Megjelent: 10 éve

HR a titkosszolgálatok világában

Mi a teendő, ha valaki kémnek akar jelentkezni? Ha a James Bond-moziszéria legújabb darabján fellelkesedve akarná ezt tenni, inkább lebeszélnénk. Lévén, hogy az körülbelül olyan, mintha az illető a Pretty Woman megnézéséből szerzett ismerettel felvértezve akarná a legősibb mesterséget választani. Mindkét ősi szakmára igaz, hogy a tömegmédia által róluk alkotott romantikus pozitív és démonizáló negatív sztereotípiák egyaránt hamisak. A hírszerzőmunka pragmatikus, de legalábbis objektív gondolkodást kíván. Nem igazán a vakhitű fanatikusok, doktriner idealisták, pártkatonák, rajongó lelkületű konzumidióták és exhibicionisták terepe ez. Egy demokráciában ugyanakkor a titkosszolgálati jellegű tevékenység nem lehet független a jogállamtól, viszont függetlennek kell(ene) lennie a politikai önérdektől. Sajnos hazánkban ez gyakran épp fordítva van. Amelynek nemcsak az állampolgári jogok, de az ilyen titkos, bizalmas feladatkörre pályázó, azt ellátó dolgozó is kárát láthatja.

images

A jelentkezés látszólag egyszerű, ugyanúgy zajlik, mint bármely más cég, intézmény esetén. Mivel a titkosszolgálatnak is van HR-osztálya, ahová az illető akár spontán pályázatot is beadhat. De persze azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy ide csak úgy, az utcáról be lehet kerülni. A titkosszolgálatok pedig eleve gyanakvással fogadják azt, ha valaki odasétál hozzájuk, s ügynöknek, informátornak, munkatársnak ajánlkozik. Ezen próbálkozások jelentős hányada ugyanis a rivális szervek beépülési kísérlete. S a humán erőforrás utánpótlását amúgy sem bízzák a véletlenre. Az ún. nyílt állomány oroszlánrésze a katonai és rendőri szakképző, illetve felsőoktatási intézmények végzős hallgatói közül verbuválódik. (A nyílt itt azt jelenti, hogy illető munkájának tartalma, konkrétuma titok, de beosztása, rendfokozata, státusza nem az, tehát mások is tudhatják, hol dolgozik. Csak épp azt nem, hogy mit.) Ugyanilyen bekerülési szabályok vonatkoznak a belsős civil (elemző, szakértő, döntés-előkészítő, technikai) háttérmunkatársakra, tehát a polgári alkalmazottakra is.

Ilyen nemzetbiztonsági munkakörökben nemigen vannak a magánszektorban alkalmazott (bár etikailag kérdéses) anonim, fedett vagy konspirált álláshirdetések. Melynél az illető nem is tudja, hová jelentkezett, egy fedőcég hívja be interjúra, lekáderezik, körbeszaglásszák, aztán ha megfelelt, közlik: üdv a Cégnél. A titkosszolgálatok világában persze nagyon is létezik olyan, hogy valakit "idegen zászló" alatt szerveznek be vagy foglalkoztatnak, de ez inkább ügynökökre, valamint külsős partnercégekre jellemző. Akikkel egy, valódi kilétét álcázó összekötő, vagy egy offshore projektcég tartja a kapcsolatot. A hírszerzésben is létezik egyfajta tudatos kádergazdálkodás, humánerőforrás-kiaknázás. Ami viszont nyilván nem állásbörzék standjainál vagy a munkaügyi központokban zajlik. Bizonyos szakmába vágó (fegyveres testületi, diplomáciai, informatikai, nyelvi) oktatási intézményekben egyértelműen zajlik a diszkrét kiválasztási folyamat. Momentán az Alkotmányvédelmi Hivatal weboldalán az szerepel: "Hivatalunkban a pályázatok befogadása átmenetileg szünetel. Kérjük, látogasson el honlapunkra egy későbbi időpontban!" A közszférában elrendelt létszámstop nyilvánvalóan a "szervekre" is hat.

