A bizonytalan munkahelyi körülmények stresszt szülnek
Dolgozni stresszes - sőt ez a legnagyobb stresszfaktor az életünkben. Ez már biztosan kiderült a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által több mint 19 000 magyar munkavállaló bevonásával, egy évvel ezelőtt indított Munkahelyi Stressz Felmérésből. Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati szintű vizsgálata volt. Az biztos, hogy a bizonytalan munkahelyi elvárások jelentik a legnagyobb kockázatot a stressz szempontjából.
Magyarországon nincs külön törvény a pszichoszociális kockázatok kezelésére, a többi munkahelyi kockázattal együtt sorolják be, a fizikai, kémia és biológiai rizikófaktorok mellé - mondta Balogh Katalin. Azonban a Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. A törvény meghatározza a pszichoszociális kockázat fogalmát: a munkavállalót a munkahelyen érő azon hatások, melyek befolyásolják az e hatásra adott válaszreakciókat, illetőleg ezen összefüggésben stressz, lelki eredetű szervi megbetegedés, munkabaleset következhet be. A pszichoszociális kockázatotok értékelése a munkáltató kötelezettsége, ezt ugyanúgy ki kell értékelnie mint bármilyen más kockázat esetén - ám a törvény a módszertanra nem ad ajánlást. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával megvalósuló projekt keretében a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről) magyar verziójának kidolgozásával éppen ezt a hiányt kívánta pótolni, mondta Stauder Adrienne, pszichiáter, pszichoterapeuta, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2013-ban 16 ezer munkavállaló bevonásával végzett egy közvéleménykutatást. A munkavállalók több mint 50 százaléka azt mondta, hogy környezetében nagyon gyakori a munkahelyi stressz. Az okoknak a bizonytalan foglalkoztatást és az átszervezéseket jelölték meg. Azt is elmondták, hogy 40 százalékuk szerint nem kezelik megfelelőn a munkahelyén a stresszt - azaz megoldás nincs. A magyarok véleménye egyezik az európai munkavállalókéval: a megkérdezettek 60 százaléka szerint van stressz a munkahelyeken, ennek oka a terhelés, az hogy a felettes nem segít, zaklatás, kötekedés, a nem átlátható viszonyok, az átszervezés és a bizonytalan munkahely. Megoldás nincs, a stresszkezelésben elmaradtunk: nincsenek ingyen elérhető stresszkezelési módszerek - az Európai Munkavédelmi Ügynökség két éves kampányának célja pontosan az, hogy legyenek ingyenesen elérhető stresszkezelési módszerek. "Emellett cél a kockázat tudatosítása, a kockázatmegelőzés kultúráját akarjuk elterjeszteni, segítséget adni ebben a kisebb cégeknek is. Ha jól érzi magát, ha motivált, egészséges, az előnyökkel jár mindenki számára." - mondta a szakember.
Mi történik a szervezetben stressz esetén?
Amikor stresszhelyzet áll elő, a szervezetben felszabadul a kortizol és az adrenalin, megfeszülnek az izmok, a légzés szaporább lesz, nő a vércukorszint és a koleszterinszint. Ilyenkor beszűkül a gondolkodás, csakis a problémára koncentrálunk, ezért függ össze az irritábilis bél szindróma, a meddőség és az impotencia a stresszel. "Önmagában nem a stressz a baj, hanem ha nem tudunk regenerálódni, kipihenni magunkat - a feszített munkatempó ezért káros. A stressz a kimerülésig segíti az alkalmazkodást, de ha kimerültünk jönnek a tünetek." - mondta Dr. Stauder Adrienne. És hogy mindez milyen hatással van a munkahelyi teljesítményre? "Ha nem izgatom magam rajta, akkor nincs stressz, nem is kiugró a teljesítményem, de van amikor már olyan magas, hogy azért nem tudunk hatékonyak lenni. Tehát van a stressznek egy optimális szintje, amivel hatékonyak vagyunk, amikor kreatívabbak vagyunk, gyorsabban reagálunk. Ha nem vagyunk teljesen kimerültek, akkor a határidő előtti napokban javul a teljesítmény, de ha fáradtak vagyunk, akkor a stressz negatív hatásai jönnek, gyengül a koncentrációképesség, nem tudunk elaludni, ingerlékenyek leszünk, fájdalmak jelennek meg." . mondta a szakember. Többféle stresszhatást különböztetünk meg: az akut stresszhatást például a munka elvesztése váltja ki. Ezzel szemben a napi stresszt nem egy tényező, hanem a sok apróság okozza, halmozódás miatt alakul ki. Ha a stressz mértéke egy bizonyos ponton túllép, kimerül a megtűrőképesség, és ekkor következik a depressziós állapot. De a hosszan tartó stressz leginkább a szívet terheli meg, ezt bizonyítja egy kutatás, melynek során 22 ezer közalkalmazottat 8 éven át vizsgáltak. Azt nézték, hogy azok a szerencsések, akik nem lettek leépítés áldozatai, hogyan reagáltak a fejük felett zajló elbocsátásokra. Az derült ki, hogy ahol kisfokú volt a leépítés ott másfélszeresére nőtt a szív- és érrendszeri okokra visszavezethető halálozás, ahol nagyobb mértékű, ott duplájára nőtt a halálozás - a tartós stressz ugyanis a szívre van a legkárosabb hatással.
