kapubanner for mobile
Megjelent: 10 éve

Minőségi pedagógusképzésre van szükség

Hogy meggyőzzék a diákokat arról, hogy a pedagógusi pályát válasszák, elengedhetetlen az oktatói munka lehető legmagasabb színvonalának fenntartása, mondta az ELTE közkapcsolati és kommunikációs rektorhelyettese. Fábri György szerint ezért fontos az EDiTE projekt, az európai pedagógusképzés doktori programja, írja az edupress.

Beszélt a tanári hivatással járó felelősségről, a szakmai tudás szükségességéről is, valamint arról, hogy milyen nehéz a mai rendkívül széles intézménykínálatból kiválasztani azt, amely a legjobb képzést nyújtja hallgatóinak. A rektorhelyettes kijelentette, ahhoz, hogy meggyőzzék a diákokat arról, hogy őket válasszák, elengedhetetlen az oktatói munka lehető legmagasabb színvonalának fenntartása. A projektről szólva elmondta, reményei szerint rengeteg gyakorlati haszna lesz majd az elért eredményeknek és segít majd abban is, hogy általa hassanak a politikai döntéshozókra.

Kihívásokkal teli munka volt

A plenáris szakasz első előadását Michael Schratz, az Innsbrucki Egyetem professzora tartotta, aki felszólalásában az EDiTE projekt eredményeiről és lehetőségeiről beszélt. A szakember felsorolta, mely egyetemek vettek részt a projektben, illetve ismertette a projekt eredetét, amely az ENTEP (Pedagógusképzési Politikák Európai Hálózata) nevű európai szerveződéshez köthető. Michael Schratz elmondta, milyen nehéz volt a különböző országokban működő doktori képzési programok összeegyeztetése, amelyek között szervezeti, kulturális és pedagógiai okokból számos eltérés mutatkozott. Ismertette a munkafázisokat, amelyeket felosztottak a résztvevő egyetemek között, és azt, hogyan láttak neki a munkának, hogy kidolgozzanak egy egyedi, nemzetközi, interdiszciplináris európai tanárképzési programot.

Beszélt arról, hogy a programnak meg kellett felelnie nemcsak a különféle kulturális, nemzeti követelményeknek, de a legfrissebb tudományos eredményeknek is. Michael Schratz szerint egy ilyen jelentőségű munka esetén fontos, hogy a szakemberek egy lépést hátra lépve szemléljék szakmájukat, a rendszeren kívül is képesek legyenek gondolkodni, hogy meglássák azokat a megoldásokat, amelyeket egyébként maga a rendszer elrejtett volna előlük. Ennek érdekében igyekeztek diákokat, pedagógusokat, szakembereket, intézményeket minél nagyobb számban megkérdezni a munka során. Beszélt arról is, milyen bonyolult volt megtalálni az arany középutat az egyszerű és a komplex, az ország specifikus és az általános jellegű megoldások között. Szólt a nyelvek közötti átjárhatóság kihívásairól, illetve a mobilitási problémákról is – elmondása szerint a tanároknak személyesen kellene megszerezniük a lehető legtöbb tapasztalatot, ez azonban nemzetközi viszonylatban kevéssé jellemző.

Ezt követően felszólalt Thomas Pritzkow, az Európai Bizottság oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó főigazgatóságának pedagógusképzési ügyekért felelős munkatársa, aki az Európai Unió tanárokat és a tanárképzést illető irányelveiről tartott előadást. Beszélt többek között arról, hogy bár az európai pedagógusok saját bevallása szerint szereti a munkáját, csak 19 százalékuk érzi úgy, hogy a társadalom is értékeli őket, harmaduk pedig olyan intézményekben dolgozik, ahol hiány van megfelelően képzett szakemberekből. Elmondta azt is, hogy az uniós tagországok oktatásai miniszterei szerint az alap tanárképzés, a pedagógusok támogatása és folyamatos képzése pályájuk során elengedhetetlen a megfelelő színvonal fenntartásához. Az EB szerepe az, hogy a rendszerszintű együttműködést biztosítsa és a támogatási programokat irányítsa. A szakember ismertette a Biztosság munkáját orientáló legfontosabb szakpolitikai dokumentumokat, így például a 2012-es Rethinking Educationstratégiát, amelynek célja, hogy a tanárok támogatásával javítsák az oktatási eredményeket az EU-ban.

A programvezető a jövőbeli tervekről is szólt, így az Erasmus+ program jövőjéről, amellyel az EB többek között a tanári szakmát ismertetné el jobban a társadalommal, valamint egy új, iskolák közötti együttműködést biztosító hálózat létrehozásáról is.

