Csúszik az új munkatörvénykönyv - várhatóan csak júliusban lép életbe
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA legfőbb változás, amelyben a szakszervezeti vezetők beszámolója szerint egyetértett mindhárom oldal a csütörtöki egyeztetésen, hogy több időre lesz szükség az új munkatörvénykönyv bevezetésére. Bár hivatalos döntés nem született, várhatóan júliusra tolódik az új szabályozási csomag életbe lépése az eredetileg januárra tervezett időpontról - tudta meg az Origo.
Az Origo információi szerint néhány kérdésben közeledtek az álláspontok, azonban továbbra is éles vitapont a munkatörvénykönyv érdekegyeztetési tárgyalásain a szakszervezetek jogainak kérdése. A túlórában, a kártérítési felelősségben és a szabályozás fél évvel való elcsúsztatásában viszont egyetértettek. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, és Pataky Péter, az MSZOSZ vezetője azt mondta, csak elvi megállapodások születtek, melyeket nem vetettek papírra.
Elvi egyetértés született a túlóra kérdésében: a jelenlegi állás szerint a munkaadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia arról, hogy a túlóráért járó pihenőidőt mikor kapja meg a dolgozó, ha nincs megegyezés, úgy pénzben kell kifizetni a járandóságot. A munkavállalók gondatlan károkozás esetén való kártérítési kötelezettsége sem korlátlan már, bár Pataky Péter szerint a mértékén még vitatkoztak. Gaskó István szerint előre haladtak az állami cégeknél dolgozókat érintő egyes szabályokban is. Kikerülhet az Mt.-ből az állami cégeknél dolgozókra vonatkozó bérplafon, illetve több más szabály, mint például a végkielégítés. Szóba került, de a kormányt képviselő Czomba Sándor államtitkár nem volt felhatalmazva a szakszervezetek jogállásáról szóló szabályokban való megegyezésre - így látta Gaskó István.
Felmérés: a többség elégedetlen a kormány eddigi intézkedéseivel
Egy friss, öt szakszervezet megbízásából készített reprezentatív felmérés eredményeit is ismertették csütörtökön, mely szerint az emberek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a munkaadóknak kedvez a munka törvénykönyvének módosítása, és a lakosság 88 százaléka elvárja, hogy a kormány a változtatások előtt egyeztessen minden szakszervezettel.
A Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezete, a BKV HÉV Dolgozók Szakszervezete, a Budapesti Trolibuszközlekedési Dolgozók Szakszervezete, és a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MSZ) megbízásából az Ipsos végezte el a kutatást, s az eredményeket az országgyűlési képviselőknek is eljuttatták - mondta Kiss László, az MSZ elnöke.
Népszavazás jöhet?
A képviselőknek címzett levél szerint "ma Magyarországon három millió munkavállaló jogait és megélhetését érinti hátrányosan az új munka törvénykönyve jelenlegi tervezete. Szerintünk ez olyan súlyú ügy, melyről szélesebb társadalmi, szakszervezeti egyeztetést szükséges tartani, és akár a népszavazás intézményétől sem kell megriadni". Papp Zoltán, a VSZ elnöke is hangsúlyozta, megfontolják egy népszavazás kezdeményezését a kérdésben.
Még sok a tájékozatlan
Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a felmérés eredményeit ismertetve elmondta: a válaszadók 87 százaléka hallott róla, hogy a kormány módosítja a Munka törvénykönyvét, míg 13 százalék nem értesült erről. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a változtatások inkább a munkaadók érdekeit tartják szem előtt, és csak 15 százalék szerint a munkavállalókét - hívta fel a figyelmet az elnök, hozzáfűzve, hogy a megkérdezettek több mint ötöde nem tudta megítélni a kérdést, vagy nem válaszolt. Utóbbi arra utal, hogy még sokan tájékozatlanok a tervezett módosítások tartalmát illetően - mondta.
Elvárják az egyeztetést
A felmérésnek arra a kérdésére, hogy elvárható-e, hogy a munka törvénykönyvének módosítása előtt a kormány egyeztessen minden szakszervezettel a válaszadók 88 százaléka felelt igennel, 10 százaléka nemmel és 2 százalék nem tudott véleményt nyilvánítani - jelezte a szakszervezeti vezető. A válaszolók 50 százaléka tart szükségesnek egy népszavazást a törvénykönyv megismert tervezetének elfogadásáról, míg 46 százalék szerint nincs szükség erre. A felmérésből kiderült az is, hogy ha lenne népszavazás a módosításról, a megkérdezettek 84 százaléka elmenne szavazni, 12 százalék otthon maradna - ismertette Gulyás Attila.
Erősebb szakszervezeteket akarnak
A kutatás kitért arra is, hogy az emberek szerint szükség van-e arra, hogy a jelenleginél erősebb szakszervezetek működjenek a munkahelyeken. A válaszadók jelentős többsége, 83 százaléka jelezte igényét az erősebb szakszervezetekre, míg 12 százalék nem tartotta fontosnak a szakszervezetek szerepének növelését. A felnőtt népesség a kutatás tapasztalatai alapján inkább elégedetlen a kormánynak a munkavállalókat érintő eddigi intézkedéseivel: 69 százaléka válaszolt így, miközben 20 százaléka elégedett a lépésekkel - mondta Gulyás Attila. Kérdésre válaszolva kiemelte, a felmérést azért tartották fontosnak, "hogy ne tudjon senki mellébeszélni,(...) szembesítsünk mindenkit azzal, hogy mi a vélemény" a Munka törvénykönyvéről. Mint elmondta, egyelőre kivárják, lesz-e érdemi egyeztetés a törvénykönyvről, ha nem lesz ilyen, akkor "marad az utca mindenki számára". Papp Zoltán a "munkavállalók asztala" kezdeményezésről - amelynek keretében a munkavállalók szeptemberben az ország 25 nagyobb vasútállomásán kihelyezett füzetekbe fejthették ki véleményüket a készülő törvénykönyvről - elmondta: a hozzászólásokból "a bizonytalanság, a félelem, és a megalázottság érzése sugárzik". Hozzátette: összegyűjtik a véleményeket, és jövő héten átadják a Fidesz frakciónak.
