kapubanner for mobile
Megjelent: 11 éve

21 órás munkahét - realitás vagy utópia?

Mi lenne, ha holnaptól 40 helyett 21 órát kellene dolgozni? Első hallásra biztosan mindenki rávágja, hogy rendben, jó lenne. A 21 órás munkahét mellett kampányolók szerint a jelenleg bevett 40 óra elavult, ezért kell váltani. A kapitalizmus indulása óta valóban folyamatosan csökken a munkaidő, bizonyos országokban már most negyedannyival kevesebbet dolgoznak mint itthon, írja az index.

images

images

Nincs elég idő a családra, barátokra, hobbira, vagy önkéntes munkákra, amiket sokan szívesen csinálnának, ha idejük engedné - állítja a londoni New Economics Foundation (NEF) népszerű, ámde sokat vitatott tanulmánya, amely szerint a jelenleg bevett 40 órás munkahét radikális lerövidítése egy csapásra oldana meg azokat a problémákat, amivel a fejlett országok lakói nap mint nap szembesülnek.

Az ötlet támogatói szerint, ha mindenki részmunkaidőben dolgozna, akkor több embernek lenne állása, csökkenne a munkanélküliség. A támogatók szerint ráadásul a rövidítés gazdaságosabb működésre is ösztönzi a cégeket, így a termelékenység is nő az intézkedés hatására. Ez rövid távon egyébként így is van: a francia statisztikai hivatal adatai szerint például amikor a franciák 2001-ben átálltak a 35 órás rendszerre, 300-350 ezer munkahely jött létre, míg a termelékenység 4-5 százalékkal növekedett.

Fontos leszögezni, hogy ez egy egyszeri hatás, nem pedig hosszú távú ellenszere a munkanélküliségnek. Ráadásul, ehhez meg kellene tiltani az embereknek, hogy másod-, harmadállást vállaljanak.

Van, ahol már korábban maguk mögött hagyták a hagyományos, 40 órás munkahetet: a leggazdagabb országok képesek voltak 30-35 óra körülire csökkenteni a munkahét hosszát. A skandináv országok közül Norvégia, Dánia és Svédország is 33-36 óra közelében van, de Írországban és Svájcban is csak 35 óra az átlag. Hollandia volt viszont a világon az első ország, ami elérte a harminc órás heti átlagot, miközben még a klasszikus ötször nyolcas felosztást is maga mögött hagyta. Az adatok alapján ráadásul úgy néz ki, hogy valójában a termelékenység az, amiben igazán jónak kell lenni, ahhoz, hogy csökkentsük a munkával töltött órák számát. Ezt erősen meghatározza, hogy milyen technológiát használunk, valamint az is, hogy az emberi munka mennyire hatékony. Mi is írtunk már a testben ugyan a munkahelyén lévő, de egyáltalán nem dolgozó munkavállalóról. Rengeteg órát töltünk el így: egy 2004-es tanulmány szerint 225 munkanapból átlagosan mintegy 85 napot töltöttek semmittevéssel a dolgozók. A magyarok átlagon felül teljesítettek a maguk 104 láblógatós napjával.

A munkahét idejének radikális lecsökkentését pártolók azt is kiemelik, hogy a fizetett munkára fordított idő lecsökkenésével több idő jut olyan munkákra, amikért nem kapunk pénzt, viszont javítják az életszínvonalunkat. Például az otthon főzés időigényes, viszont optimális esetben sokkal egészségesebb, mint az előre elkészített ételek, vagy a gyorsétterem.

Ha holnaptól 21 órát kellene dolgozni, akkor nem egyértelmű, hogy mennyivel csökkenne egy átlagmagyar fizetése. Ha a tavalyi 142500 forintos nettókeresetből indulunk ki és nagyon megengedően csak egyharmados csökkenéssel számolunk, akkor is 95 ezer forintból kellene gazdálkodni a duplájára nőtt szabadidőnkben. Valószínűleg kevesen vannak, akik megelégednének ennyivel csak azért, hogy másoknak is jusson munka, sokan másodállást vállalnának, ha máshogy nem, feketén.

Index
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk