Hová lett a januárban szokásos rengeteg álláskereső?
Úgy tűnik, megtette a hatását a közfoglalkoztatás bővítése, ugyanis idén januárban, a munkaerő-piaci kereslet szempontjából leggyengébb hónapban, csak kissé emelkedett az álláskeresők száma, a korábbi évek januárjaihoz képest pedig 210 ezer fővel van kevesebb álláskereső, írja a Portfolio.
Idén nyáron már átlagosan 150 ezren voltak közfoglalkoztatottak, nagyjából 50 ezer fővel többen, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban. A közfoglalkoztatás aránya egyre nagyobb a teljes foglalkoztatáson belül. A hatás pedig jól látható volt a statisztikán, hiszen már 2013 tavaszától intenzív csökkenés indult az álláskeresőknél. A következő nagy hullámot a téli közfoglalkoztatás hozta el, és egyben teljesen megváltoztatta az évek óta jellemző szezonalitást.
Év vége felé jellemzően leáll sok szezonális jellegű munka, főleg a mezőgazdaság érintett, de más ágazatokban is megfigyelhető, ráadásul egy ideig előszeretettel kötötték a határozott időre szóló munkaszerződéseket december 31-ig. Emellett a közfoglalkoztatás is rendszerint leállt december végén, és az új év első hónapjaiban épült fel újra.
Alapvetően ez adta azt a fajta ciklikusságot, ami januárra megugró álláskeresői létszámot eredményezett. Bár év közben inkább félmillióhoz állt közel az álláskeresők száma, 2011-2013. években januárban jellemzően 650 ezer körülire ugrott az álláskeresők létszáma, ezzel együtt persze a KSH által számolt munkanélküliség is megugrott. A kormány azonban nem szerette volna 2014-et hasonló szintű munkanélküliséggel kezdeni, így 2013 második felében meghirdették a téli közfoglalkoztatást. A tervek szerint 2013 novemberétől 2014 áprilisáig ebben a keretben 200 ezer főt alkalmaznak, illetve a létszám fele oktatásra megy.
Csak novemberben 146 ezer új, államilag támogatott állást jelentettek be. Ennek zöme többnyire közmunka szokott lenni. Decemberben még 70 ezer államilag támogatott állást jelentettek be; a két hónapban, novemberben és decemberben bő 180 ezer fővel több állást hirdettek meg állami támogatás formájában, mint egy évvel korábban.
Eközben 2013-ban egy másik folyamat is indult. Azt láthatjuk, hogy mintha megmozdult volna valami a munkaerőpiacon is. Csak kissé ugyan, de több állást hirdettek meg a cégek, mint az előző évben.
Az egyre nagyobb méreteket öltő közfoglalkoztatás és az épp csak halványan javuló munkaerő-piaci kereslet azt eredményezte, hogy a munkaerőpiac mutatója (a Beveridge-görbe) igen eltolódott arányokat mutat. Úgy csökken az álláskeresők száma drasztikusan, hogy eközben a munkaerőpiac tényleges állapota nagyon távol van attól, amilyen a válság előtt volt. Az államilag nem támogatott állások száma jóval elmarad attól, amit a 2000-es évek közepén láttunk. Tehát bár az álláskeresők száma visszacsökkent a 2007-es szintre, mégsem mondhatjuk, hogy ott vagyunk, ahol a válság előtt. Mivel a munkakereslet nincs meg hozzá, a mai közmunkások zöme bárhogy szeretne, nem vagy nagyon nehezen tudna elhelyezkedni.
Ráadásul az álláskeresők számának visszaszorítása, illetve "visszavezetése a munkaerőpiacra" egyre költségesebb is.
2011-ben még 124 milliárd forintot költött az állam az álláskeresők pénzbeli támogatására, hétköznapi nevén munkanélküli segélyre. Emellett 60 milliárdot közfoglalkoztatásra. A 2011 őszén meghozott szabályok azonban megfordították az arányokat.
A munkanélküli segély már csak maximum 3 hónapig kapható, összege maximalizált. Ellenben a közfoglalkoztatás egyre inkább felívelt. 2013-ban a téli közfoglalkoztatás 20 milliárd forintos kiegészítésével együtt 172 milliárd forintot költött az állam, álláskeresési járadékra viszont alig 50 milliárdot.
Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol ilyen tömeges méreteket ölt a közmunka. Bár a kimondott cél az átmeneti segítség, a tartós álláskeresők visszavezetése a munkaerőpiacra, valójában semmiféle adatunk nincs arról, mennyien találtak állást, és egyáltalán, mennyiben segített a részt vevőknek az álláskeresésben, állás találatban a közfoglalkoztatás.
portfolio.hu
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- Grafikon: A 15-64 éves foglalkoztatottak arányának változása 2010 és 2023 között 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 2 hete
- A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Szinte nincs munkanélküli ebben az európai fővárosban 2 hete
- Kiderült, miben látják a kockázatot a pénzügyi vezetők 2 hete
- Így alakult a munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben 3 hete