Több száz nyugdíjas bányász demonstrált Komlón

Ruda Sándor, a Komlói Rokkant Bányászok Szövetségének vezetője a város főterén tartott békés demonstráción azt mondta: a megváltozott munkaképességűek ellátásainak átalakításáról szóló, tavaly decemberben elfogadott jogszabály ezer bányászt is érinthet, akiknek a jövedelme az eddigi 130-150 ezer forintról akár 28 ezer forintra is csökkenhet. Véleménye szerint ez az érintettek megélhetésének és Komló gazdaságának szempontjából egyaránt súlyos következményekkel járhat.

Szavai szerint ha közülük sokakat az egészségügyi felülvizsgálatokon alkalmasnak találnának is a munkára, bányák és ipari létesítmények hiányában a szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, és ha a Start munkaprogram keretében sikerülne is őket alkalmazni, nem keresnének annyit, amennyi elég lenne hiteleik törlesztőrészleteire, gyógyszereikre, megélhetésük költségeinek fedezésére. Ennek következtében csökkenhet a vásárlóerő Komlón.

Ruda Sándor kitért arra, hogy számításaik alapján a bányászok rokkantsági nyugdíja évente a költségvetésnek mintegy 1,2 milliárd forintba kerülne, a visszaállítására irányuló petícióikat eljuttatták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. Válasz egyelőre nem érkezett, a folyamat felgyorsításáért és a figyelemfelkeltésért további tiltakozó akciókat terveznek.

Sápi Jenő, a szövetség helyettes vezetője az MTI-nek azt mondta: sajnálatosnak tartják, hogy az egykor a gazdaság egyik motorjaként működő bányászat egykori dolgozóinak megbecsültsége mára jelentősen csökkent. Hozzátette: ők csak azt szeretnék, ha ne vennék el, illetve visszaadnák szerzett jogaikat.

A Mecsekben 1753 és 2002 között folyt szénbányászat, uránbányászat pedig az 1950-es évek végétől 1997-ig. Ez alatt volt időszak, amikor a szénbányákban tizenegyezren, az uránbányában nyolcezren dolgoztak, közülük sokan egészségkárosodást szenvedtek.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a megváltozott munkaképességűek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, amelynek értelmében az idén megszűnik a rokkantsági nyugdíj, helyette az érintettek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak. Az előbbiben azok részesülhetnek, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

A rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 30 és 50 százaléka közötti összeg, a rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka, maximum annak 150 százaléka lehet.