Tízezer új munkahelyet teremt a bővülő Paksi Atomerőmű
Két új erőműblokkot épít Magyarországon az orosz Roszatom állami energetikai konszern, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év.
Az első új paksi blokk leghamarabb 2023-ban kezdhet működni, jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden Budapesten, miután Moszkvában orosz-magyar nukleáris energiai megállapodást írtak alá.
Az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár János újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Tájékoztatása szerint az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek. Az engedélyezési eljárás másfél év, az építési idő pedig a megállapodástól számított tíz év. A reaktorok élettartama hatvan év.
Az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót - közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten akár egy százalékkal is bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), tízezer új munkahely jöhet létre, a projektben pedig várhatóan 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész. A Roszatomnak már idén legalább ezer embert kell majd foglalkoztatnia a beruházáshoz - ismertette az adatokat.
Orosz hitelből épül a két új blokk
Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot - a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában - Magyarországnak kell finanszíroznia - mondta Lázár János. Hozzátette, hogy az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Arra a kérdésre, hogy a kölcsön hogyan befolyásolja a magyar államadósság-mutatót, azt válaszolta: "szép számaink lesznek". Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek – közölte, elképzelhetetlennek nevezve ugyanakkor, hogy az erőműbővítés ne hozná be az árát.
Az államtitkár közölte, hogy az erőmű működéséhez szükséges nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az orosz féllel. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner - tájékozatott. Szavai szerint "első körben" ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható.
Az orosz fővárosban magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, orosz részről pedig Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energiai megállapodásról szóló egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében.
Lázár János a budapesti tájékoztatón jelezte, a magyar parlament 2009-ben hatalmazta fel a mindenkori magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőműkapacitás-fenntartásról.
A mostani megállapodás indoklásául kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, hasonlóan más erőművekéhez, és ez energiahiányt okozna.
Magyarországnak ugyanakkor a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amely éves szinten az ország energiaszükségletének 40 százalékát biztosítja - ismertette az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jelentősen nő majd az energiaigény, márpedig sem a lakosságnál, sem az iparnál nem lehet lemondani a Pakson előállított olcsó áramról. A paksi erőmű által előállított energia nélkül Magyarország "nem tud olcsó áramot biztosítani sem a lakosságnak, sem az iparnak" – tette egyértelművé, hangsúlyozva, hogy az ország következő 10-20 éves versenyképességében az áram ára meghatározó tényező lesz.
Rámutatott, hogy ha 2032-től nem kell csökkenteni a paksi kapacitást, akkor is szükség lesz körülbelül 40 százaléknyi megújuló energiaforrásra.
Az államtitkár elmondta, a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből.
A kormány mindezt figyelembe véve írta alá Oroszországgal a nukleáris energetikai megállapodást - közölte Lázár János, aki többször is kiemelte: a bővítéssel nő Magyarország energiabiztonsága, energiafüggetlensége.
Jelezte, a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót.
Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás - magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja".
Kérdésre azt is elárulta, hogy az erőműbővítés ügyét nem kötötték össze más üzletekkel, például a gázszállítási szerződéssel, ez fel sem merült a tárgyalásokon.
Lázár János végül a magyar-orosz kapcsolatot úgy jellemezte, mint "egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent a feleknek".
Az LMP arra szólította fel a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra a megállapodás részleteit.
Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta az MTI-nek, az előzményeket látva fennáll annak a veszélye, hogy "Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot". Hangsúlyozta, egyelőre nem látják, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért az LMP minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a megállapodás teljes szövege nyilvánosságra kerüljön. Hozzátette: egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg.
Az ellenzéki párt a Facebookon petíciót indított és tüntetést is szervez az ügyben - jelentette be.
Az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár János újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Tájékoztatása szerint az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek. Az engedélyezési eljárás másfél év, az építési idő pedig a megállapodástól számított tíz év. A reaktorok élettartama hatvan év.
Az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót - közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten akár egy százalékkal is bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), tízezer új munkahely jöhet létre, a projektben pedig várhatóan 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész. A Roszatomnak már idén legalább ezer embert kell majd foglalkoztatnia a beruházáshoz - ismertette az adatokat.