Origo/MTI
Elvi egyetértés született a túlóra kérdésében: a jelenlegi állás szerint a munkaadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia arról, hogy a túlóráért járó pihenőidőt mikor kapja meg a dolgozó, ha nincs megegyezés, úgy pénzben kell kifizetni a járandóságot. A munkavállalók gondatlan károkozás esetén való kártérítési kötelezettsége sem korlátlan már, bár Pataky Péter szerint a mértékén még vitatkoztak. Gaskó István szerint előre haladtak az állami cégeknél dolgozókat érintő egyes szabályokban is. Kikerülhet az Mt.-ből az állami cégeknél dolgozókra vonatkozó bérplafon, illetve több más szabály, mint például a végkielégítés. Szóba került, de a kormányt képviselő Czomba Sándor államtitkár nem volt felhatalmazva a szakszervezetek jogállásáról szóló szabályokban való megegyezésre - így látta Gaskó István.
Felmérés: a többség elégedetlen a kormány eddigi intézkedéseivel
Egy friss, öt szakszervezet megbízásából készített reprezentatív felmérés eredményeit is ismertették csütörtökön, mely szerint az emberek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a munkaadóknak kedvez a munka törvénykönyvének módosítása, és a lakosság 88 százaléka elvárja, hogy a kormány a változtatások előtt egyeztessen minden szakszervezettel.
A Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezete, a BKV HÉV Dolgozók Szakszervezete, a Budapesti Trolibuszközlekedési Dolgozók Szakszervezete, és a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MSZ) megbízásából az Ipsos végezte el a kutatást, s az eredményeket az országgyűlési képviselőknek is eljuttatták - mondta Kiss László, az MSZ elnöke.
Népszavazás jöhet?
A képviselőknek címzett levél szerint "ma Magyarországon három millió munkavállaló jogait és megélhetését érinti hátrányosan az új munka törvénykönyve jelenlegi tervezete. Szerintünk ez olyan súlyú ügy, melyről szélesebb társadalmi, szakszervezeti egyeztetést szükséges tartani, és akár a népszavazás intézményétől sem kell megriadni". Papp Zoltán, a VSZ elnöke is hangsúlyozta, megfontolják egy népszavazás kezdeményezését a kérdésben.
Még sok a tájékozatlan
Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a felmérés eredményeit ismertetve elmondta: a válaszadók 87 százaléka hallott róla, hogy a kormány módosítja a Munka törvénykönyvét, míg 13 százalék nem értesült erről. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a változtatások inkább a munkaadók érdekeit tartják szem előtt, és csak 15 százalék szerint a munkavállalókét - hívta fel a figyelmet az elnök, hozzáfűzve, hogy a megkérdezettek több mint ötöde nem tudta megítélni a kérdést, vagy nem válaszolt. Utóbbi arra utal, hogy még sokan tájékozatlanok a tervezett módosítások tartalmát illetően - mondta.
Elvárják az egyeztetést
A felmérésnek arra a kérdésére, hogy elvárható-e, hogy a munka törvénykönyvének módosítása előtt a kormány egyeztessen minden szakszervezettel a válaszadók 88 százaléka felelt igennel, 10 százaléka nemmel és 2 százalék nem tudott véleményt nyilvánítani - jelezte a szakszervezeti vezető. A válaszolók 50 százaléka tart szükségesnek egy népszavazást a törvénykönyv megismert tervezetének elfogadásáról, míg 46 százalék szerint nincs szükség erre. A felmérésből kiderült az is, hogy ha lenne népszavazás a módosításról, a megkérdezettek 84 százaléka elmenne szavazni, 12 százalék otthon maradna - ismertette Gulyás Attila.
Erősebb szakszervezeteket akarnak
A kutatás kitért arra is, hogy az emberek szerint szükség van-e arra, hogy a jelenleginél erősebb szakszervezetek működjenek a munkahelyeken. A válaszadók jelentős többsége, 83 százaléka jelezte igényét az erősebb szakszervezetekre, míg 12 százalék nem tartotta fontosnak a szakszervezetek szerepének növelését. A felnőtt népesség a kutatás tapasztalatai alapján inkább elégedetlen a kormánynak a munkavállalókat érintő eddigi intézkedéseivel: 69 százaléka válaszolt így, miközben 20 százaléka elégedett a lépésekkel - mondta Gulyás Attila. Kérdésre válaszolva kiemelte, a felmérést azért tartották fontosnak, "hogy ne tudjon senki mellébeszélni,(...) szembesítsünk mindenkit azzal, hogy mi a vélemény" a Munka törvénykönyvéről. Mint elmondta, egyelőre kivárják, lesz-e érdemi egyeztetés a törvénykönyvről, ha nem lesz ilyen, akkor "marad az utca mindenki számára". Papp Zoltán a "munkavállalók asztala" kezdeményezésről - amelynek keretében a munkavállalók szeptemberben az ország 25 nagyobb vasútállomásán kihelyezett füzetekbe fejthették ki véleményüket a készülő törvénykönyvről - elmondta: a hozzászólásokból "a bizonytalanság, a félelem, és a megalázottság érzése sugárzik". Hozzátette: összegyűjtik a véleményeket, és jövő héten átadják a Fidesz frakciónak.
Origo/MTI
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?