Mi lesz veled, SZÉP Kártya és Erzsébet utalvány?

Néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került a nemzetgazdasági tárca által készített jelentés, amely a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány rendszerének további sorsát elemzi, különös tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság is vizsgálja a magyar étkezési utalványpiac reformját többek között abból a szempontból - derül ki a lapunknak eljuttatott sajtóanyagban -, hogy az sérti-e az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződésben (EUMSZ) foglalt alapvető szabadságokat.

A SZÉP Kártya kibocsátására vonatkozó feltételeknek jelenleg három szereplő (OTP, MKB és K&H) tud megfelelni, felmerül tehát, hogy a feltételrendszer diszkriminatívnak minősül-e, mivel azt csak néhány vállalkozás képes teljesíteni, korlátozva többek között ezáltal az Európai Unió más tagállamában vagy akár Magyarországon letelepedett vállalkozások piacra lépését. - Emiatt esetleg felmerülhet, hogy az EUMSZ letelepedés szabadságára, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel nem összeegyeztethető a SZÉP Kártya kibocsátására vonatkozó feltételrendszer. A közösségi jog előbb említett két alapvető szabadságának korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az nem diszkriminatív, valamely nyomós közérdek teszi indokolttá, alkalmas a kívánt cél elérésére, valamint arányban áll a kitűzött céllal - mondta dr. Kovách Ákos, a Gide Loyrette Nouel - d'Ornano Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

A gazdasági tárca indoklása szerint az új szabályozás a rendszer átláthatóságát és egyszerűsítését hivatott szolgálni, amennyiben a kibocsátásra jogosult szolgáltatók kizárólag banki hátterű vállalkozások lehetnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tradicionális utalvány-kibocsátó cégek nem tudnak belépni erre a piacra. Az Európai Bizottság nagy valószínűséggel azt vizsgálja a SZÉP Kártya esetében, hogy a feltételrendszer diszkriminációt valósít-e meg, és ha igen, a magyar hatóságok által felhozott indokok elegendőek-e az EUMSZ alapvető szabadságai korlátozásának igazolására, vagy azokat a célokat kevésbé korlátozó eszközökkel is lehetne biztosítani - olvasható a szakmai anyagban.

Ami az Erzsébet utalványt illeti, annak kibocsátására kizárólag a Nemzeti Üdülési Alapítvány jogosult, szemben a korábbi rendszerrel, amelynek értelmében bármilyen vállalkozás beléphetett a készétel vásárlására jogosító utalványok piacára. Az új szabályok értelmében az alapítvány tehát monopóliumot élvez a béren kívüli juttatások piacának ezen részén. - Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében a monopólium már önmagában versenykorlátozásnak minősül, amely csak bizonyos feltételek együttes fennállása esetén egyeztethető össze a letelepedés szabadságának és a szolgáltatások szabad áramlásának alapelveivel. Ily módon a monopólium - ha az érinti az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet - csak akkor tartható fenn, ha nem diszkriminatív, létrehozatalát vagy fenntartását pedig nyomós közérdek indokolja. Ezen túlmenően a szabályozásnak alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél elérésére, ugyanakkor azzal arányban is kell állnia, azaz nem áll rendelkezésre más, kevésbé korlátozó eszköz az elérni kívánt cél megvalósításához - hangsúlyozta a Gide Loyrette Nouel ügyvédje.

Az eljárás

A GLN Budapest szakértője elmondta, azon esetek kivételével, amikor az uniós jog sérelme egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, a Bizottság először az ún. EU Pilot eljárás keretében vizsgálja meg az érintett szabályozást és kér tájékoztatást az érintett tagállamtól. A SZÉP Kártya és az Erzsébet utalvány esetében egy ilyen előzetes eljárás van folyamatban.
Amennyiben az érintett tagállam megadja a Bizottság részére a kért tájékoztatást, illetve megfelelő javaslatokat terjeszt a Bizottság elé az uniós jogot sérteni látszó szabályozás módosítására, úgy a vizsgálat már ebben a fázisban lezárulhat. Ha viszont az érintett tagállam megtagadja az együttműködést, vagy nem terjeszt elő a jogsértés orvoslására alkalmas módosítási javaslatokat, a Bizottság egy hivatalos felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene.

Természetesen az érintett tagállamnak a kötelezettségszegési eljárás során is van lehetősége a Bizottság által kifogásolt szabályozást az uniós jog követelményeinek megfelelően módosítani. Ha erre nem kerül sor, és a Bizottság megállapítja az uniós jognak az érintett tagállam általi megsértését, úgy felhívja szabályozás vagy gyakorlat módosítására. Amennyiben az érintett tagállam nem hajtja végre a Bizottság határozatában foglaltakat, az eljárás az Európai Unió Bírósága előtt folytatódhat tovább, ami a helyzet például most a telekommunikációs szektort érintő különadó esetében - emelte ki dr. Kovách Ákos.