kapubanner for mobile

Az átlagos nettó kereset 140 300 forint volt az első félévben

Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat

2011 első félévében a bruttó átlagkeresetek 3,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 400 forint volt, nettóban pedig 140 300 forint - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-júniusban 1 millió 843 ezren dolgoztak, 39 ezer fővel (2,2 százalékkal) többen az egy évvel korábbihoz képest. A költségvetési szférában dolgozók 732 ezer fős létszáma 36 ezer fővel (4,7 százalékkal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők év kezdeti, 13 ezer fős létszáma júniusra 78 ezerre nőtt. Így az időszak alatt átlagosan közel 52 ezer fő volt a közfoglalkoztatottak létszáma, 73 százalékuk részmunkaidős. A közfoglalkoztatás nélküli 680 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január-júniusi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az a
Számolja ki bérét a kalkulátorunkkal:

Bérkalkulátor 2012
Bérkalkulátor 2011
Bérkalkulátor 2010
lkalmazottak létszáma 104 ezer fő volt. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 678 ezres létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január-júniusban.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 300 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3 százalékkal nőttek, a költségvetés területén - a 2010. évi eseti keresetki-egészítés januári és márciusi kifizetése miatt - 1,1 százalékkal csökkentek 2010 azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (480 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (394 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (371 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-júniusban a teljes munkaidősök mintegy 43 százaléka átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, így a szféra kompenzációval együttesen számított keresete az előző évi szinten maradt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első hat hónapjában átlagosan 4,9 százalék, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,6 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 182 600) forint volt, átlagosan 5,2 százalékkal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 225 100 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3,7 százalékkal haladta meg az előző év január-júniusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalék volt.
  • 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek