót alkalmaztak, mint egy évvel korábban.
Olaszországban 31,5 százalékkal nőtt a kölcsönzött munkavállalók által ledolgozott órák száma, és ugyanez a tendencia volt jellemző Franciaországban is, ott 24,5 százalékos volt a ledolgozott órák számát tekintve a növekedés egy év alatt. Az árbevétel szintén 25,5 százalékkal nőtt Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában pedig a forgalom terén is 10 százalék körüli növekedést tapasztaltak. (Hollandiában azonban magas bázisról: ebben az országban hagyományosan igen elterjedt ezt a munkaszerződés-típus). Belgiumban ráadásul mind a fizikai, mind a szellemi munka terén növekedést mértek.
Denis Pennel, az Eurociett ügyvezető igazgatója a növekedéssel kapcsolatban kijelentette: "Minden jel azt mutatja, hogy a munkaerő-kölcsönzési piac fellendülése folytatódik. Ez több állást jelent több embernek, azt, hogy egész Európában csökken a munkanélküliség aránya."
A szövetség a növekedési adatokat a munkaerőközvetítő vállalatok munkaerő-kölcsönzésből származó bevételei, illetve a kölcsönzés keretében végzett munkaórák száma alapján számította ki, ám a vizsgálatba nem vonták bele az összes európai országot, csak Franciaországra, Belgiumra, Hollandiára, Lengyelországra, Olaszországra, Németországra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki.
Az európai munkerő-kölcsönzési piacot részben a "hagyományos" munkaerőpiac világviszonylatbani túlszabályozottsága hozta létre. 2009-ben az EU a bevételek alapján a világ kölcsönzött munkaerő piacának 40 százalékát tette ki körülbelül hárommillió teljes munkaidőben foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalóval.
Magyarországon 2011-ben esedékes a munkaerő-kölcsönzés európai szabályainak harmonizációja a Munka Törvénykönyvének XI. fejezetével.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?