Szerző: Váradi Tamás
Megjelent: 10 éve

Kihal a bányászszakma Magyarországon?

Szinte teljesen eltűntek Magyarországról a bányászfamíliák, a fiatalabb generációnak ugyanis semmilyen jövőképet sem biztosít ez a szakma. A kiemelt fizetés és a korai nyugdíj már a múlté, ráadásul az idei év végén az utolsó mélyművelésű bánya is bezár, így munkahely is alig lesz. Ugyan több politikus is megígérte, hogy beindítja a hazai bányászipart, a jelentős veszteségek miatt erre nem sok az esély.

A külszíni bányákat is beleértve már csak alig néhány ezren dolgoznak valamilyen kitermelésben, pedig a ’80-as években még 115 ezer bányász volt Magyarországon. A rendszerváltást követően viszont sorra bezárták a bányákat, mert a magas kitermelési költségek miatt szinte mindegyik veszteséges volt. A folyamat vége az lett, hogy mára csak egyetlen mélyművelésű bánya üzemel Magyarországon, az Oroszlány melletti márkushegyi bánya. Idén év végén azonban ez is bezár, így csak két, úgynevezett külszíni fejtésű bánya marad: a visontai és a bükkábrányi. A magyar bányaipar tehát szinte teljesen leépült, a bányászokat érintő megszorítások miatt pedig a bányászvilág is.


Miért menjek bányásznak?



Az átlagnál jóval magasabb fizetés, korai nyugdíj – szinte mindenkinek ez jutna eszébe, ha érvelnie kellene, hogy miért választja valaki a nehéz körülmények ellenére is a bányászszakmát. A fizetések erodálódása és a nyugdíjtörvény átlakítása miatt viszont már erre sem lehet számítani. Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a HR Portálnak kifejtette, hogy jelenleg nettó 170 ezer forint körül visz haza egy bányász, azaz az ágazat átlagfizetése alig magasabb a 150 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnál. A kiemelt fizetés tehát már a múlté, csakúgy mint a korai nyugdíjazási lehetőség.

A korábbi nyugdíjszabályok szerint ugyanis háromféle kedvezményben bízhatott egy bányász. A korengedményes nyugdíj azt tette lehetővé, hogy 5 évvel a nyugdíjbamenetel előtt megállapodhatott a munkavállaló és a vállalat, hogy a cég fizeti a dolgozó nyugdíját, így ő hamarabb elmehetett nyugdíjba. Ezt a lehetőséget elsősorban a cégek átszervezésénél, leépítéseknél használták, viszont egy törvénymódosítás teljesen eltörölte.
A másik lehetőség a korkedvezményes nyugdíj, amely még mindig létezik, viszont a végrehajtási törvény hiánya miatt januártól nem lehet korkedvezményes nyugdíjéveket gyűjteni.

A harmadik, a bányászok körében leginkább elterjedt opció a szakmai nyugdíj volt. Ezzel a bányászok már 30 év bányában ledolgozott idő után nyugdíjba mehettek, viszont egy 2012-es módosítás úgy korlátozta ezt a kedvezményt, hogy az csak az úgynvezett mélyművelésű bányák dolgozóira vonatkozott. Az utolsó ilyen bánya év végén bezár, a külszini fejtésben dolgozóknak pedig marad a 62 éves nyugdíjkorhatár.
Ez viszont szinte elérhetetlen a bányászok számára, miután a testük néhány évtized alatt teljesen elhasználódik. A külszini fejtést vizsgáló tanulmányok bebizonyították, hogy az itt dolgozó bányászok szervezetét károsíthatja a három műszakos munkavégzés, a radioaktivitás, valamint az a mélyben töltött idő, amelyet gyakran 10 emelet mély, nyílt gödörben kénytelenek eltölteni. Magas a vérnyomásuk, és a rákos megbetegedés is gyakoribb a körükben.

Rabi Ferenc szerint emiatt érthetetlen, hogy a döntéshozók miért vették el a korai nyugdíj lehetőségét és azt is nehezményezi, hogy a kormány megszüntette a bányászok kedvező nyugdíjátlag-számítását. Ennek az a lényege, hogy akik legalább 15 évet dolgoztak a föld alatt, de a nyugdíjuk nem érte el az átlagos bányásznyugdíjat, azok megkapták az átlagos összeget. Ráadásul a bányászokat a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok járandóságának megvonása is sújtja. Két évvel ezelőtt ugyanis havi 120-130 ezer forintos juttatást veszítettek el azok a bányászok, akiket munkára alkalmasnak minősített az orvosi bizottság. Ehelyett 30 200 forintos ellátást kapnak.

