Hogyan nő az, ami csökken?
A foglalkoztatási helyzet javítása a 2010-től regnáló kormány egyik fő célkitűzése volt. Az „elmúlt 8 év” hibásnak vélt gazdaságpolitikáját meghaladva aktív munkaerő piaci beavatkozásban látták a megoldást, ami 10 év alatt egy millió új munkahely szlogenjében öltött testet. A GKI Gazdaságkutató elemzésében annak járt utána, hogy mi valósult meg az ígéretekből.
Tovább árnyalja a képet a KSH 5 fő feletti foglalkoztatott létszámmal rendelkező cégek és a teljes (állami és önkormányzati) intézményi kört felölelő adatgyűjtése, vagyis a „Keresetek” statisztika. Eszerint a közszférában 2008, a válság kezdete óta közel 9 százalékkal bővült a dolgozók száma, igaz, ennek nagyobb része 2010 előtt talált megélhetést az állami intézményekben. 2010 óta ugyanis csak 1,8 százalékos a bővülés.
Ha mélyebben vizsgáljuk a kérdést, akkor látható, hogy a létszámnövekedés tetemes részét a közfoglalkoztatottak (közmunkások) teszik ki. Ha őket kivesszük az adatokból, akkor a közszférában a növekedési ütem 2008-hoz képest 4,7 százalékra szelídül, míg 2010 óta 2,1 százalékos csökkenés figyelhető meg. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a korábban közalkalmazottként, esetleg normál munkaszerződéssel alkalmazottak egy részét elbocsátották, s helyettük közmunkásokat vettek fel, illetve jó néhány iskola átkerült egyházi irányítás alá, s így vált a nonprofit szektor részévé. Más oldalról az egészségügyi intézmények államosításával a nonprofit szektorból is kerültek át a költségvetési intézményi körbe dolgozók.
A versenyszféra – a közszférától eltérően – masszív létszámvesztő volt a vizsgált időszakban. 2008 óta a vizsgált körben csaknem 7 százalékkal csökkent a foglalkoztatás, de 2010 óta is csaknem 0,5 százalékkal. A részletes az adatok azonban még rosszabb képet mutatnak. A teljes munkaidős létszám ugyanis 2008 óta 10,5 százalékkal lett kisebb, míg a részmunkaidős foglalkoztatás 31 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, így védekezve a gyorsan növekvő minimálbér-emelés és a gazdasági helyzet romlásának káros hatásai ellen. Ha 2010-hez viszonyítjuk a jelenlegi helyzetet, akkor a 8 órás munkát találók aránya 1,2 százalékkal esett vissza a versenyszférában, míg a részmunkaidősöké több mint 10 százalékkal gyarapodott. Nem az a baj, hogy a részmunka nőtt, hanem az, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás nem emelkedett.
Mindez a GKI szerint úgy valósult meg, hogy az állami tulajdonú vállalati körben szinte nem volt elbocsátás (illetve helyettük másokat vettek fel). Vagyis a tényleges magánvállalkozói körben a helyzet valószínűleg sokkal rosszabb lett. Összességében megállapítható a 2013-as adatok alapján, hogy a vizsgált körben az állam – a közmunkásokat nem számítva – még a közszférában sem volt képes a létszámot megtartani, miközben a vállalkozói szférában jelentős létszámvesztést okozott a követett gazdaságpolitika. (Noha hála a 2010 előtt megkezdett fejlesztéseknek, egyes ágazatokban, főleg az autó- és gumiiparban jelentős létszámbővülés valósult meg.)
GKI Gazdaságkutató Zrt.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Munka nélkül végzett közfoglalkoztatás miatt emeltek vádat egy polgármester ellen 1 hónapja
- Ennyi napot kell várni egy szakemberre az ország különböző vármegyéiben 1 hónapja
- A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma 1 hónapja
- A tanár is munkavállaló!? 1 hónapja
- Vitályos Eszter: az egyik legfontosabb kihívás a munkaerőpiaci aktivitás további növelése 1 hónapja
- Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában? 2 hónapja
- Kevesebben lettek a postások, dinamikusan bővül két gyártó cég: létszámtrendek 2 hónapja
- Tovább csökken a foglalkoztatottak száma, 222 ezren voltak munka nélkül januárban 2 hónapja
- Így változott a feketén foglalkoztatottak aránya Magyarországon 2 hónapja
- Szakdolgozók száma a magyar egészségügyben - grafikon 2 hónapja
- Több az álláshirdetés februárban, közel 32 000 munkakör vár betöltésre 2 hónapja