De ha valakinek mégis sikerül kibuliznia egy állásinterjút, nem árt pár dologgal tisztában lenni. Minden ide jelentkező embert szigorú, az átlagemberi beosztásokhoz viszonyítva hihetetlen mélységű biztonsági ellenőrzésnek vetnek alá. Ennek része az ún. biztonsági kérdőív megválaszolása. A feleletek igazságtartalmát pedig a leendő munkaadó saját titkosszolgálati eszközeivel fogja leellenőrizni. Az ilyen bizalmas és titkos álláskörbe pályázók kontrollja, illetve a kizáró okok és rizikófaktorok mibenléte nagyrészt teljesen legitim. Senki nem vitathatja komolyan, hogy alkohol-vagy drogfüggő, notórius szerencsejátékos, mentálisan labilis, a leendő kollégákkal összeférhetetlen embernek nincs keresnivalója a titkosszolgálatnál. Miképp olyannak se, aki szélsőséges, jogsértő mozgalmakkal, alvilági figurákkal vagy külföldi hírszerzőkkel tart fent gyanús kapcsolatot, netán a jövedelmi háttere tisztáz(hat)atlan. Ott válik a dolog rázóssá, amikor a szexuális hajlamra, identitásra, "vérmérsékletre" kérdeznek rá. Nem mintha ne lennének e területen is olyan vetületek, melyek jogosan vetik fel az összeférhetetlenség gyanúját. Jómagam például nem osztom azokat a vélekedéseket, hogy milyen gusztustalan, helytelen, hogy az Egyesült Államokban kiteregetik, leleplezik a bizalmi, közhivatali funkcióra pályázók félrelépéseit. Bezzeg mi, felvilágosult európaiak nagylelkűen szemet hunyunk e fölött. Csakhogy ez nem felvilágosultság, s az ellenkezője sem alapból prüdéria.

Ugyanis nem önmagában a párkapcsolaton kívüli szexuális viszony, illetve aktus az, ami morális vagy gyakorlati rizikó. Hanem annak eltitkolása a legilletékesebb: a házastárs (vagy: a munkaadó kormány, állam, az adófizető nép) előtt. Ha egy politikus hazudik a családjának, a szeretteinek, akkor miért ne hazudhatna a választóinak? S ha egy titkosszolgálati dolgozó otthon kettős életvitelt folytat, úgy a munkahelyén is nagyobb az esélye, hogy egyszerre két urat szolgáljon. A politikában nyilvánvalóan erkölcsi hitelvesztés a következménye, ha valaki a szexuális monogámián alapuló hagyományos családmodellt "prédikálja", ám titokban gyökeresen más elveket követ a magánéletben. A hírszerzésnél ugyanez nem morális, hanem praktikus eredőjű kizáró ok. Ámde mi van akkor, ha az illető egyáltalán nem titkolja, sőt nyíltan feltárja az átlagtól elütő szexuális életét? Hogy a párkapcsolatát a "nyitott házasság" szabályrendszere alapján éli, hogy a partnere a szexiparban dolgozik/dolgozott, mint pornószínész, sztriptíztáncos vagy prostituált. A politikában a helyzet egyértelmű: indul a választásokon, aztán a szavazók eldöntik, eme gondolkodásmóddal, életvitellel, múlttal bevállalják-e őt.

Viszont mi a helyzet ilyenkor a titkosszolgálati feladatkörökben? Elutasítható-e a (szakmailag különben teljesen megfelelt) jelölt pusztán a nyíltabb, szabadosabb nemi élete okán? A titkos szexnek hódoló embernél jogosan merül fel, hogy ezzel zsarolás célpontja lehet. Azonban hogy lehet valakit olyasmivel megzsarolni, miről mind a családja és/vagy párkapcsolata, mind a főnöke tud? Sajnos az elvileg jogállami titkosszolgálatnál is összemosódhat két dolog. Az egyik ama faktor, hogy egy szokás tényleges, igazolható, "mérhető" kockázatot jelent. A másik pedig az, hogy valójában nem a rizikó, hanem az adott identitással, viselkedéssel kapcsolatos többségi averzió, előítélet miatt utasítják el a jelöltet. Ugyanez a "fennforgás" a homoszexualitással is. Ha a titkosszolgálati munkára jelentkező ember a munkaadónak bevallja másságát, ám azt is jelzi: családja, környezete elől mindezt titkolja, akkor indokoltan utasítják el. Ugyanis amennyiben valaki nagyon szégyell, takargat valamit még a rokoni-baráti kör előtt is, ott nem lehet tudni, az illető vajon meddig lenne hajlandó elmenni a titokban maradás érdekében? Viszont elutasítható-e egy olyan meleg vagy leszbikus honfitársunk álláspályázata, aki nyíltan közös háztartásban él azonos nemű partnerével, minden évben felvonul a büszkeségnapi demonstráción, stb.? Ismét felteendő a kérdés: hogyan lehet kompromittálni, beszervezni valakit olyannal, amit mindenki tud róla?