A pedagógusképzés pionírjai

Francesca Caena, a velencei Ca’ Foscari Egyetem tanára az európai tanárképzés korlátairól és azok meghaladásáról szólt. Mint azt a szakember elmondta, egy hibrid nézőpontot kínál fel, amelyet pedagógusi munkájának, kutatói tevékenységének és az Európai Bizottság számára végzett munkájának köszönhet. A pedagógus beszélt az EMETT (European Master for European Teacher Training) projekt során végzett munkáról, amelynek során úgy érezték, igazi felfedezéseket visznek végbe, mivel teljesen új oldalról vizsgálták a pedagógusképzés kérdéseit, ugyanakkor sokszor problémát okozott a szakemberek sokszínű háttere, úgy nyelvileg, mint szakmailag és kulturálisan.

A szakember elmondta, a pedagógusképzés legfontosabb kérdése, hogyan lehet a fiatalokat úgy tanítani, hogy valóban elsajátítsák a szükséges kompetenciákat, hogyan lehet motiválni őket – ez a kérdés pedagógusképzési tematikájából adódóan központi részét képezi az EDiTE projektnek is. Elmondása szerint a legfontosabb tényezők a szakemberek, pedagógusok közötti együttműködés, a visszajelzések és a kutatások, mindezek segítségével, a közös munka által haladhatják meg a jelenlegi rendszer korlátait a különféle kultúrákból érkezett pedagógusok.

Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztálya vezetőjének prezentációja a tanárképzés magyarországi vonatkozásairól szólt. A szakember először ismertette a magyarországi felsőoktatási rendszer elmúlt évei során végbement változásokat, részletezte a korábbi pedagógusképzési rendszert, amely egy öt éves képzés volt, tartalmazott egy 600 órás pedagógiai-pszichológiai modult és tantárgyanként legalább 15 órányi tanítási gyakorlatot. Mint Stéger elmondta, a korábbi rendszerben a főiskolai diplomát szerző tanárokat általános iskolákban, az egyetemi diplomával rendelkezőket pedig középiskolákban és gimnáziumokban alkalmazták. A főosztályvezető beszélt arról is, hogy a rendszerváltás után jelentősen megváltozott a magyar oktatási rendszer helyzete, az általános iskola utáni oktatás szerepe, jelentősége megnövekedett, ami sok kérdést vetett fel az oktatási módszereket illetően.

A pedagógusképzési rendszert 2009-ben a Bologna-folyamat által generált reformok nyomán átstrukturálták. A szakember részletesen ismertette, hogyan változott meg a rendszer, milyen területeken növekedtek meg a pedagógusokkal szembeni követelmények, és hogyan szolgálja ez a hatékonyabb oktatás megvalósítását. Mindezek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar pedagógusképzésben a pedagógiai és pszichológiai jellegű képzési tartalmak aránya továbbra is kisebb, mint az európai országok többségében.

A plenáris előadásokat egy Halász Gábor által vezetett panelbeszélgetés követte, amelynek résztvevőit a glasgow-i és izlandi egyetemekről érkező szakértők, az ENTEP elnöke, az ELTE PPK nemzetközi és tudományos dékánhelyettese és a projekt szereplői adták. A panelbeszélgetés egy pedagógusképzéssel foglalkozó doktori program és egy pedagógusképzéssel foglalkozó európai doktori program lehetőségeiről szólt.

A konferencia második napján megrendezésre kerülő workshopok olyan témákra fókuszáltak, amelyek a pedagógusképzés aktuális témáit lefedve egyrészt illeszkednek a projekt során, a konzorcium öt egyeteme által alapított kutatási programhoz, másrészt pedig közvetlenül támogatják az Európai Pedagógusképzési Doktori Program hallgatóinak munkáját is. A workshopok témái: Európa és a tanári szakma; Az eredményes tanítás és pedagógusképzés tudásbázisa; A szakmai kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzés és folyamatos szakmai fejlődés; A pedagógusok tanulása és a pedagógus munka.

edupress
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A tipikus női vállalkozó 42 éves és 1 gyereke van

Megtalálni a módot a megélhetés biztosítására úgy, hogy közben a társadalmi elvárásoknak is megfeleljenek a magánéletükben – ez motiválja... Teljes cikk

Kortárs bántalmazás, bullying és elvárások szorításában - 2000 gyerek tartozik hozzá: Karikó Rita iskolapszichológus egy napja

Szóbeli vagy akár fizikai bántalmazás, cikizés, beilleszkedési gondok, tanári és szülői elvárások, családi viták, anyu és apu válik - rengeteg... Teljes cikk

Óriási igény van űripari szakemberekre - Magyarország felvette a kesztyűt

Az UniSpace program keretében három minisztérium - a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a... Teljes cikk