Néma gyerek Európában a magyar

Az Inforádió egy rendeletmódosításra hivatkozva írta meg május végén, hogy a 2015/16-os tanévtől kezdve a diplomázáshoz már alapfokon is két nyelvvizsgára lesz szükség. A hír nagy felzúdulást keltett, csakhamar kiderült azonban, hogy az információ nem teljesen igaz.

A hivatkozott 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet 2014. június 1-jétől módosította a kimeneti követelményeket, azonban ez nem általános érvényű módosítás volt, csak a társadalomtudomány képzési terület nemzetközi tanulmányok alapképzési szakára vonatkozott. A rendelet Magyar Közlönyben olvasható szövege szerint az idegennyelvi követelmények így módosulnak:

„Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a közigazgatási, katonai és rendészeti képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga, a másik általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.”

A mesterfokozaton is hasonló változás következett be, ott két felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgára lesz szükség. A nemzetközi tanulmányok szak kivételével ugyanakkor – ahol legalább két idegen nyelv megfelelő ismerete valóban nem irreális követelmény – a többi alapszak követelményei nem változnak, így minden más esetben továbbra is csak egy középfokú nyelvvizsga kell majd ahhoz, hogy diplomáját átvehesse a hallgató.

A közeljövőben nem lesz ilyen változás

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az, hogy néhány éven belül olyan irányba eszközöljön általános módosítást az oktatási kormányzat, hogy a két nyelvvizsgát kötelezővé tegyék a diplomaszerzéshez, elképzelhetetlen, hiszen jelenleg „a végzősök 10-20 százalékának az egy megkövetelt középfokú nyelvvizsga megszerzése is problémát jelent”, és ezt a problémát sem tudják hatékonyan kezelni, amint az az elmúlt évek próbálkozásain is meglátszik.

Az elnök szerint ugyanakkor egyes szakok esetében teljesen elképzelhető, hogy ilyen változás lép majd életbe. „Vannak olyan szakok, amelyek kimondottan nyelvtudásigényesek, ahol több idegen nyelv használata egy végzett szakember esetében igenis elvárás. Az MA végzettséghez sok helyen jelenleg is kérnek második nyelvvizsgát, teljesen ésszerűnek és racionálisnak tartom, hogy ezt egyes BA szakokra is kiterjesszék”, jelentette ki Rozgonyi. Szerinte ilyen „elit szakok” lehetnek például a filozófusi vagy felsőfokú zenei képzések, ahol a mindenütt megkerülhetetlen angol mellett kézenfekvő lehet egy legalább középszintű német vagy olasz nyelvismeret megszerzése. Az elnök szerint az is lehetséges, hogy a két nyelvvizsga követelményét szűrőként alkalmazzák majd olyan szakok esetében, ahol kiemelkedően magas a túljelentkezés.

Rozgonyi elmondta, a Nyelvtudásért Egyesület álláspontja szerint annak a problémának a kulcsa, hogy az egyetemet elvégzők esetében sokszor nem csak a papír, de maga a nyelvtudás is hiányzik, magában a képzésben keresendő. Szerintük sokkal erősebb lenne a diplomáig eljutók nyelvismerete, ha például megkövetelnék az idegen nyelvű szakirodalom felhasználását.

Egy nyelvvizsga is sok?

Éppen a napokban hozták nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyelvvizsgákat érintő, Magyarország, 2013 című kiadványa, amely szerint tavaly is folytatódott a csökkenő tendencia, egy év alatt már csak 128 ezer nyelvvizsga zajlott le az országban, ezeknek is mindössze 62 százaléka volt sikeres. A csökkenés számottevő, öt év alatt 27 százalékkal csökkent a nyelvvizsgázók száma az adatok szerint, amit a hivatal szerint a demográfiai folyamatok önmagukban nem magyaráznak meg. A KSH szerint a vizsgaszám visszaesésében a felsőoktatási felvételik rendszerének változásai és az emelt szintű érettségik elterjedése is szerepet játszik. Következtetésük szerint „ez a folyamat kedvezőtlen, hiszen a diploma megszerzéséhez továbbra is sikeres nyelvvizsga kell”.