A titkosszolgálatoknál is létezik homofóbia. "Rájönnek, hogy meleg vagy; ha titokban tartod, ellened fordítják. Ha viszont ország-világ előtt színt vallasz, azt megint csak ellened használják föl és elbocsátanak. Ha melegként folyamodsz állásért, föl sem vesznek." - summázza Frank Buttino, a nemi identitása okán kirúgott volt FBI-ügynök az áldatlan helyzetet Ronald Kessler '93-as riportkötetében. (FBI - A világ legnagyobb bűnüldöző szervezetének titkai. GABO Könyvkiadó, 2000. 378.o.) Tették ezt annak dacára, hogy az FBI-t fél évszázadon át irányító J. Edgar Hoover és a jobbkeze, Clyde Tolson mindketten homoszexuálisok voltak. (Sőt, a jelek arra utalnak, hogy viszonyuk is volt egymással.) S annak ellenére, hogy önmagában a homoszexualitás senkit nem tesz potenciális hazaárulóvá. A Buttino-ügy kapcsán idézi Kessler a Pentagon egyik tanulmányát, amely elismeri, hogy "a melegek ugyanolyan valószínűséggel szervezhetők be kémnek, mint a heteroszexuálisok. Az Egyesült Államok legújabb kori történetében nem ismeretes olyan eset, hogy egy homoszexuális zsarolás hatására kezdett volna el kémkedni." (Uo.) Az ellenséges kémszolgálatok azzal zsarolják a célszemélyt, amit rejteget a külvilág elől. Titkai pedig ugyebár nemcsak a melegeknek vannak.

Kérdés, mennyire érvényesül az esélyegyenlőség a titkosszolgálati munkában? Mennyi sansza van a bejutásra, a profi hírszerzői-elhárítói létre egy romának, nőnek vagy fogyatékkal élőnek? A cigány származású rendőrök helyzetéről, tapasztalatairól lehetnek bizonyos fogalmaink. De arról nemigen tudható semmi, hány roma nemzetbiztonsági és hírszerzési munkatárs van. A Cégnek roma informátorai, ügynökei bizonyára akadnak, hisz egy cigányokból álló bűnbandába nehezen lehetne "gádzsó" téglát beépíteni. De hogy hány roma ügynöktartó műveleti tiszt, polgári alkalmazott lehet (van-e egyáltalán?), azt nem tudjuk. Hogy (mint a legtöbb munkahelyen) a rasszizmus mellett a hímsovinizmus is érvényesül a titkosszolgálatnál, az nyilván sejthető, de bizonyítani jóformán lehetetlen. Magyarországon készségesen nyilatkozó belső forrásokra, az intézmény által biztosított hozzáférésre alapozott riportot a titkosszolgálatokról jóformán csak pártosan elfogult személyek, orgánumok csinálhatnak. Milyen érdekes például, hogy bennfentes vádhatósági, titkosszolgálati információk valamiért szinte mindig a kormánypárti médiánál landolnak. (A Laborc-Portik jegyzőkönyveknél is elsőbbségük volt.) De így ment ez a korábbi ciklusokban is. Az MSZP-nek jelentős kampányszolgálatot tevő dr. Kende Péter is kötetet írhatott 2004-ben a Cégről - észlelhetően belső, bennfentes információk alapján.

