kapubanner for mobile
Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 10 éve

Irányíts, ne lelkizz, a lényeg az eredmény! Vagy mégse?

A coachok átlagéletkora 41 év, de ez egy olyan szakma, amiből nem lehet kiöregedni – így kezdte előadását Komócsin Laura, a Business Coach Kft. ügyvezetője az idei Coaching Konferencián. Aztán további statisztikákkal is szolgált: a Magyarországon tevékenykedő hozzávetőlegesen ezer coach 74 százaléka nő és 26 százaléka férfi. Eredeti végzettségükre nézve többségük közgazdász, tanár, pszichológus, mérnök, de van köztük operaénekes is.

A coachok 85 százalékuk végzett valamiféle coachképzést, átlagos óradíjuk 27600 forint. És hogy az óradíjon kívül mi motiválja őket munkájuk során? A felmérés szerint a kihívások, a szakmai fejlődés, az emberek támogatása és segítése – nem véletlen, hogy a coachok önmagukat gyémántcsiszolóként definiálják.


A kiválasztás szerepe a motivációban



A Coaching Konferencia idei fő témája a motiváció volt, éppen ezért az első kerekasztal-beszélgetésben Dobi Kitti, a BP GBS Europe HR-igazgatója, Küllői Péter, a Bátor Tábor Alapítvány kuratóriumi elnöke és Papp István a Microsoft Magyarország ügyvezetője saját és kollégáik motiválásáról beszélt.

Küllői Péter, aki 13 éve vonult vissza az üzleti világtól, a folyamatos tanulást és a szenvedély fenntartását tartja a hatékonyság és a motiválás kulcsának. Szerinte akkor lesz sikeres valami, ha az szerethető, ha értelmet tudunk adni neki. Ha ez a töltet a kollégákban is megvan, ha náluk is azonosítható a munka iránti elhivatottság, akkor sikeres lesz az adott tevékenység.

Dobi Kitti szereti feltenni a kérdést: ismered-e önmagadat? Mi hajt téged? Mi az a jövőkép, amit el szeretnél érni? Véleménye szerint, amíg nincsenek válaszok ezekre a kérdésekre, addig nehéz motiválni.

A Microsoft harminc éves történetének legnagyobb átalakulásán megy keresztül ebben az időszakban, márpedig egy ekkora változáshoz elengedhetetlen a motiváció – mind egyéni, mind szervezeti szinten. Náluk ugyanis az elmúlt 15-20 év a stabil működésről szólt, gyakorlatilag a piac egyeduralkodóiként monopólhelyzetbe kerültek, ami a céget végül közműszerű működéshez vezette. És most a változás lényege abban áll, hogy ebből az állapotból az egyéni kreativitás szintjére kell eljutnia a szoftveróriásnak. Papp István szerint ez olyan gyakorlatias dolgokon múlik, mint a kiválasztás. „A kiválasztási szempontrendszer transzparens legyen, a tekintélyelvet írja felül a tudás, a kreativitás” – mondta az ügyvezető, aki szerint nagy probléma, hogy az elsőosztályú emberek elsőosztályú embereket válogatnak maguk köré, de a másodosztályúak már harmadosztályúakkal veszik körül magukat. Papp István azt mondta, korábban 50 százalékos beválási aránnyal válogatott maga köré embereket, ez az arány mára 70-75 százalékos és úgy érzi, ennél jobb eredményt nem is fog tudni elérni. A kiválasztáshoz igen egyszerű szempontrendszert állított össze:
- Mennyire energikus a jelentkező, adja vagy elveszi az energiát?
- Képes-e energetizálni?
- Egyértelmű-e az illető? Képes-e tiszta igen-nem válaszokat adni?
- El tud-e intézni ügyeket? Tud-e erre példákat hozni?
- Szenvedélyes-e a jelentkező?

Küllői Péter még két fontos szempontot tett hozzá az előzőekhez: a nyitottságot és az alázatot. Ugyanis húsz évvel ezelőtt egy tudás élettartama 30 év volt, ma ez az időszak körülbelül 5 év, ami azt jelenti, hogy folyamatosan tudni kell megújulni. És ha valakiben nincs meg a nyitottság a tanulásra, akkor nem fog beválni a munkahelyén.

Dobi Kitti arról is beszélt, hogy a siker is elvezethet a motiválatlansághoz, a kiégéshez: gyakori jelenség, amikor az adott vezető már mindent elért és nem hisz a következő lépésben. A szakember szerint ilyen helyzetben segíthet egy olyan program, melyben más élethelyzetben lévő embereket lehet megismerni: egy óvoda fogyatékos gyerekeit, az itt dolgozó óvónők áldozatos munkáját. Egy ilyen találkozás lökést adhat a hajtóerők újradefiniáláshoz, mondta Dobi Kitti.


