Kivéreztetné a munkaerő-kölcsönzőket az új áfatörvény
Az áfa-változások, szolgáltatásaik folyamatos teljesítésként történő elszámolása esetén érvényes új szabályozók miatt a HR-szolgáltatók közül többen nehéz döntés elé állhatnak majd júliustól. Áfát fizetnek vagy munkavállalóik bérét? – teszi fel a kérdést a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének lapunkhoz eljuttatott közleménye.
A közlemény szerint az új áfaszabályok lehetetlen helyzetbe hozzák a HR-szolgáltatókat, ugyanis a megrendelők anélkül válnak jogosulttá az áfa visszaigénylésére, hogy akár a munkavállalók munkabérét vagy a szolgáltató felmerülő költségeit megfizetnék HR-szolgáltatóik, beszállítóik számára. Mint írják, már eddig is komoly feladat volt a pénzügyi egyensúly biztosítása, az új beszedési rendszer pedig kifejezetten sújtja a legálisan működő piaci szereplőket.
„A csaknem százezer embernek munkát adó négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet MMOSZ, SZTMSZ, DIÁKÉSZ, ISZOSZ (Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) közös kezdeményezése arra hívja fel a kormányzat figyelmét, hogy a 2014. július 1-jétől érvénybe lépő, a folyamatos teljesítés áfa bevallási és befizetési szabályai (áfa tv. 58.§. ) miatt a több százezer ember számára munkalehetőséget és legális garantált bért biztosító munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek egy része félő, hogy nem lesz képes előre finanszírozni az áfa megfizetését.”
Az új szabályok szerint folyamatos teljesítés esetén a szolgáltatóknak a teljesítést követő hónapban be kell fizetniük a NAV számára szolgáltatásuk áfa tartalmát. Ez a változás a szektor számára az előzetes számítások alapján közel 20 milliárd forint többlet finanszírozást tesz szükségszerűvé.
A közlemény szerint azonban a piacon a 30-60-90 vagy akár 120 napos fizetési határidők is megszokottak. Eddig csak a béreket kellett a kifizetés beérkezte előtt, saját tartalékokból finanszírozni, ezután az áfát is akár előre 2-4 hónapra kell kigazdálkodniuk. A szervezetek azt mondják: ekkora tartalékaik nincsenek, hiszen a bevételük 85 százaléka eleve a dolgozók bére, így a banki többlet költségeket figyelembe véve nem marad fedezet, hogy a fennmaradó összegből az összes felmerülő költségükön kívül még a 27 százalékos áfa összegének banki előfinanszírozását is képesek legyenek biztosítani. Szerintük ez az intézkedés halálos ítélet a szektorra nézve, és veszélyezteti a hazai gyártó, szolgáltató és termelő vállalatok biztos munkaerő-ellátását.
További teher, hogy a teljesítést követő hónap 20-ig minden elszámolásnak el kell készülnie, ami bizonyos megrendelők esetén a közlemény szerint nem biztosítható. A rendelkezésre álló rövid idő miatt törvényszerűen fellépő elszámolási pontatlanságok miatt a szolgáltatók elkerülhetetlen önellenőrzéseinek plusz költsége még tovább rontja a fizetőképességet.
A közlemény kifejti, hogy ezen túl sem a megrendelők, sem a költségvetés nem nyer a változással. Bár a megrendelőket, vagyis a gyártókat, foglalkoztatókat kifejezetten támogatja az új törvénymódosítás, hiszen anélkül, hogy kifizetnénk az igénybe vett szolgáltatást, a munkavállalók bérét és járulékát, mindenféle pénzügyi teljesítést megelőzően visszaigényelhetik az igénybe vett szolgáltatás áfáját, tehát ők végül új forráshoz jutnak – ajándékként, likviditási helyzetük javul, mégpedig a munkaerőt, munkahelyet biztosító szolgáltatók terhére. Másrészt viszont, kiindulva a gyakorlatból, hogy a teljesítésigazolást későn adják ki, számlabefogadói oldalon is folyamatos önrevízióra fognak kényszerülni.