A nyelvvizsgázási kedv visszaesésével az Edupress is foglalkozott már. Rozgonyi Zoltán akkor azt nyilatkozta oldalunknak, hogy a visszaesés 2011-ben kezdődött, de 2012-ben öltött látványosabb méreteket. A szakember szerint „ha megnézzük az érintett korosztályok létszámának változását, ennek demográfiai hatásai jóval kisebbek ennél. Amit mi érzékelünk, hogy a felvételi keretszámok módosulását reagálta le nagyon gyorsan és érzékenyen a nyelvvizsgázási szándék. Kisebb hatású, de szintén nem elhanyagolható, hogy a diplomázás nyelvvizsgához kötését a 2011-ben elfogadott felsőoktatási törvény és más jogszabályok több ponton aláásták, felhígították valamelyest, ami okozott egy halogató reakciót”.

Ha még általánosabban tekintjük a magyarországi helyzetet, a kép még inkább lehangoló. Az Eurostat tavaly októberben közzétett adatai szerint ugyanis az Unión belül hazánkban a legmagasabb azoknak az aránya, akik egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek. Ez 65 százalékot jelent, azaz a magyarok kétharmada csak anyanyelvén tud kommunikálni. A legtöbben természetesen angolul beszélnek az országban, de még az angolt ismerők között is csak minden negyedik embernek van olyan szinten a tudása, hogy kellően rugalmasan tudja azt használni, 44 százalék korlátozott, alapszintű nyelvtudással rendelkezik csak.

Tényleg több kell a piacnak?

A fiatalok körében persze magasabb az arány, ebben az általános európai tendenciához igazodunk, a nyelvvizsgázók számának csökkenéséből látszik azonban, hogy köztük is egyre kevesebben vannak azok, akik papírt szereznek nyelvtudásukról. Ez több szempontból is komoly társadalmi problémát jelent.

Egyrészt igen magas azoknak a száma, akik azért nem vehetik kézhez egyébként már megszerzett diplomájukat, mert nincsen meg az ehhez szükséges nyelvi képesítésük. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi adatai szerint mintegy 50 ezer olyan ember lehet az országban, akit ez a probléma érint, az ő megsegítésükre külön diplomamentő programot is tető alá hoztak már. A program keretében 10 ezer diáknak nyújtanak segítséget a középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez – a jelentkezés április 14-én zárult le, a túljelentkezés pedig több mint kétszeres volt. A nyelvtanfolyamok ugyanakkor még mindig nem indultak el.

A nyelvtudás, pontosabban az aktív, valódi nyelvtudás hiánya azonban a munkaerőpiacon is problémát jelent a fiatalok számára. A szakemberek és szakmai szervezetek szerint a frissdiplomások számára már néhány évvel ezelőtt is elengedhetetlen volt az angol nyelv ismerete, előnyt egyáltalán nem biztosított a többiekkel szemben, míg a szaknyelv ismerete már valóban nagy előny lehet. Egyre több azonban az olyan álláshirdetés is, amelyek már legalább két nyelv ismeretét jelölik meg követelményként. Ezek általában vagy az Európai Unióban szélesebb körben használt nyelvek – mint a spanyol, az olasz vagy a német –, vagy pedig a környező országok nyelvei – így a horvát, szlovén, szerb, román vagy szlovák –, amelyeket meglepően kevesen beszélnek hazánkban.

Februárban Végső Péter, a Randstad munkaerő-közvetítő vezetője is azt nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy „Magyarországon egyre nagyobb szükség van idegen nyelveket beszélő, multikulturális környezetben is jól teljesítő szakemberekre, különösképpen mérnöki pozíciókban.”

Érdekes ugyanakkor, hogy bár a cégek megkövetelik a nyelvtudást egy-egy pozíció betöltéséhez, erre később a munka során valójában jóval ritkábban van szükség. Egy, a Jobline által készített felmérés szerint a legtöbbször nem is ellenőrzik a jelentkezők nyelvtudását, mivel a munkavégzéshez arra nem lesz szükség, és az álláskeresők a szakmai végzettséget és tapasztalatot magasabbra is értékelik az álláskeresés szempontjából, mint a nyelvtudást. Az ellentmondásos munkaerő-piaci elvárások szintén közrejátszhatnak abban, hogy a fiatalok közül sokan nem motiváltak a nyelvtanulásra.

Edupress