Így alakítaná át a kormány a rendvédelmi érdekképviseletet
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatÁtalakítaná a kormány a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletét, és létrehozná 2012-től a Magyar Rendvédelmi Kart (MRK), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak érdek-képviseleti köztestületét, amelyben kötelező lenne a tagság.
Pintér Sándor belügyminiszter szombaton terjesztette a Ház elé a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely szerint automatikusan az MRK tagjai lennének a rendőrségi, a büntetés-végrehajtási és az adóhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományához tartozók.
Az MRK feladatai közé tartozna például a foglalkozással kapcsolatos ügyekben az érdekképviselet, a hivatásetikai részletszabályok megalkotása, etikai eljárások lefolytatása, véleményalkotás a szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, tagnyilvántartás vezetése.
A törvény kimondaná, hogy a fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint a juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.
Az MRK legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve az ötventagú közgyűlés lenne, amelyet évente legalább egyszer össze kellene hívni, és amelynek tagjait titkos szavazással a tagok választanák meg. A közgyűlés a tagjai közül választaná meg elnökét és alelnökeit. Az MRK felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolná.
A javaslat indoklása szerint a szakszervezetekkel kapcsolatos jelenlegi kedvezményrendszer indokolatlan és fenntarthatatlan, ezért jelentős átalakítása szükséges. Az indítvány értelmében a szolgálatiidő-kedvezmény általános, minden tisztségviselőre kiterjedő jellege megszűnik, mértéke csökken, pénzben történő megváltására pedig a jövőben nem lesz lehetőség. A szakszervezeti kifogás intézménye is megszűnik, és a hatályos rendszerben működő érdekegyeztető fórumok szerepét az MRK veszi át.
A javaslat kimondaná azt is, hogy nem jogosult végkielégítésre a hivatásos állomány azon tagja, aki nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, továbbá az sem, aki a szolgálati viszony megszűnésekor nyugellátásra vagy szolgálati járandóságra jogosult.
A törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának megszűnése esetére is kiterjeszti a tartalékállományt, továbbá megállapítja annak speciális szabályait.
Átalakítások a honvédségnél is
A kormány kezdeményezte a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását is. A javaslat jelentősen átalakítaná a honvédségi szakszervezeteknél jelenleg fennálló kedvezményrendszert: a minden tisztségviselőre kiterjedő szolgálatiidő-kedvezmény esetükben is megszűnne, míg azok, akik továbbra is élhetnének vele, legfeljebb a havi szolgálatteljesítési idő 10 százalékában vehetnék igénybe. Emellett megszűnne a szakszervezeti kifogás intézménye, az indítvány helyette a konzultáció és a tájékoztatás szabályait részletezi.
Ugyanakkor a honvédség továbbra sem követelheti meg, hogy az állomány tagja esetleges szakszervezeti tagságáról nyilatkozzon, így szolgálati viszony létesítését, fenntartását, jogosultságot vagy juttatást nem lehet ettől függővé tenni. Ugyancsak változatlan maradna az a szabály, hogy a honvédségi érdekvédelmi szervek nem szervezhetnek sztrájkot.
A javaslat - amely mindemellett szerteágazó személyügyi, pénzügyi tárgyú, valamint a fegyelmi és a kártérítési felelősséggel kapcsolatos módosításokat is tartalmaz - a tiszthelyettes helyett az altiszt elnevezést használja, illetve egyértelműsíti, hogy a tiszti rendfokozathoz legalább felsőfokú végzettség, az altiszti rendfokozathoz legalább érettségi szükséges, míg a legénységi állománynak minimum alapfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.
Az MRK feladatai közé tartozna például a foglalkozással kapcsolatos ügyekben az érdekképviselet, a hivatásetikai részletszabályok megalkotása, etikai eljárások lefolytatása, véleményalkotás a szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, tagnyilvántartás vezetése.
A törvény kimondaná, hogy a fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint a juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.
Az MRK legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve az ötventagú közgyűlés lenne, amelyet évente legalább egyszer össze kellene hívni, és amelynek tagjait titkos szavazással a tagok választanák meg. A közgyűlés a tagjai közül választaná meg elnökét és alelnökeit. Az MRK felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolná.
A javaslat indoklása szerint a szakszervezetekkel kapcsolatos jelenlegi kedvezményrendszer indokolatlan és fenntarthatatlan, ezért jelentős átalakítása szükséges. Az indítvány értelmében a szolgálatiidő-kedvezmény általános, minden tisztségviselőre kiterjedő jellege megszűnik, mértéke csökken, pénzben történő megváltására pedig a jövőben nem lesz lehetőség. A szakszervezeti kifogás intézménye is megszűnik, és a hatályos rendszerben működő érdekegyeztető fórumok szerepét az MRK veszi át.
A javaslat kimondaná azt is, hogy nem jogosult végkielégítésre a hivatásos állomány azon tagja, aki nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, továbbá az sem, aki a szolgálati viszony megszűnésekor nyugellátásra vagy szolgálati járandóságra jogosult.
A törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának megszűnése esetére is kiterjeszti a tartalékállományt, továbbá megállapítja annak speciális szabályait.
Átalakítások a honvédségnél is
A kormány kezdeményezte a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását is. A javaslat jelentősen átalakítaná a honvédségi szakszervezeteknél jelenleg fennálló kedvezményrendszert: a minden tisztségviselőre kiterjedő szolgálatiidő-kedvezmény esetükben is megszűnne, míg azok, akik továbbra is élhetnének vele, legfeljebb a havi szolgálatteljesítési idő 10 százalékában vehetnék igénybe. Emellett megszűnne a szakszervezeti kifogás intézménye, az indítvány helyette a konzultáció és a tájékoztatás szabályait részletezi.
Ugyanakkor a honvédség továbbra sem követelheti meg, hogy az állomány tagja esetleges szakszervezeti tagságáról nyilatkozzon, így szolgálati viszony létesítését, fenntartását, jogosultságot vagy juttatást nem lehet ettől függővé tenni. Ugyancsak változatlan maradna az a szabály, hogy a honvédségi érdekvédelmi szervek nem szervezhetnek sztrájkot.
A javaslat - amely mindemellett szerteágazó személyügyi, pénzügyi tárgyú, valamint a fegyelmi és a kártérítési felelősséggel kapcsolatos módosításokat is tartalmaz - a tiszthelyettes helyett az altiszt elnevezést használja, illetve egyértelműsíti, hogy a tiszti rendfokozathoz legalább felsőfokú végzettség, az altiszti rendfokozathoz legalább érettségi szükséges, míg a legénységi állománynak minimum alapfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?