A költségvetés szerintük nem nyer jelentős forrást a szektorra is kiterjesztett változásokkal, mivel a kölcsönbeadó befizeti, a kölcsönvevő pedig visszaigényli azt. Irreleváns, hogy ez időben a tényleges teljesítést követő hónap, vagy a fizetési határidő eltelte után következik ez be. Az atipikus szolgáltatók legnagyobb költsége a munkabér, ami miatt nem jelentős a visszaigényelhető áfájuk.
„Fontos kérdés, hogy abban a helyzetben, amikor a munkanélküliségi mutató meghaladja a 9 százalékot és a foglalkoztatás bővülése jelenleg a közfoglalkoztatással érhető el, megengedhetjük-e magunknak azt a luxust, hogy ellehetetlenítsük azokat a versenyszférában szolgáltató vállalkozásokat, akik több százezer ember munkalehetőségét garantálják, s akiknek a tevékenysége nélkül a hazai üzemek nem képesek biztosítani a munkaerő-igényüket. Megfontolt döntés, a munkavállalók béréből finanszírozni a bankok és a megrendelők működését? Újra megállja a helyét az a kijelentés, hogy csak a munkából élők viselik a terheket, kockázatokat?” – írják.
Az érdekképviseletek vezetői meg vannak arról győződve, hogy nem szándékosan hibás a célok érdekében meghozott döntés, viszont nem vették figyelembe az atipikus foglalkoztatók speciális munkaerő-piaci és gazdasági helyzetét. Ezért a törvénymódosítás hatályba lépését megelőző felülvizsgálatát kérik a minisztériumtól.
A 2014 júliusában életbe lépő változások visszavonását kérik a hazai HR-szolgáltatók, megelőzve a vállalkozások csődjét, a bérek ki nem fizetését, munkahelyek tömeges megszűnését. Figyelembe kell venni, hogy a 2009-es gazdasági világválság óta jelentős foglalkoztatás-növekedés szinte csak ezen a piacon következett be.
„A csaknem százezer embernek munkát adó négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet MMOSZ, SZTMSZ, DIÁKÉSZ, ISZOSZ (Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) közös kezdeményezése arra hívja fel a kormányzat figyelmét, hogy a 2014. július 1-jétől érvénybe lépő, a folyamatos teljesítés áfa bevallási és befizetési szabályai (áfa tv. 58.§. ) miatt a több százezer ember számára munkalehetőséget és legális garantált bért biztosító munkaerő-kölcsönzők és iskolaszövetkezetek egy része félő, hogy nem lesz képes előre finanszírozni az áfa megfizetését.”
Az új szabályok szerint folyamatos teljesítés esetén a szolgáltatóknak a teljesítést követő hónapban be kell fizetniük a NAV számára szolgáltatásuk áfa tartalmát. Ez a változás a szektor számára az előzetes számítások alapján közel 20 milliárd forint többlet finanszírozást tesz szükségszerűvé.
A közlemény szerint azonban a piacon a 30-60-90 vagy akár 120 napos fizetési határidők is megszokottak. Eddig csak a béreket kellett a kifizetés beérkezte előtt, saját tartalékokból finanszírozni, ezután az áfát is akár előre 2-4 hónapra kell kigazdálkodniuk. A szervezetek azt mondják: ekkora tartalékaik nincsenek, hiszen a bevételük 85 százaléka eleve a dolgozók bére, így a banki többlet költségeket figyelembe véve nem marad fedezet, hogy a fennmaradó összegből az összes felmerülő költségükön kívül még a 27 százalékos áfa összegének banki előfinanszírozását is képesek legyenek biztosítani. Szerintük ez az intézkedés halálos ítélet a szektorra nézve, és veszélyezteti a hazai gyártó, szolgáltató és termelő vállalatok biztos munkaerő-ellátását.
További teher, hogy a teljesítést követő hónap 20-ig minden elszámolásnak el kell készülnie, ami bizonyos megrendelők esetén a közlemény szerint nem biztosítható. A rendelkezésre álló rövid idő miatt törvényszerűen fellépő elszámolási pontatlanságok miatt a szolgáltatók elkerülhetetlen önellenőrzéseinek plusz költsége még tovább rontja a fizetőképességet.
