Mi fontos a topmenedzsereknek 2011-ben?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA nehéz gazdasági helyzetre utal, hogy a hazai és a kelet-európai régió menedzserei az új piacok elérésén túl a stabilitás megteremtését és a költségcsökkentést tartják a legfontosabb vállalati stratégiai feladatnak. A HR-es intézkedéseket illetően azonban néhány különbség mutatkozik az egyes országok között - derül ki egy friss felmérésből.
A legfontosabb vállalati stratégia 2011-ben: új piacok szerzése
A válaszadó menedzserek 14,6 százaléka tartja fontosnak az új piacok elérését, feltárását és megszerzését, a fontossági sorrendben közvetlenül a vállalat stabilitásának megteremtése (13 százalék) és a költségcsökkentés 13 (százalék) után - világít rá a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Vezetői Tanácsadó cég legfrissebb "P&P Stratégia Barométer kutatása. "
E két utóbbi faktor második helyen való megjelenése egyértelműen utal a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetre. A termék- és szolgáltatási portfolió növelése került a harmadik helyre, mutatván, hogy a válságból való kitörést sok vezető előre meneküléssel, expanzióval képzeli el.
Ez a környezetünktől való eltérő szemléletről vall, mivel Kelet-Európa más országaiban az első helyet a folyamatok optimalizálása szerezte meg.
A rangsorban utolsó helyre került a még inkább környezetbarát megoldások fejlesztése és az egyes tevékenységek vállalaton kívülre helyezése (outsourcing). Sokatmondó, hogy a kutatás-fejlesztésbe való befektetés 1,6 százalékkal az utolsó előtti helyet szerezte meg, bár ez a trend a legtöbb kelet-európai országban, még Ausztriában sem nagyon eltérő a miénktől.
Az ügyfél-elégedettség javítása Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában is fontos tényezője egy vállalat sikerének, Magyarországon a vezetők mindössze 5 százaléka ért ezzel egyet.
15,6 százalékkal került az első helyre a munkahelyi légkör javítása és a dolgozói elkötelezettség növelése a 14 legfontosabb HR stratégiai intézkedés közül. Szorosan utána a vezetői kompetenciák fejlesztése következik 12,3 százalékkal majd a harmadik helyen az egyéni és csoportos személyzet és szervezetfejlesztés áll.
Itt nem nagy az eltérés a minket körülvevő országoktól, ahol a személyzet és szervezetfejlesztés, továbbá a vezetők fejlesztése került az első helyre. Kivétel ez alól, egyben érdekesség, hogy Csehországban és Szlovákiában a vezetők nem tartják igazán fontosnak saját maguk fejlesztését.
A munkahelyi légkör javítása Szerbiában nem hordoz jelentőséget. A cseh menedzsereknek 23 százaléka nyilatkozta, hogy a teljesítmény menedzsment kiemelkedő fontosságú, miközben Szlovákiában erre nem fókuszálnak.
A hazai adatok szerint fontosságot tulajdonítunk még a vállalkozói típusú gondolkodás fejlesztésének, miközben az utolsó helyre került a tehetség menedzsment, a karrier menedzsment és a béren kívüli juttatások optimalizálása.
A munkaadók megkülönböztetése (employer branding) lassan teret nyer térségünkben is, többnyire középen helyezkedik el a prioritások listáján.
Hazánkban a megkérdezettek 20 százaléka pozícionálta az első helyre a stratégiai gondolkodást és ez konszenzust jelent a megkérdezett országok menedzserei között, mivel ez másutt sem volt másként. A kelet-európai régió eredménye ebben az egyben megegyezik a korábbi, a világ további 14 országára kiterjedt kutatással, ahol az amerikai, vagy távol-keleti menedzserek többsége szintén ezt a kvalitást tette a legfontosabb helyre.
Ausztriához hasonlóan nálunk is a határozottság, a döntésképesség kapta a második helyet 13,1 százalékkal, majd rögtön ezt követi a hitelesség 12,3 százalékkal. Ehhez zárkózik fel mint követelmény a karizma.
A kutatás kiemelendő eredménye, hogy melyek a kevésbé fontos kvalitások: négy tényező, egyenlően 1,5 százalékkal alkotja az utolsó helyet a fontossági listán. A bátorság, a kockázatvállalás, a jó elemző készség és a magával ragadó stílus. A kockázatvállalás hátrasorolása a legtöbb országban jól mutatja, hogy a vezetők óvatosabbá váltak.
A válaszadó menedzserek 14,6 százaléka tartja fontosnak az új piacok elérését, feltárását és megszerzését, a fontossági sorrendben közvetlenül a vállalat stabilitásának megteremtése (13 százalék) és a költségcsökkentés 13 (százalék) után - világít rá a Dr. Pendl & Dr. Piswanger Vezetői Tanácsadó cég legfrissebb "P&P Stratégia Barométer kutatása. "
E két utóbbi faktor második helyen való megjelenése egyértelműen utal a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetre. A termék- és szolgáltatási portfolió növelése került a harmadik helyre, mutatván, hogy a válságból való kitörést sok vezető előre meneküléssel, expanzióval képzeli el.
Ez a környezetünktől való eltérő szemléletről vall, mivel Kelet-Európa más országaiban az első helyet a folyamatok optimalizálása szerezte meg.
A rangsorban utolsó helyre került a még inkább környezetbarát megoldások fejlesztése és az egyes tevékenységek vállalaton kívülre helyezése (outsourcing). Sokatmondó, hogy a kutatás-fejlesztésbe való befektetés 1,6 százalékkal az utolsó előtti helyet szerezte meg, bár ez a trend a legtöbb kelet-európai országban, még Ausztriában sem nagyon eltérő a miénktől.
Az ügyfél-elégedettség javítása Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában is fontos tényezője egy vállalat sikerének, Magyarországon a vezetők mindössze 5 százaléka ért ezzel egyet.
A munkahelyi légkör javítása, a dolgozói elkötelezettség növelése
15,6 százalékkal került az első helyre a munkahelyi légkör javítása és a dolgozói elkötelezettség növelése a 14 legfontosabb HR stratégiai intézkedés közül. Szorosan utána a vezetői kompetenciák fejlesztése következik 12,3 százalékkal majd a harmadik helyen az egyéni és csoportos személyzet és szervezetfejlesztés áll.
Itt nem nagy az eltérés a minket körülvevő országoktól, ahol a személyzet és szervezetfejlesztés, továbbá a vezetők fejlesztése került az első helyre. Kivétel ez alól, egyben érdekesség, hogy Csehországban és Szlovákiában a vezetők nem tartják igazán fontosnak saját maguk fejlesztését.
A munkahelyi légkör javítása Szerbiában nem hordoz jelentőséget. A cseh menedzsereknek 23 százaléka nyilatkozta, hogy a teljesítmény menedzsment kiemelkedő fontosságú, miközben Szlovákiában erre nem fókuszálnak.
A hazai adatok szerint fontosságot tulajdonítunk még a vállalkozói típusú gondolkodás fejlesztésének, miközben az utolsó helyre került a tehetség menedzsment, a karrier menedzsment és a béren kívüli juttatások optimalizálása.
A munkaadók megkülönböztetése (employer branding) lassan teret nyer térségünkben is, többnyire középen helyezkedik el a prioritások listáján.
Stratégiai gondolkodás
Hazánkban a megkérdezettek 20 százaléka pozícionálta az első helyre a stratégiai gondolkodást és ez konszenzust jelent a megkérdezett országok menedzserei között, mivel ez másutt sem volt másként. A kelet-európai régió eredménye ebben az egyben megegyezik a korábbi, a világ további 14 országára kiterjedt kutatással, ahol az amerikai, vagy távol-keleti menedzserek többsége szintén ezt a kvalitást tette a legfontosabb helyre.
Ausztriához hasonlóan nálunk is a határozottság, a döntésképesség kapta a második helyet 13,1 százalékkal, majd rögtön ezt követi a hitelesség 12,3 százalékkal. Ehhez zárkózik fel mint követelmény a karizma.
A kutatás kiemelendő eredménye, hogy melyek a kevésbé fontos kvalitások: négy tényező, egyenlően 1,5 százalékkal alkotja az utolsó helyet a fontossági listán. A bátorság, a kockázatvállalás, a jó elemző készség és a magával ragadó stílus. A kockázatvállalás hátrasorolása a legtöbb országban jól mutatja, hogy a vezetők óvatosabbá váltak.
A hazai és kelet-európai kutatásban 394, nemzetközi szinten dolgozó top menedzser nyilvánított véleményt a mai körülmények között legfontosabb vezetői kvalitásokról, vállalati stratégiai, és HR stratégiai kérdésekről.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?