Enni, inni, másokon levezetni
Több módszer áll rendelkezésre a stresszből való regenerálódásra, ám sajnos sokan az úgynevezett nem adaptív módszerekhez nyúlnak: esznek, isznak vagy épp máson vezetik le a feszültségüket. Adaptív módszer a problémák megosztása, kezelése lenne. Ehhez olykor szervezeti beavatkozás, vezetőfejlesztés, saját szempontból pedig egyén megküzdőképességének fejlesztése szükséges. A munkáltatónak óriási szerepe van abban, hogy a terhelés optimalizált legyen, hogy az egyes munkacsoportokban tiszták legyenek a hatáskörök, ne legyen bizonytalan a légkör. Vannak olyan lépések, melyek nem igényelnek anyagi ráfordítást: ha a vállalat összes szereplője úgy érzi, hogy ötleteit meghallgatják, nem csak onnan fentről érkeznek a döntések, akkor ez nagymértékben növeli a motivációt és a lojalitást. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, vállalati kultúraváltásra van szükség. De hasonlóképp csökkenti a stresszt a rugalmas munkaidő, a részmunkaidő és a távmunka is. "Egyértelműen azon dolgozók értek el magas pontszámot a munkahelyi elégedettség (70) és a jóllét (54) mutatókban, akik jónak ítélték meg a vezetés minőségét. A kiégés és a stressz mértéke több, mint 20 ponttal volt magasabb azok körében, akik alacsony elégedettséggről számoltak be. Ezt nem befolyásolták a vezetők válaszai sem, mivel szűkített adatbázison is ezeket az arányszámokat kaptuk. Az eredmények alapján is jól látható, hogy egy teljes szervezetet átfogó, részletes pszcihoszociális kockázatértékelés alapján mind a szervezeti szintű, mind az egyéni szintű beavatkozások megtervezése és az akciótervek megvalósítása hatékonyabban valósítható meg." - hangsúlyozta Zakor Tünde kommunikációs tanácsadó, stressz tréner, a Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoport tagja.
Az igazi megoldás a megelőzés lenne: a munkáltató tegye lehetővé stresszkezelő módszerek elsajátítását: ilyen az időgazdálkodás, a relaxáció, a tiszta kommunikáció, a konfliktuskezelés vagy a sport. Tudja-e támogatni a munkáltató, hogy legyen lehetősége a munkavállalónak regenerálódni? Ehhez rövid szünetek kellenek, amikor a munkavállaló átmozgathatja az izmait - ez mindössze pár perc, de növeli a hatékonyságot. Benne van-e a szervezeti kultúrában, hogy lehet? - a szakember szerint tévhit, hogy ettől csökken a hatékonyság, épp ellenkezőleg: ugrásszerűen megnő. Amiből erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége (71), a munka értelmessége (68), és a jó munkahelyi közösség (70). A munkahelyi elégedettséget tekintve a legmagasabb értéket (60) a szakmai, tudományos és műszaki területen dolgozók és az IT, telekommunikáció, média ágazat munkatársai értek el (58). Az országos átlaghoz (54) képest jelentősen kevésbé elégedettek a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (45) valamint a védelem (igazságügy, bíróság, büntetésvégrehajtás) kitöltői.
Melyek a legstresszesebb foglalkozási ágazatok ma Magyarországon?
A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat (55), és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54). Ugyanakkor az országos átlaghoz képest (52) némileg alacsonyabb stressz szint volt mérhető az egyéb szolgáltatás (érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás stb.), energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (50), valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő (50) ágazati kategóriában dolgozók körében.
Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.
A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről. Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz szintünket: a diplomás felsővezetők értek el legalacsonyabb stressz szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Folyamatos az innováció az irodapiacon, amely az elmúlt évek változásaira új megoldásokat és alternatívákat kínál. A legfontosabb trendek... Teljes cikk
"Ha elfelejtjük, hogy kell feltöltődni. Elfelejtjük, hogy az este nem arra való, hogy hazavigyük a munkát és otthon folytassuk, hanem arra, hogy... Teljes cikk
Egy friss felmérés szerint az Egyesült Királyság tízből kilenc dolgozó érzett magas vagy extrém mértékű nyomást és stresszt az elmúlt egy... Teljes cikk
- Lázár János: megépítjük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát 1 hete
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 1 hete
- Felmérés: túlhajszoltak és alulfizetettek a brit munkavállalók 3 hete
- Hogyan támogassuk a stresszel küzdő kollégát? - Ezt tanácsolja a mentálhigiénés szakértő 3 hete
- Új rektor a Budapesti Gazdasági Egyetem élén 3 hete
- Megkezdte a munkavállalók toborzását az épülő debreceni gyárába a kínai Eve Power 4 hete
- Tanárképző kar alakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 1 hónapja
- Mozgás ide vagy oda, kimutatták, hány óra ülőmunka káros menthetetlenül az egészségre 1 hónapja
- Ösztöndíjprogramot hirdet egyetemista lányoknak a Yettel az Óbudai Egyetemmel 2 hónapja
- Megújult honlapról érhető el a munkavédelmi szakemberek adatbázisa 2 hónapja
- Bérrendezést követel a BME több mint 750 dolgozója 2 hónapja