kapubanner for mobile
Szerző: Szarka Dóra
Megjelent: 11 éve

Munkaerő-elvándorlás: mit lehet tenni ellene?

Világszerte egyre nagyobb problémát okoz a fiatal munkaerő kivándorlása. A mégis hazatelepülni kívánó fiatalok szakmai támogatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Gyere Haza Alapítvány közösen hozta létre a Gyere Haza Karrier Pontot, ahol munkaerő-piaci információk nyújtása mellett ingyenes karrier-tanácsadással segítik a fiatalok hazatérését és itthoni munkavállalását. A kezdeményezés nem egyedülálló, Romániában például szociális lakást ajánlottak föl a hazatelepülőknek.

Az emberiség vándorlása mindig létező jelenségnek számított a világtörténelemben, és napjainkban is zajló folyamat. A személyek mobilitása az urbanizáció terjedésével a város és a vidék viszonylatában is már régóta jelen van a különböző társadalmakban. A munkaerő tömeges vándorlása különösen azokra a területekre jellemző, ahol a gazdaság markánsan kibillen egyensúlyi állapotából. A társadalom bizonyos része pedig úgy reagál a gazdasági instabilitásra, hogy olyan szilárdabb gazdasággal rendelkező térségbe vándorol, ahol megélhetését, így jövőjét hosszabb távon biztosítottnak látja. Manapság világszerte egyre nagyobb problémát okoz a fiatal munkaerő kiáramlása. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2012 márciusában publikált kutatása szerint minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövidebb vagy hosszabb időre külföldön vállal munkát, vagy véglegesen kivándorol. A kutatásból az is kiderült, hogy a harminc év alatti magyarok fele költözne szívesen külföldre.

Agyelszívás: az egyik állam kitaníttatja a későbbi munkaerőt, a másik "learatja a tudás gyümölcsét"

Nincs ingyen ebéd - ahogyan azt a közgazdászok előszeretettel hangoztatják. A közoktatás mindenhol igen nagy ráfordítást igénylő ágazat. Az elmúlt századokban az "emberré nevelés" feladatát az állam átvette a családtól. Ez elterelte arról a figyelmet, hogy ma a gyermekek látszólag ingyenes oktatását gyakorlatilag az adóban befizetett összegekből finanszírozza az állami apparátus. Hatalmas mennyiségű pénzügyi és emberi erőforrás befektetése szükséges ahhoz, hogy egy újonnan született emberi lény néhány évtized múlva a társadalom hasznára váljon, és saját képességeit és megszerzett tudását felhasználva hozzájáruljon az adott ország fejlődéséhez mind gazdasági, mind kulturális és erkölcsi téren. Emiatt is fontos a minőségi oktatás, hiszen ebben rejlik a mindenkori társadalmak fennmaradása és továbbélése. Vagyis a tanult ember a kulcsa az életszínvonal növekedésének, ugyanis az össztársadalmi fejlődés a művelt elme függvénye. A színvonalas oktatás pedig hatalmas és hosszú távon megtérülő befektetést igényel a társadalmak részéről. Nagyobb időintervallumban gondolkodva tehát nagyrészt az eljövendő nemzedékeken múlik az egyes országok tartós fennmaradása.

Az egyre nagyobb közérdeklődésnek örvendő fiatalkori kivándorlás mögött mélyen megbújva ott találjuk azt a nagyon racionális gazdasági gondolkodást, amely miatt a nyugati fejlett országok, de elsősorban az Amerikai Egyesült Államok "elszívják" a szakképzett munkaerőt a kevésbé fejlett, de fiataljainak megfelelő oktatást biztosító országoktól, vagyis megvalósítják az "agyelszívást", idegen szóval élve a braindraint. Az USA technikája az, hogy a sok egyedet számláló, híresen gyenge általános- és középiskolai oktatáson átesett, emiatt a status quo-t szinte soha meg nem kérdőjelező, de jó életszínvonalon élő középréteg mellett csak egy szűk, nagyon magasan kvalifikált, vezető elit réteget alakított ki. Emiatt szüksége van olyan jó szakemberekre, akik innovatív ötleteikkel és szorgalmukkal tovább mozgatják az amerikai gazdaság gépezetét. A szakemberek kinevelésének költsége azonban igen magas, ezért ezt inkább - közvetett módon - más országokkal fizettetik ki, így Amerika csak "learatja a gondosan elvetett mag termését".