Senki nem profitál a változásból
A közlemény kifejti, hogy ezen túl sem a megrendelők, sem a költségvetés nem nyer a változással. Bár a megrendelőket, vagyis a gyártókat, foglalkoztatókat kifejezetten támogatja az új törvénymódosítás, hiszen anélkül, hogy kifizetnénk az igénybe vett szolgáltatást, a munkavállalók bérét és járulékát, mindenféle pénzügyi teljesítést megelőzően visszaigényelhetik az igénybe vett szolgáltatás áfáját, tehát ők végül új forráshoz jutnak – ajándékként, likviditási helyzetük javul, mégpedig a munkaerőt, munkahelyet biztosító szolgáltatók terhére. Másrészt viszont, kiindulva a gyakorlatból, hogy a teljesítésigazolást későn adják ki, számlabefogadói oldalon is folyamatos önrevízióra fognak kényszerülni.
A költségvetés szerintük nem nyer jelentős forrást a szektorra is kiterjesztett változásokkal, mivel a kölcsönbeadó befizeti, a kölcsönvevő pedig visszaigényli azt. Irreleváns, hogy ez időben a tényleges teljesítést követő hónap, vagy a fizetési határidő eltelte után következik ez be. Az atipikus szolgáltatók legnagyobb költsége a munkabér, ami miatt nem jelentős a visszaigényelhető áfájuk.
A munkabér biztonsága megéri a kockázatot?
„Fontos kérdés, hogy abban a helyzetben, amikor a munkanélküliségi mutató meghaladja a 9 százalékot és a foglalkoztatás bővülése jelenleg a közfoglalkoztatással érhető el, megengedhetjük-e magunknak azt a luxust, hogy ellehetetlenítsük azokat a versenyszférában szolgáltató vállalkozásokat, akik több százezer ember munkalehetőségét garantálják, s akiknek a tevékenysége nélkül a hazai üzemek nem képesek biztosítani a munkaerő-igényüket. Megfontolt döntés, a munkavállalók béréből finanszírozni a bankok és a megrendelők működését? Újra megállja a helyét az a kijelentés, hogy csak a munkából élők viselik a terheket, kockázatokat?” – írják.
Az érdekképviseletek vezetői meg vannak arról győződve, hogy nem szándékosan hibás a célok érdekében meghozott döntés, viszont nem vették figyelembe az atipikus foglalkoztatók speciális munkaerő-piaci és gazdasági helyzetét. Ezért a törvénymódosítás hatályba lépését megelőző felülvizsgálatát kérik a minisztériumtól.
A 2014 júliusában életbe lépő változások visszavonását kérik a hazai HR-szolgáltatók, megelőzve a vállalkozások csődjét, a bérek ki nem fizetését, munkahelyek tömeges megszűnését. Figyelembe kell venni, hogy a 2009-es gazdasági világválság óta jelentős foglalkoztatás-növekedés szinte csak ezen a piacon következett be.
Az érdekképviseletek négy megoldást is elképzelhetőnek tartanak annak érdekében, hogy a kormány céljai megvalósuljanak, és a vállalkozások fizetőképessége ne kerüljön veszélybe.
1. A jelen rendelkezések alóli mentesülés
2. A humán szolgáltatások esetében is az áfa tv. 58.§. (1.a) közszolgáltatásokra, telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szabályok alkalmazása
3. Kamatmentes részletfizetés biztosítása egy évre a NAV részéről az áfa finanszírozására
4. Az NHP keretein hitel biztosítása a HR-szolgáltatók számár az áfa finanszírozására
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén
Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk
Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben?
A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk
Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat a januárban életbe lépett új szabályozás
2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 1 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 2 hete
- Ők kapták a digitális gazdaság női példaképeinek járó elismeréseket 1 hónapja
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 1 hónapja
- Csak a dolgozók fele tesz félre váratlan egészségügyi kiadásokra 1 hónapja
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 1 hónapja
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 2 hónapja
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 2 hónapja
- Hol vannak tartalékok a magyar álláspiacon? Így látja az államtitkár 2 hónapja