Cukrász a szoftvercégnél



Megvalósítható-e a cégben az egyéni motivációk felszínre hozása? Dobi Kitti szerint 40-50 fővel még igen, Papp István szerint nem csak lehet, hanem meg kell valósítani. „A valódi egyéni motivációt azonban nem könnyű felszínre hozni, ehhez nagyfokú őszinteség kell. Mert ha megkérdezzük a munkavállalót, hogy mit akar, milyen válaszokat kapunk? Nagyobb feladatra vágyik, feljebb akar lépni a ranglétrán - holott ez nem igaz, ki a frász akar több feladatot?” – tette fel a kérdést Papp István. Náluk a cégen belül 12 kollégát választottak ki, hogy részt vegyenek egy tehetségprogramban, velük kezdtek el arról beszélgetni, hogy mi is a motivációjuk. És csodák csodája, ezeken a kötetlen mélyinterjúkon aztán felszínre jöttek a valódi egyéni motivációk: egyikük cukrász akar lenni, a másik vállalkozást akar indítani, a harmadik coachként képzeli el önmagát. Papp István szerint, ha megvan a közös metszet a cég és az egyéni célok között, akkor fokozni lehet az egyéni motivációt: aki cukrász akar lenni azt a kollégát kreatív irányba viszik el, a coachnak készülő munkavállaló kapott egy coachingszobát. ahol nyugodtan beszélgethet a kollégákkal. A vállalkozói ambíciókkal bíró munkavállalójukat pedig üzleti iskolába küldték, annak ellenére, hogy ezt a beiskolázást a pozíciója nem indokolta.


Maslow nem jól gondolkodott



Vásárhelyi Judit, szervezetfejlesztési tanácsadó, szupervizor előadásában arról beszélt, hogy a Maslow-féle piramisról mára bebizonyosodott, hogy nem állja meg a helyét. Ugyanis a belső hajtóerő, a flow, az önmegvalósítás az alapvető fiziológiai szükségletek nélkül is bennünk van – nézzük csak meg Gandhit vagy Kőrösi Csoma Sándort. A szakember szerint, az hogy valaki önmegvalósító-e, nem a személyiségétől függ, ez ugyanis egy viselkedésforma. Ha ezt az alaptézist elfogadjuk, akkor rájövünk, hogy önmegvalósító képességünk fejleszthető, mondta Vásárhelyi Judit. Ahhoz, hogy önmegvalósítók legyünk, értékelni kell az elkészült feladatokat, meg kell vizsgálni önmagunkat, hogy mi hajt minket, igényelnünk kell a visszajelzést és a testreszabott feladatokat. Másik oldalról a munkáltatónak mindezt nyújtania kell tudni, különben az alkalmazottak kedvetlenek lesznek, fúrni fogják egymást, romlik a teljesítményük és nagy lesz a cégnél a fluktuáció. Ha van motiváció, akkor nő a lojalitás és a teljesítmény, csökken a fluktuáció és még egészségesebbek is lesznek a cégnél dolgozók: éppen ez oka annak, hogy egy felmérés szerint a startup cégeknél dolgozó emberek egészségesek. „Minden kihat mindenre – ha szeretek dolgozni, az visszahat az egészségemre” – mondta a szupervizor. Bán Zsuzsa, szupervizor ugyanezt a gondolatmenetet folytatva elmondta, hogy egy 7-8 évvel ezelőtt készült Gallup-felmérés szerint ahová az emberek nem kedvvel járnak be dolgozni, ott 65 százalékkal csökken a teljesítmény – valószínűleg a helyzet ma még ennél is rosszabb. A vezetőknek sem lehet könnyű az a helyzet, amibe ma belekerültek. Hiszen míg régen az ’irányíts, ne lelkizz, legyen eredmény’ volt számukra iránymutató utasítás, addig ma hirtelen az ember került a középpontba. Pontosan ehhez a váltáshoz van szüksége a cégeknek a coachokra, ugyanis egy ilyen változást nem könnyű megélni és feldolgozni, hát még alkalmazni.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mindenki coach, aki coachol? - avagy a life coaching sötét oldala

2019 és 2022 között 54 százalékkal nőtt a life coachok száma, így ez az egyik leggyorsabban növekvő szakma az Egyesült Államokban. Népszerűsége... Teljes cikk

Milyen az igazi emberközpontú munkahely?

Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk

Mi leszel, ha nagy leszel? - miért céltalanok a mai fiatalok és mit tehetünk ellene?

Hogyan vált a fiatalkori céltalanság társadalmi jelenséggé és mit tehetünk ellene? Mennyiben hibás a közösségi média? Ez az cikk segíthet a... Teljes cikk