Hogyan teszi mindezt? Magas fizetéssel és egy teljesebb élet reményével Amerikába csábítja a jól képzett, elsősorban fiatal szakembereket. Az Egyesült Államok egyrészt Nyugat-Európából importál friss, magasan képzett munkaerőt, előidézve ezzel Nyugat-Európában a munkaerőhiányt. A folyamat továbbgyűrűzik az egész világban, mert a nyugati munkaerőpiacnak pótolnia kell a kieső munkaerőt. Így a nyugat-európai országok többek között Közép-Kelet-Európából szívják el a versenyképes tudást birtokló szakembereket, ahol szintén hiányállapot lép fel. És mivel az Európai Unió belső piacának lényege a tőke, a szolgáltatás, a személyek és a munkaerő szabad áramlása - amely leegyszerűsítette a Nyugat-Európába való áramlást -, a tagállamok nem szólhatnak bele, ki hova megy lakni és dolgozni.

Azért inkább a fiatalokat célozzák meg ezek az országok, mert ők identitásukban és életszemléletükben egyaránt könnyebben formálhatóak. A gond nem azzal van, hogy az országok fiataljai külföldön vállalnak munkát, hanem hogy nem akarnak visszatérni az anyaországba, és nem viszik haza a megszerzett tudást, tapasztalatot, gyakorlatot. Az új hazában alapítanak családot, és ott rendezik be hosszú távon az életüket.

Gyere Haza Karrier Pont: segítség a visszatelepülőknek

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Gyere Haza Alapítvány közösen indított programjának célja, hogy a jelenleg külföldön dolgozó magyar fiataloknak segítséget nyújtson a visszatérés utáni újra elhelyezkedéshez. Ennek érdekében munkaerő-piaci információk nyújtása mellett ingyenes karrier-tanácsadással segítik a fiatalok hazatérését és itthoni életük újrakezdését. Többek között álláskeresési technikák megismertetésével, munkajogi kérdésekkel, pályázati lehetőségekkel és saját vállalkozás indításával kapcsolatban lehet a Gyere Haza Karrier Pont szakértőihez fordulni.

"Senki sem jó kedvéből megy ki külföldre, hanem a biztos megélhetést és a perspektívát keresi. A tapasztalatszerzést mi is támogathatónak tartjuk, mert ez régen is így működött. Talán a leghitelesebb történelmi példa erre Széchenyi, aki külföldre ment, tapasztalatot szerzett, majd hazatért. Mégiscsak az otthonában lehet mindenki maradéktalanul boldog - nyilatkozta Azbej Tristan a Gyere Haza Alapítvány alapítója a Tv2-nek. Azbej Tristan véleménye szerint "lehet itthon boldogulni, de elkél a segítség". Ezt a szakmai támogatást kívánja megadni a Gyere Haza Alapítvány. Meggyőződésük, hogy az országnak és a közösségnek is jó, ha a külföldön megszerzett tudást itthon kamatoztatja a munkavállaló.

"A legtöbb embert a honvágy hozza haza, a család, a barátok, a szeretteik, meg az a kultúrkörnyezet, amit ők megszoktak, amiben felnőttek" - állítja a Gyere Haza Alapítvány létrehozója, és hozzátette, jellemzően az egyes számú kivándorlási célországba, az Egyesült Királyság területére kivándoroltak érdeklődnek az alapítvány nyújtotta segítségről, de sokan keresik meg őket Németországból, Ausztriából és Írországból is.

Mit tesznek a környező országokban a visszatelepülésért?

Romániában is meghirdették a Gyere haza! programot. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat például közel harminc szolgálati lakást ajánlott föl a hazatelepülő, a művelődés területén és a tanügyben dolgozó fiataloknak. A programot azért indították, mert Romániából közel három millióan vándoroltak ki az elmúlt évtizedben, és ez a szám valószínűleg növekedni fog az ország schengeni övezethez való csatlakozásával.

Globális nomádok a kultúrák kereszttüzében

A kivándorlással az egyén önként vállalja, hogy az addig megszokott kulturális környezettől eltérő kultúrában folytatja életét, ahol másfajta nyelvet, szokásokat, mentalitást, vagy munkastílust tapasztal. Kérdés, mennyire tud beilleszkedni a domináns kultúrába, mennyire érzi otthon magát a megváltozott környezetben, és mennyire tudja a saját, otthonról hozott kultúráját megélni az új hazájában. A jelenlegi gazdasági válság miatt megnőtt a "modern népvándorlók" száma. Ennek eredményeképpen például Nyugat-Európában számolni kell azzal, hogy a domináns kultúra mellett számos szubkultúra, számos nemzetiség él egymás mellett. A különböző kultúrák békés egymás mellett élése még országok között is komoly nehézségekbe ütközik, nemhogy országon - vagy városon - belül. A multikulturalizmus pedig már a németek szerint sem járható út. A bevándorlás a fejlett világban már most nehezen kezelhető problémává nőtte ki magát, és azt, hogy mindez hova fejlődik a jövőben, senki nem látja tisztán.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk