Milyen leszel a munkahelyeden? - a hallgatókat erre is tesztelik

2009 óta mérik fel a hallgatók munkával és társas kapcsolatokkal kapcsolatos attitűdjeit a Captain Hungary Kft. CAPTain Online nevű tesztjével az IBS Karrierközpontjában. Az üzleti főiskolán tavaly végzett az az évfolyam, amelynél a tesztelést és az ehhez kapcsolódó coachingot először elvégezték. Őket tavaly újratesztelték, ennek eredményét pedig egy esettanulmányban mutatják be.

A karrierprogram a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az elsőéves hallgatók már a tanulmányaik első hetében elvégzik a CAPTain Online tesztet, az eredményeket pedig coachokkal beszélik meg. Feltérképezik, hogy a hallgató mit vár el az iskolától, a tanulmányaitól, és egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki, amely alapján évről évre követik a fejlődést - mondta lapunknak Dr. Ránki Zsuzsanna, a karrierközpont vezetője.

A coacholás célja leginkább az, hogy az önállóság, felelősségvállalás, társas készségek fejlődjenek és a vezetői szerep komfortossá váljon. Emellett az önismeret-fejlesztés, a tehetséggondozás, karrierfejlesztés, a tudatosabb gondolkodás kialakítása és a nemzetközi közegbe való beilleszkedés segítése, valamint a lemorzsolódás minimalizálása is a célok közt van. Év közben tréningeken, készségfejlesztő programokon is rész vesznek a hallgatók - ezeket egyébként a vállalati partnerek elvárásai, és IBS-es hallgatókról adott visszajelzései alapján állítják össze.

A teszt nem egy személyiségpszichológiai teszt - szögezi le Kazi Sarolta, a Captain Hungary pszichológus tanácsadója -, hanem csupán a munkahelyi viselkedést jósolja. Sajátossága, hogy pályakezdő verziója is van, hiszen munkatapasztalattal még nem rendelkező diákoknál a tekintélyszemélyek és a konfliktusok mások, mint egy régóta dolgozó személynél. Kazi Sarolta szerint az esettanulmány érdekessége, hogy annak ellenére is látványos változások következtek be, hogy az iskola intézménye kötetlenebb, kevésbé formáló, mint egy munkahely.

A teszt kizárólag a tanulás és munkavégzés szempontjából fontos attitűdöket, viselkedésmintákat és tulajdonságokat méri 38 változó mentén. Vizsgálja az egyén munkaattitűdjét és munkastílusát, vezetői tulajdonságait, csoportattitűdjét és együttműködési készségét, személyiségének a tanulás, illetve munkavégzés szempontjából legfontosabb jellemzőit és a fejlődési lehetőségeit, potenciáljait - áll az esettanulmányban.

Különbséget tesz az objektív munkahelyi és társas viselkedés, és ezek szubjektív megítélése között. Két eltérő módszertan (CAPTain Analízis&Szubjektív) kombinálásával egyszerre ad képet a valós és a vélt viselkedésről: míg az első tesztet, annak logikai elrendezése miatt nem tudja a tesztíró befolyásolni, addig a második részben egy önjellemző kérdőív segítségével értékelheti magát. Ezáltal a viselkedésbeli változások mellett a résztvevők önismeretének fejlődésén is mérhető a fejlesztési program hatékonysága. Ez alapján szöveges és grafikus elemzést és összefoglalást kap a hallgató, amelyek rámutatnak az objektív és szubjektív észlelés közötti különbségekre is.

Az eredmények alapján olyan készségekre, tulajdonságokra, habitusra lehet rámutatni, amelyek adott esetben segítik, vagy éppen nehezítik a beilleszkedést, a tanulást, az időbeosztást, az új életszakaszhoz való alkalmazkodást - áll a tanulmányban.

Így fejlődött, aki 2009 és 2003 között az IBS-re járt

1. grafikon. Növekvő tendenciák a teszteredmények változásában évfolyamszinten

A 2013 tavaszán visszamért 140 fős évfolyam egyik leglátványosabb változása a motiváltságuk javulása volt. A motivációjukat tükrözi, hogy a visszamérésen, bár önkéntes volt, mégis a hallgatók több mint 90 százaléka részt vett.

A kompetenciáik fejlődésének másik területe cél- és eredményfókuszuk javulása. A képzés kezdetén még az elméleti munkát és a feladatok átfogó kezelését preferálták, a visszamért eredmények viszont már azt jelzik, hogy "megvalósítóbbá" és gyakorlatiasabbá váltak. Több faktor statisztikai elemzése is megerősítette, hogy hatékonyabb lett a feladatvégzésük: nagyobb arányban fejezik be és jobb tempóban végzik el feladataikat, mint 4 évvel korábban.

A hallgatók jó kezdeményező készséggel rendelkeztek bekerülésükkor is, ami tovább javult. Nyitottak az új megoldások keresésére, szeretnek újítani, sokszor állnak elő új, kreatív ötlettel vagy saját javaslattal. Sokat fejlődtek a többiekre való ráhatás és befolyásolás gyakorlásában. Gyakrabban vállalják fel a csoport vezetését is, ami a befolyásolás mellett szintén vezetői attitűdjük változásának egyik indikátora.