Bővülnek beruházások, de kell-e ennyi áram?
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt MTI-nek hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ezáltal a GDP bővüléséhez is. Hozzátette, hogy az energiaszektor a rezsicsökkentések hatására már érezhetően visszafogta a beruházásait, az erőműépítés pedig éppen ebben a szektorban hoz majd bővülést, bár a beruházás várhatóan csak évek múlva kezdődik.
Hozzáfűzte azt is, hogy a beruházás teljes becsült értéke az alkalmazott technológiától függően 4 és 5 ezer milliárd forint között lehet.
Egyértelműen kedvezőnek értékelte, hogy Oroszország hitelt nyújt az építkezéshez, ez ugyanis biztosítja a beruházás stabil finanszírozási hátterét. Kiemelte azt is, hogy a hírek szerint 30 éves futamidejű kölcsönt kap Magyarország a piaci feltételeknél olcsóbban, ez pedig javítja a beruházás megtérülési mutatóit.
Pozitívumként említette azt is, hogy az erőmű kapacitásának bővítésével csökkenhet az ország gázfüggősége, kevesebb gázimportra lehet szükség, ami a földgáz jelenlegi magas ára miatt nem elhanyagolható szempont.
Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek kifejtette, az atomenergiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntést azonban elsietettnek nevezte. A jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra - mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne 5-8 év múlva dönteni erről a kérdésről - tette hozzá a szakember.
A jelenlegi négy paksi blokk közül az első üzemidejét már meghosszabbították 20 évvel, várhatóan a többi blokk is megkapja ezt a hosszabbítást, így 2035-37-re kellene biztosítani újak üzembeállását - hangsúlyozta Barta Judit, aki szerint a döntés ezért sem volt sürgős, és aki hiányolta ennek szakmai megalapozását is.
Az ügyvezető igazgató hozzátette: a szerződés részletei nem ismertek, így nem lehet tudni egyebek mellett azt sem, hogy milyen kamattal kapja a hitelt Magyarország, vagy mi történik egy esetleges költségtúllépés esetén.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt MTI-nek hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ezáltal a GDP bővüléséhez is. Hozzátette, hogy az energiaszektor a rezsicsökkentések hatására már érezhetően visszafogta a beruházásait, az erőműépítés pedig éppen ebben a szektorban hoz majd bővülést, bár a beruházás várhatóan csak évek múlva kezdődik.
Hozzáfűzte azt is, hogy a beruházás teljes becsült értéke az alkalmazott technológiától függően 4 és 5 ezer milliárd forint között lehet.
Egyértelműen kedvezőnek értékelte, hogy Oroszország hitelt nyújt az építkezéshez, ez ugyanis biztosítja a beruházás stabil finanszírozási hátterét. Kiemelte azt is, hogy a hírek szerint 30 éves futamidejű kölcsönt kap Magyarország a piaci feltételeknél olcsóbban, ez pedig javítja a beruházás megtérülési mutatóit.
Pozitívumként említette azt is, hogy az erőmű kapacitásának bővítésével csökkenhet az ország gázfüggősége, kevesebb gázimportra lehet szükség, ami a földgáz jelenlegi magas ára miatt nem elhanyagolható szempont.
Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek kifejtette, az atomenergiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntést azonban elsietettnek nevezte. A jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra - mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne 5-8 év múlva dönteni erről a kérdésről - tette hozzá a szakember.
A jelenlegi négy paksi blokk közül az első üzemidejét már meghosszabbították 20 évvel, várhatóan a többi blokk is megkapja ezt a hosszabbítást, így 2035-37-re kellene biztosítani újak üzembeállását - hangsúlyozta Barta Judit, aki szerint a döntés ezért sem volt sürgős, és aki hiányolta ennek szakmai megalapozását is.
Az ügyvezető igazgató hozzátette: a szerződés részletei nem ismertek, így nem lehet tudni egyebek mellett azt sem, hogy milyen kamattal kapja a hitelt Magyarország, vagy mi történik egy esetleges költségtúllépés esetén.
Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot - a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában - Magyarországnak kell finanszíroznia - mondta Lázár János. Hozzátette, hogy az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Arra a kérdésre, hogy a kölcsön hogyan befolyásolja a magyar államadósság-mutatót, azt válaszolta: "szép számaink lesznek". Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek – közölte, elképzelhetetlennek nevezve ugyanakkor, hogy az erőműbővítés ne hozná be az árát.
Az államtitkár közölte, hogy az erőmű működéséhez szükséges nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az orosz féllel. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner - tájékozatott. Szavai szerint "első körben" ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható.
Az orosz fővárosban magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, orosz részről pedig Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energiai megállapodásról szóló egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében.
Lázár János a budapesti tájékoztatón jelezte, a magyar parlament 2009-ben hatalmazta fel a mindenkori magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőműkapacitás-fenntartásról.
Elöregedett az erőmű
A mostani megállapodás indoklásául kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, hasonlóan más erőművekéhez, és ez energiahiányt okozna.
Magyarországnak ugyanakkor a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amely éves szinten az ország energiaszükségletének 40 százalékát biztosítja - ismertette az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jelentősen nő majd az energiaigény, márpedig sem a lakosságnál, sem az iparnál nem lehet lemondani a Pakson előállított olcsó áramról. A paksi erőmű által előállított energia nélkül Magyarország "nem tud olcsó áramot biztosítani sem a lakosságnak, sem az iparnak" – tette egyértelművé, hangsúlyozva, hogy az ország következő 10-20 éves versenyképességében az áram ára meghatározó tényező lesz.
Az ország felét Paks fogja ellátni
Rámutatott, hogy ha 2032-től nem kell csökkenteni a paksi kapacitást, akkor is szükség lesz körülbelül 40 százaléknyi megújuló energiaforrásra.
Az államtitkár elmondta, a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből.
A kormány mindezt figyelembe véve írta alá Oroszországgal a nukleáris energetikai megállapodást - közölte Lázár János, aki többször is kiemelte: a bővítéssel nő Magyarország energiabiztonsága, energiafüggetlensége.
Jelezte, a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót.
Nem kockáztatnak új technológiával
Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás - magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja".
Kérdésre azt is elárulta, hogy az erőműbővítés ügyét nem kötötték össze más üzletekkel, például a gázszállítási szerződéssel, ez fel sem merült a tárgyalásokon.
Lázár János végül a magyar-orosz kapcsolatot úgy jellemezte, mint "egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent a feleknek".
Hol maradt a társadalmi vita?
Az LMP arra szólította fel a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra a megállapodás részleteit.
Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta az MTI-nek, az előzményeket látva fennáll annak a veszélye, hogy "Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot". Hangsúlyozta, egyelőre nem látják, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért az LMP minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a megállapodás teljes szövege nyilvánosságra kerüljön. Hozzátette: egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg.
Az ellenzéki párt a Facebookon petíciót indított és tüntetést is szervez az ügyben - jelentette be.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Jelentősen bővültek a doktori képzésekben résztvevők lehetőségei 2 hónapja
- Meghirdette a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei pályázatát az MTA 3 hónapja
- 450 milliárd forintnyi pályázati pénzhez jutnak a magyar cégek 3 hónapja
- Duplájára emelkedik a Széchenyi Mikrohitel MAX+ összege 3 hónapja
- Lázár János: a MÁV-Volán mind a kilenc érdekképviselete aláírta a bérmegállapodást 3 hónapja
- Gyakorlatorientált HR-képzés, piacképes diploma 4 hónapja
- Kinevezték az új országos kórházi főigazgatót 4 hónapja
- Kihirdették, mikor lesz a Magyar Vállalkozók Napja 6 hónapja
- Túlárazott munkásszálló - vádat emeltek a volt polgármester ellen 6 hónapja
- CSOK Plusz: megszűnik a különbségtétel az új és a használt ingatlanok között 6 hónapja
- Lázár János bedühödött: Hullanak a fejek a MÁV-nál 8 hónapja