Az akkori hatalommal (és titkosszolgálatával) szemben ellenségesnek aligha tartható dr. Kende is leír egy hírhedt esetet. "Az Információs Hivatalban előfordult, hogy egy osztályvezető és helyettese majdhogynem párbajt vívott közös titkárnőjükért. Nem a kegyeiért, mert azokat mindketten elnyerték, hanem e kegyek kizárólagosságáért. Alaposan összeverekedtek, bent a hivatalban. A vezetés a szokásos szigorú hímsoviniszta döntésre jutott: a két felhevült viadort megfenyítették, némi pénzelvonással büntették, de a helyükön maradhattak, a titkárnőt viszont úgy penderítették ki, hogy a lába sem érte a földet." (Dr. Kende Péter: Titkos magyar szolgálatok. Rege róka rejtem. Hibiszkusz Könyvkiadó Kft. 2004, 122.o.) Igaz, azt nem írja, hogy mikor - azt pedig főleg nem, hogy kikkel - történt a dolog a hírszerzőszervnél. A titkosszolgálat mai napig a "férfias játékok", a katonás drill által uralt testület, ahol olyan "hímkultusz" van, mint a hon-és rendvédelmi szerveknél. Pedig a hírszerzés valójában (ha már sztereotípiákban gondolkodunk) "nőies" szakma, ahol inkább van szükség fortélyra és intuícióra, mint tesztoszteron-túltengéses kakaskodásra. Egy terepügynöknek, illetve az őt futtató műveleti tisztnek persze szüksége van bizonyos önvédelmi, fegyverhasználati kiképzésre. Bár pont rájuk igaz az NDK-kémregényben olvasható bölcsesség, miszerint ha a hírszerző a fegyvere után nyúl, akkor már elkésett. A harci feladatokra (diverzió, szabotázs, célzott likvidálás) alkalmazott ügynököket, és a fedett nyomozókat leszámítva az átlag "titkosrendőr" valószínűleg soha nem keveredik "szolgálati" tűzharcba, verekedésbe. A lebukott gengszterek, kémek előállítása nem az ő, hanem a különleges taktikai osztag feladata.

Elemzőként, belső tisztként pedig miért ne dolgozhatna egy törékenyebb nő, egy gyengébb fizikumú férfi, vagy akár egy kerekesszékben ülő mozgáskorlátozott? Az alapvetően intellektuális munkának tekinthető hírszerzésnél semmi értelme a katonai sorozásnál bevett fiziológiai kritériumoknak. Egyébként pedig "terepen" is sokkal hamarabb néznek kémnek (és buktatnak le) egy férfias, katonás mozgású hírszerzőtisztet, mint egy piercinges "tetovált lányt" vagy egy beesett mellkasú "lúzert." A jövő hírszerzőinek HR-dimenziójú sorsa mindenesetre olyan, mint a kóbor kutya vacsorája. Bizonytalan. A "C típusú" helyébe lépő új káderrostálási-átvilágítási rendet az Alkotmánybíróság elkaszálta. De a kormánypárt továbbra is ragaszkodik annak princípiumához. (Rendszerbe állítottak olyan kérdőívet is, amelyben az érintett kormánytisztviselő arról nyilatkozhat, tagja-e titkos társaságnak?) A jelenlegi végrehajtó, többségi jogalkotó hatalom tagjai közül nem egy-ketten, és nem is egyszer nyilatkoztak a homoszexualitás ultrakonzervatív (jóformán homofóbiába hajló) értelmezése mellett, a melegek teljes körű jogi emancipálása ellen. Nőképük is inkább hagyományos, a romakérdésben elfoglalt pozíciójuk minimum kétarcú. Kevéssé valószínű, hogy az elmúlt négy esztendőben tehetséges női, roma, meleg és fogyatékkal élő hírszerzők, kémelemzők százai árasztották volna el a Céget - ahogy a titkosszolgálatot "becézni" szokták.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hogyan zajlik egy globális szervezeti kultúra átalakítása cégegyesülést követően? - válaszol Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial globális HR vezetője

HR Szubjektív rovatunkban Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial divíziójának globális HR vezetője kérdez, miután válaszolt Bondici Flóra, a Chorus... Teljes cikk

Így zajlik a szervezeti evolúció a szemünk előtt

„Nem a legerősebb szervezet lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leginkább fogékony a változásra” – mondta Charles... Teljes cikk

Teljes transzparencia egy teljesen remote cégnél - Bondici Flóra, a Chorus One Chief People Officere

HR Szubjektív rovatunkban Bondici Flóra, a Chorus One Chief People Officere kérdez, miután válaszolt Gaál Annamária, az AGCO Hungary HR vezetője... Teljes cikk