2. grafikon. Csökkenő tendenciák a teszteredmények változásában évfolyamszinten

Az elemzésekből az is kiderült, hogy a végzősök feladattudata erősödött, míg társas kapcsolataik és készségeik fejlesztése háttérbe szorult. A konszenzus, a jó kapcsolatok fenntartása és a barátságosság továbbra is sokat jelent számukra, mégis közösségi igényük és interakció-keresésük csökkenése jelez egyfajta individualizálódást a részükről, más szóval az egyéni munka preferálását a teamhez képest - írja a tanulmány.

A társas készségek háttérbe szorulásáról Kazi Sarolta úgy vélekedett, az lehet életkori sajátosság is, hiszen az elsőévesek éppen akkor kerültek ki egy zárt osztályközösségből, ezután viszont négy éven keresztül önállóan, egy nagy létszámú évfolyamon kellett boldogulniuk, és nem utolsó sorban versenyhelyzetbe is kerültek egymással szemben, ami vezethet a társas kapcsolatok lazulásához. Nem is tekintette ezt az iskola negatív fejleménynek, mert az érvényesülési, meggyőzési készség fejlődött.

Dr. Ránki Zsuzsanna is arról beszélt, hogy erősödtek a munkavállalói készségek, az önismeret, a hallgatók céltudatosabbá váltak: szerinte ez látszódhat úgy az eredményeken, mintha befelé fordulóbbá váltak volna. Szerinte azonban nem individualistábbak lesznek a hallgatók, hanem csupán felismerik az érdekeiket, tudatosabbá válnak.

Az önismeret fejlődése a tesztekből is látszik: az objektív és szubjektív adatok közelebb kerültek egymáshoz a képzés végére.

Mit szólnak ehhez a hallgatók?

A legérdekesebb a negyedévesek reakciója, amikor látják, hogy milyen hozzáadott értéket nyújt az iskola - véli a karrierközpont vezetője, Dr. Ránki Zsuzsanna.

Az esettanulmány szerint az elsőéves hallgatók nagy többsége lelkes és kíváncsi. Sokan ezt a programot, tesztet is tanulási lehetőségként fogadják. Azok a diákok bizalmatlanabbak, akik önbizalom, vezetői készségek vagy együttműködési adottságok, szokások tekintetében szélsőséges értékeket mutattak.

A hallgatói visszajelzésekből az derült ki, hogy a személyes megbeszélés igen fontos számukra, főként, mivel az eredményeket személyre szabottan értelmezik velük.

Az iskola dolgozik a program továbbfejlesztésén. Csoportos vagy esetenként egyéni, személyre szabott készségfejlesztést szeretnének megvalósítani az egyéni fejlesztési tervek és a CAPTain tesztek eredménye alapján, és a tehetséggondozásban is szeretnék hasznosítani.

A lemorzsolódás jósolható

Kiemelt terület a felsőoktatásban a hallgatók megtartása, avagy megfelelő orientációja. Az IBS-en próbálják a tesztek alapján kiszűrni azokat, akik támogatásra, erősítésre szorulnak. Például, az első méréskor gyakran felmerülő probléma az időgazdálkodás és a prioritások felállítása. Az ebből fakadó nehézségek gyakran vezetnek az elvártnál gyengébb eredményhez, csalódáshoz, kudarcélményekhez.

Sikerült azonosítaniuk néhány olyan faktort is a CAPTain Online tesztben, amely eltérést mutat a képzést befejező és félbehagyó hallgatók között.

A 2009-es adatokat elemezve a legjelentősebb különbség a döntéshozatali képességben jelentkezett - írja az esettanulmány. A tanulmányaikat sikeresen elvégző hallgatók ugyanis lassabban hozzák meg döntéseiket lemorzsolódó társaiknál, általánosságban tovább mérlegelnek egy-egy döntési helyzetben. Ez azt is jelentheti egyben, hogy a tanulmányaikat sikeresen lezáró hallgatók hosszabb döntési folyamat után választottak intézményt illetve szakirányt, ezáltal jobban elköteleződtek mellette. Ezt erősíti meg az az eredmény is, hogy a végzett hallgatóknak már beiratkozásukkor is pozitívabb a munkához való hozzáállásuk. A lemorzsolódók csoportja tehát nem csak spontánabb döntést hozott akár bekerülésekor, akár az intézmény elhagyásakor, de kevesebb motivációval is kezdett hozzá tanulmányaihoz.

3. grafikon. A legfontosabb különbségek az iskolát sikeresen befejező és a képzést abbahagyó hallgatók között

Jelentősebb különbség van a két csoport önszervezésében is. A végzett hallgatók munkájuk során szervezettebbek, és fontosabb számukra a rendszerezettség. A lemaradó hallgatókra úgy tűnik jellemzőbb a rugalmasabb, ám nyomás alatt rendszertelenné váló munkavégzés. További figyelmet érdemelnek azok a hallgatók, akiknek erősebb befolyásolási képességük van: a végzetteknek ugyanis ez kevésbé igénye, míg a lemaradók jobban szeretnek hatással lenni másokra és alakítani a feladatokat.