A korábbi kedvezmények visszaállításáért január végén utcára vonultak a bányászok, ám a HR Portál információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) érdemi válasz nélkül hagyta a demonstrációt. Pedig a mintegy kétezer tüntető követelése csak 14 millió forinttal növelnék az idei büdzsé kiadási oldalát – mondta Rabi Ferenc, hozzátéve, hogy a teljes kifutás 320 millió forint lenne. Eddig hiába kértük, nem kaptuk vissza az embertelenül nehéz körülmények között dolgozó bányászok szakmai nyugdíját, holott sokan éppen ezért vállalják a nehéz munkát – tette hozzá. Az EMMI azzal indokolta a megszorításokat, hogy a kormány 2010-ben több százmilliárd forintos hiánnyal vette át a nyugdíjkasszát, ami szerintük az egész nyugdíjrendszert veszélybe sodorta. Ezt sürgősen orvosolni kellett, így a hosszú távú fenntarthatóság érdekében a kormány valamennyi korhatár előtti nyugdíjat kivezette a nyugdíjrendszerből, és azóta korhatár előtti ellátásként folyósítják azokat – áll az EMMI közleményében. „Az úgynevezett szénkülfejtésen dolgozó bányászoknak a kevésbé veszélyes munkakörülményeik miatt nem indokolt olyan jellegű kedvezmény nyújtása, mint a mélyművelésű bányában dolgozóknak” - tették hozzá.


Nincs értelme újranyitni a bányákat



Szakértők szerint a valaha jelentős bányaipar újraindítása nem lenne kedvező a gazdaság számára, miután az ásványivagyon kitermelése túl drága lenne a gazdaságos üzemeltetéshez. A szén- és ércvagyon minősége gyenge, a nyersanyagok kitermelési költségét befolyásoló tényezők pedig rosszak. Ennek ellenére rendszeresen napirendre kerül a hazai bányászat felélesztése, legutóbb például Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a vájárképzés újraindításáról, valamint modern bányászat létrehozásáról. A kormányfő szerint Magyarországon kultúrája volt a bányászatnak, nemzetközileg elismert szakemberek és jól képzett vájárok dolgoztak egykor, húsz éve azonban kitalálták, hogy a bányászatnak nincs jövője, mára pedig a képzésük is megszűnt. "Már szinte szégyellni kell, ha egy országnak szene van, és ki akarja bányászni" - fogalmazott, beteges dolognak nevezve mindezt.

A nosztalgiát azonban felülírja a piacgazdaság, a magyar bányák újranyitása ugyanis nem jövedelmező. Az Ózd melletti Farkaslyuk megnyitásakor például ezer új munkahelyről beszéltek, csaknem három évvel később viszont csak 48-an dolgoznak ott. A sivár jövőkép miatt jelenleg nem is működik bányászokat képző középiskola, Magyarországon megszűnt a vájárképzés. Komlón ugyan nemsokára ismét elindul a bányászképzés, de hogy hol dolgoznak majd 20 év múlva, még nem tudni.

Népszerűsítenék a bányász szakmát
A Dunántúli Napló információi szerint ősszel ismét lesz vájárképzés Komlón, azonban egyelőre nem önálló osztályban, csupán egy szakmacsoport létrehozásában gondolkodnak, amelynek létszáma 12-15 fő körül alakulhat. A kidolgozás alatt álló tanterv az első évben a bányákban nélkülözhetetlen egyéb szakmák alapjainak elsajátítását írja elő, mint például a faipari, építőipari vagy gépészeti alapképzés. A bányászati ismeretek második évtől induló oktatásának pedig a közeli külszíni bánya lehet a terepe. A tanulók tanulmányi ösztöndíjra is jogosultak lesznek. Az állam ugyanis hat megyében, így Baranyában is a támogatott szakmák körébe sorolta a bányászmesterséget, így a 2015/16-os tanévtől akár több tízezer forintot is kaphatnak havonta a bányászatot tanuló fiatalok.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A tipikus női vállalkozó 42 éves és 1 gyereke van

Megtalálni a módot a megélhetés biztosítására úgy, hogy közben a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek a magánéletükben – ez motiválja... Teljes cikk

Kortárs bántalmazás, bullying és elvárások szorításában - 2000 gyerek tartozik hozzá: Karikó Rita iskolapszichológus egy napja

Szóbeli vagy akár fizikai bántalmazás, cikizés, beilleszkedési gondok, tanári és szülői elvárások, családi viták, anyu és apu válik - rengeteg... Teljes cikk

Óriási igény van űripari szakemberekre - Magyarország felvette a kesztyűt

Az UniSpace program keretében három minisztérium - a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a... Teljes cikk